Belső aknamunka vezethetett az Integritás Hatóság elnökének meggyanúsításához, de van egy ok, amiért nagyon is kapóra jön a NER-nek
Az ügyészségi gyanúsításnak köszönhetően eltávolíthatják az uniós pénzek elköltésén őrködő Integritás Hatóság elnökét, nem sokkal azután, hogy éppen Rogán Antal propagandagépezetét kezdte vizsgálni. Mindez akkor történik, amikor Orbán Viktor a Brüsszel elleni támadás második fázisát hirdette meg.
Intenzív szakaszába lépett a magyar kormányfő háborúja az Európai Unióval szemben, de a januárban indult lengyel elnökség árnyékában valószínűleg Orbán Viktornak is okozhatnak kellemetlen pillanatokat Brüsszelben vagy éppen Strasbourgban. Ezen a héten éppen az Európai Parlamentben kérték számon Magyarországon, hogy a titkosszolgálatok miért kémkedhettek az unió csalásellenes hivatalának tisztségviselői után, itthon viszont
az uniós pénzekkel elkövetett csalások vizsgálatát akaszthatja meg az az összehangolt támadás, amelyet kormányzati propagandával megtámogatva az ügyészség indított az Integritás Hatóság (IH) elnöke, Biró Ferenc ellen.
Eszerint Biró korrupt, aki méltatlan a pozíciójára, míg a célkeresztbe került elnök azt gyanítja, hogy a kormány nem szíveli, és bosszút áll érte, ha a brüsszeli nyomásra ímmel-ámmal létrehozott korrupcióellenes szervezet komolyan veszi magát. Több mint valószínű, hogy a hatóságon belülről is segítik az ügyészség nyomozását, amit viszont, kívülről, az Európai Bizottság is nyomon követ.
Tarthatatlan helyzet az IH-n belül
„A hatalommal való visszaélés és a korrupció éppen a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket károsítja meg. Valószínűleg, sajnos, ez az ügy is egy lesz a sok közül, amelyben mire érdemi előrelépés történik, addigra az elkövetők és az ellopott pénz nyomtalanul eltűnnek, gyakorlatilag következmény nélkül.” Ezt Biró Ferenc még tavaly októberben jelentette ki az egyik legutóbbi vizsgálatuk lezárásaként, hozzátéve, hogy ha az IH kellő jogkörökkel lenne felruházva, akkor teljesen fel tudta volna tárni a jogsértéseket.
„Ezért a jogkörök bővítése elengedhetetlen feladata lenne az Országgyűlésnek” – közölte. A szóban forgó vizsgálat azt állapította meg, hogy tízmilliárdos túlárazás történt egy rászorulókat támogató uniós programban, amelynek kedvezményezettje a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság volt. Az ügyben feljelentést is tettek.
Miközben azonban kifelé úgy látszott, hogy a kormány által több mint két éve – az uniós pénzek megszerzéséért, kényszerből – felállított IH elnöke azért küzd, hogy szélesebb jogosítványokat kapjon a korrupciós cselekmények leleplezésére, állítólag a hatóság belső szervezetében sem volt minden rendben.
„Volt és jelenlegi munkatársak érezték úgy, hogy ez már tarthatatlan, nem egyszeri esetekről volt szó. Folyamatosan jelezték a működési anomáliákat, mostanra érett meg a helyzet annyira, hogy más is lépett”
– jelezte sokatmondóan a HVG egyik bennfentes informátora. Szerinte jogellenes üzemmód és toxikus vezetési stílus jellemezte a hatóság működését, amit az elmúlt években több – általa konkrétan meg nem nevezett – helyen szóvá is tettek.
Belső munka?
Valószínű, hogy egy ideje már folyt az az ügyészségi nyomozás, aminek Biró Ferenc meggyanúsítása és a hatóság lerohanása, nagy mennyiségű irat és eszközök lefoglalása lett a következménye. (Nyitóképünkön a rendőrség január 16-i akciója látható az IH ellen, fotó: Tury Gergely.) Az elnököt hűtlen kezeléssel gyanúsítják, mert az ügyészség szerint a felesége jogellenesen használt magáncélra egy hivatali autót, amelyet az IH közpénzből bérelt – ezzel pedig 14 milliós kárt okozott.
Birót hivatali visszaéléssel is gyanúsítják, mert helyettesei jogköreit állítólag jogellenesen korlátozta. Az elnöknek két helyettese van. Holbusz Tímea korábban az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság vezető pozícióiban dolgozott, ahol a főigazgatót a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezte ki. Dabóczi Kálmán pedig már a kétezres évtized közepétől a közlekedési ágazat sokféle irányító tisztségét töltötte be különböző kormányok alatt. Biró ugyanakkor kívülről érkezett a közszolgálatba, nemzetközi tanácsadó cégeknél csalásfelderítéssel is foglalkozott.
Egyes feltételezések szerint mindenesetre a büntetőeljárás belső „árulkodás” alapján indulhatott el, amit az is erősít, hogy nem feljelentés, hanem – ahogyan az ügyészség is közölte – bejelentés történt.