Élesen bírálta tavaszi jelentése miatt az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Indexnek adott interjúban.
Ahogy korábban megírtuk, az ÁSZ súlyos kritikákat fogalmazott meg a kormány gazdasági döntéshozatali mechanizmusáról. Az egyedi kormánydöntéssel (EKD) odaítélt támogatások megtérülése esetében a kormány – illetve a támogatásokat előkészítő beruházási ügynökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) – elsősorban azzal kalkulált, hogy a létrehozott új munkahelyek mennyi plusz költségvetési bevételt generálnak (járulékok, jövedelemadó, fizetések elköltése után keletkező áfa) – írtuk akkor. Azt azonban már nem vették figyelembe, hogy Magyarországon a munkaerőpiac gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottságot, a vállalkozások számára ma már inkább a meglévő álláshelyek betöltése jelent gondot.
A másik kulcsfontosságú, az ÁSZ által megállapított hiányosság, hogy az EKD-támogatások odaítélése során nem készítettek alternatív forgatókönyveket, nem vizsgálták, mi történne, ha az adott projekt nem kapna állami támogatást.
Szijjártó most arról beszélt: az EKD-rendszer 2014 óta működik, a lényege az egyablakos ügyintézés: ha például egy nagy cég – mint például a BMW – új helyszínt keres, akkor a teljes folyamatot a HIPA menedzseli, így a beruházónak nem kell külön egyeztetnie több állami szervvel.
https://hvg.hu/360/20250705_hvg-kormanytamogatasok-ekd-asz-szimpatikus-penzosztas
A tárgyalások során felmérik a beruházás volumenét, a létrehozott munkahelyek számát, a tervezett béreket, az infrastrukturális igényeket és a várható adóbevételeket. Ezek alapján készül egy tízéves gazdasági hatást becslő kalkuláció, ehhez igazítják az állami támogatási ajánlatot. Ha a cég máshonnan jobb ajánlatot kap, újratárgyalják a feltételeket, de mindig az a cél, hogy a magyar gazdaság összességében jól járjon – mondta Szijjártó.
A tárcavezető határozottan visszautasította az ÁSZ azon észrevételét, hogy nem minden esetben kellően megalapozottak a támogatási döntések mögötti számítások. Szijjártó szerint az ÁSZ feladata nem annak a megítélése, hogy egy projekt gazdaságpolitikai vagy stratégiai szempontból helyes döntés volt-e; ő a gyakorlati eredményekben hisz – példaként a BMW, a Mercedes, a BYD, a CATL és a Bosch magyarországi jelenlétét említi.
Sárváry István, a V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Mészáros Lőrinc, a V-Híd Csoport többségi tulajdonosa és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b-j) a V-Híd Építő Zrt. és a cseh AZD Praha közös cégalapításáról tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2022. december 8-án.
MTI / Koszticsák Szilárd
Az újságíró ezen a ponton feltette a kérdést: „Miniszter úr, ugye nem gondolja, hogy az Állami Számvevőszék jelentését figyelmen kívül lehet hagyni?” Szijjártó erre azt válaszolta, hogy ő a produktumban hisz, az „okoskodás” soha nem volt az ő világa, azt meghagyja másoknak, bár látja, hogy őket kicsit jobban fizetik. „Az Állami Számvevőszék emberei papírokat gyártanak, én meg munkahelyeket hozok Magyarországra” – tette hozzá.
Szijjártó beszélt az akkuipari beruházásokról is: az 1500 milliárdos állami támogatást stratégiai befektetésnek tartja, mert az autóipar jövője az elektromos meghajtás. A gyárak ellen szerinte külföldről finanszírozott propagandakampányok folytak, de a projektek nagy előnyt hoznak a helyi gazdaságnak és a német autógyártók ellátásának.
A nagyfokú autóipari kitettséget sem kényszerpályának, hanem tudatos stratégiai tartja, amely az 1990-es évek óta épül.
https://hvg.hu/360/20250805_soskut-akkumulator-probauzem-Andrada-fekete-por-felvetelek
