Napi rendszerességgel küld majd egymásnak híreket az azeri és a magyar közmédia. Az itt élő örmény kisebbség aggódik, hogy a hírcsere milyen képet mutat majd a hazájukból elüldözött emberekről.
„Aggasztó a helyzet” – így kommentálta Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló a HVG-nek a múlt héten aláírt magyar–azeri hírcsereszerződést. A megállapodás értelmében a Duna Médiaszolgáltató és az Azertac állami hírügynökség napi rendszerességgel küldenek majd egymásnak híreket az országukban zajló legfontosabb eseményekről.
Az örmény szószóló hozzátette, nem zavarja az itt élő nagyjából 4200 fős örmény kisebbséget, hogy a magyar kormány fenntart diplomáciai kapcsolatokat Azerbajdzsánnal, az viszont „kétségbeejtő”, hogy nem lehet tudni a két ország közötti információcsere hátterét. Ezért kapcsolatba is léptek a Duna Médiaszolgáltatóval, ám még nem kaptak időpontot, hogy elmondhassák ellenvetéseiket, és kérdéseket tehessenek fel. Arra kíváncsiak, hogy mire számíthatnak, milyen hírek mennek majd a híradóban, milyen narratívát közvetít a magyar közmédia azeri forrásból, többek között az örmény kisebbségről.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
