Műkritikus. Egy súlyosan veszélyeztetett állatfaj
7 perc
2024.12.11. 13:30
2024.12.11. 13:44
A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) nemrég tette közzé 2024-es globális felmérésének eredményeit, amely a művészeti kritika területén dolgozók helyzetét vizsgálta. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a szakmában dolgozók demográfiai összetételéről, munkakörülményeiről, fizetési struktúráiról, valamint szakmai motivációiról. A világ 59 országából érkezett válaszok betekintést nyújtanak a szakma globális kihívásaiba és lehetőségeibe. Ugyan a válaszadók arányában a magyar részvétel kimutathatatlanul alacsony, de a globális felmérés számai így is sejtetik, hogy jelentős szakadék tátong a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók helyzete, valamint a hazai körülmények között.
Az AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége) friss kutatása átfogó képet ad a művészeti kritikusok helyzetéről világszerte. A kutatás célja az volt, hogy részletesen feltérképezze a szakma jelenlegi állapotát, rávilágítson a tagok munkakörülményeire, demográfiai jellemzőire, szakmai kihívásaira és motivációira. A felmérés adatai alapot nyújtanak az AICA politikai ajánlásainak kidolgozásához, valamint a szakma támogatására és megerősítésére irányuló stratégiák kialakításához. A kutatást három szakértő, Elli Leventaki, Mary Mikaelyan és Omar Mirza készítette. A projekt az AICA International keretein belül zajlott, a szervezet AICA Akadémia programjának részeként. A kutatás tervezését és megvalósítását Mathilde Roman koordinálta a 2023-as krakkói AICA-kongresszuson elindított kezdeményezés részeként.
De mi is az az AICA? A műkritikusokat, kurátorokat, művészettörténészeket és esztétákat tömörítő szervezet 1950-ben alakult, közvetlenül a UNESCO párizsi székhelyén tartott két nemzetközi kongresszus (1948, 1949) után.
Az alapítók célja a műkritika szerepének meghatározása, a művészekkel és a közönséggel szembeni felelősség elemzése, valamint a művészettörténet és a kultúra fejlődéséhez való hozzájárulás volt.
Az alapítók között a kor legismertebb szakemberei szerepeltek, mint például André Chastel, Herbert Read és Lionello Venturi. Egy évvel később az AICA nem kormányzati szervezetként (NGO) hivatalos státuszt kapott. Azóta a szövetség több mint 5000 művészeti szakembert fog össze 95 országból, 63 nemzeti szekció és egy nyílt szekció keretében.
Az AICA 2024-es felmérése világosan bemutatja a művészeti kritikusok közösségének erősségeit és kihívásait. A tagok magas képzettsége és elkötelezettsége mellett a pénzügyi bizonytalanság és a szakma fiatalítása jelentős problémát jelent. A felmérés eredményei fontos alapot nyújtanak az AICA jövőbeli stratégiáinak és ajánlásainak kialakításához, amelyek célja a művészeti kritikusok munkakörülményeinek javítása és a szakma hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A 2024-es globális felmérésben 434 tag vett részt, ami a teljes tagság körülbelül 8,7%-át jelenti. Az eredmény tehát reprezentatívnak tekinthető, de csak általános megállapítások tételére jogosít.
Demográfia és szakmai összetétel
A felmérés 434 válaszadót foglalt magában, akik a világ 59 országát képviselik. Az adatok alapján a válaszadók 24,4%-a Franciaországban él, ami a legmagasabb arányt jelenti. Az Egyesült Államokban élők 11,1%-ot tesznek ki, míg Spanyolországot a válaszadók 6,8%-a képviseli. Németország és Kanada egyaránt 3,6%-kal szerepel, Hollandiában és Svájcban 2,7%, illetve 2,5% található. Ez az adatsor azt mutatja, hogy az AICA tagjainak többsége Európából származik, de jelentős nemzetközi jelenléttel bír, beleértve Észak-Amerikát és más régiókat is.
A nemek szerinti megoszlásban a női tagok dominálnak: a válaszadók 64,7%-a nő, míg a férfiak aránya 34,1%. Ez az arány több mint kétszeres női többséget jelez. Ezen túlmenően 1,2% queer, transz vagy nem bináris identitásúként azonosította magát. A szakma nemi megoszlása figyelemre méltó, mivel más művészeti területeken gyakran a férfi dominancia jellemző.