Napi rendszerességgel küld majd egymásnak híreket az azeri és a magyar közmédia. Az itt élő örmény kisebbség aggódik, hogy a hírcsere milyen képet mutat majd a hazájukból elüldözött emberekről.
„Aggasztó a helyzet” – így kommentálta Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló a HVG-nek a múlt héten aláírt magyar–azeri hírcsereszerződést. A megállapodás értelmében a Duna Médiaszolgáltató és az Azertac állami hírügynökség napi rendszerességgel küldenek majd egymásnak híreket az országukban zajló legfontosabb eseményekről.
Az örmény szószóló hozzátette, nem zavarja az itt élő nagyjából 4200 fős örmény kisebbséget, hogy a magyar kormány fenntart diplomáciai kapcsolatokat Azerbajdzsánnal, az viszont „kétségbeejtő”, hogy nem lehet tudni a két ország közötti információcsere hátterét. Ezért kapcsolatba is léptek a Duna Médiaszolgáltatóval, ám még nem kaptak időpontot, hogy elmondhassák ellenvetéseiket, és kérdéseket tehessenek fel. Arra kíváncsiak, hogy mire számíthatnak, milyen hírek mennek majd a híradóban, milyen narratívát közvetít a magyar közmédia azeri forrásból, többek között az örmény kisebbségről.
Amikor kiderül, hogy egy egyházi személy kiskorúakkal szemben szeméremsértő módon viselkedett, a botrányokat rendszerint nagy médiazaj kíséri, és ma már a gyanúba kerültek felfüggesztése is rutinszerűen megtörténik, de az egyházi és világi eljárások eredményét többnyire lehetetlen kideríteni.
A másik azt válaszolta, hogy ő nem tett ilyet. Ez is szerepel a június 12-én történt katasztrófa vizsgálati jelentésében.
A világ egyik legismertebb séfjét is fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
A most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei.
A lyuk beomlott, és maga alá temette a 17 éves Riccardo B.-t.
