Az ÁSZ emberei papírokat gyártanak, én munkahelyeket teremtek – Szijjártó befeszült a beruházástámogatást ért kritika miatt

Élesen bírálta tavaszi jelentése miatt az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Indexnek adott interjúban.

Ahogy korábban megírtuk, az ÁSZ súlyos kritikákat fogalmazott meg a kormány gazdasági döntéshozatali mechanizmusáról. Az egyedi kormánydöntéssel (EKD) odaítélt támogatások megtérülése esetében a kormány – illetve a támogatásokat előkészítő beruházási ügynökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) – elsősorban azzal kalkulált, hogy a létrehozott új munkahelyek mennyi plusz költségvetési bevételt generálnak (járulékok, jövedelemadó, fizetések elköltése után keletkező áfa) – írtuk akkor. Azt azonban már nem vették figyelembe, hogy Magyarországon a munkaerőpiac gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottságot, a vállalkozások számára ma már inkább a meglévő álláshelyek betöltése jelent gondot.

A másik kulcsfontosságú, az ÁSZ által megállapított hiányosság, hogy az EKD-támogatások odaítélése során nem készítettek alternatív forgatókönyveket, nem vizsgálták, mi történne, ha az adott projekt nem kapna állami támogatást.

Szijjártó most arról beszélt: az EKD-rendszer 2014 óta működik, a lényege az egyablakos ügyintézés: ha például egy nagy cég – mint például a BMW – új helyszínt keres, akkor a teljes folyamatot a HIPA menedzseli, így a beruházónak nem kell külön egyeztetnie több állami szervvel.

A tárgyalások során felmérik a beruházás volumenét, a létrehozott munkahelyek számát, a tervezett béreket, az infrastrukturális igényeket és a várható adóbevételeket. Ezek alapján készül egy tízéves gazdasági hatást becslő kalkuláció, ehhez igazítják az állami támogatási ajánlatot. Ha a cég máshonnan jobb ajánlatot kap, újratárgyalják a feltételeket, de mindig az a cél, hogy a magyar gazdaság összességében jól járjon – mondta Szijjártó.

A tárcavezető határozottan visszautasította az ÁSZ azon észrevételét, hogy nem minden esetben kellően megalapozottak a támogatási döntések mögötti számítások. Szijjártó szerint az ÁSZ feladata nem annak a megítélése, hogy egy projekt gazdaságpolitikai vagy stratégiai szempontból helyes döntés volt-e; ő a gyakorlati eredményekben hisz – példaként a BMW, a Mercedes, a BYD, a CATL és a Bosch magyarországi jelenlétét említi.

Sárváry István, a V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Mészáros Lőrinc, a V-Híd Csoport többségi tulajdonosa és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b-j) a V-Híd Építő Zrt. és a cseh AZD Praha közös cégalapításáról tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2022. december 8-án.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az újságíró ezen a ponton feltette a kérdést: „Miniszter úr, ugye nem gondolja, hogy az Állami Számvevőszék jelentését figyelmen kívül lehet hagyni?” Szijjártó erre azt válaszolta, hogy ő a produktumban hisz, az „okoskodás” soha nem volt az ő világa, azt meghagyja másoknak, bár látja, hogy őket kicsit jobban fizetik. „Az Állami Számvevőszék emberei papírokat gyártanak, én meg munkahelyeket hozok Magyarországra” – tette hozzá.

Szijjártó beszélt az akkuipari beruházásokról is: az 1500 milliárdos állami támogatást stratégiai befektetésnek tartja, mert az autóipar jövője az elektromos meghajtás. A gyárak ellen szerinte külföldről finanszírozott propagandakampányok folytak, de a projektek nagy előnyt hoznak a helyi gazdaságnak és a német autógyártók ellátásának.

A nagyfokú autóipari kitettséget sem kényszerpályának, hanem tudatos stratégiai tartja, amely az 1990-es évek óta épül.