A külügyminisztérium után a honvédségi beszerzéseket intéző állami céget is kibertámadás érte. A kormány ezúttal is bagatellizálni igyekszik a károkat, ám ütemtervek, személyes adatok és beszerzések is kikerültek. A kiszivárgott dokumentumok szerint veszélybe kerülhet az is, hogy védelmi kiadások elérjék a GDP legalább 2 százalékát, pedig ennek a NATO-vállalásnak a teljesítését Donald Trump is többször követelte.
Ha lehet egyáltalán bármi megnyugtató hír a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. (VBÜ) belső informatikai rendszerét ért minapi kibertámadás kapcsán, az nem az – amivel Gulyás Gergely kancelláriaminiszter próbált hárítani a kormányinfón –, hogy államtitkok nem kerültek illetéktelen kezekbe, hanem ami már kiderült: nem egy másik állam hackerei állnak az akció háttérében. A Honvédelmi Minisztérium (HM) alá tartozó állami cég egy zsarolóvírussal dolgozó, pusztán bevételszerzésre szakosodott csoportnak esett áldozatul. Ettől függetlenül is aggasztó, hogy mindez megtörténhetett, hiszen a VBÜ fontos adatokat tárol. Rajta keresztül folyik a katonai, nemzetbiztonsági eszközbeszerzés, ami egy NATO-tag esetében több is, mint egyszerű szuverenitási kérdés: kiszivárgásukkal egy katonai szövetség érdekei forognak kockán.
A támadás Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő Facebook-posztja után került nyilvánosságra, eszerint a zsarolók az ellopott, zárolt adatokért ötmillió dollárt követelnek. A támadás október közepén következhetett be, a kikerülő képek alapján akkoriak az utolsó módosítások a mappákban és dokumentumokban, amelyeket a hackerek november 6-n publikáltak az internet sötét oldalán, a Dark Weben. Azóta néhány kép kikerült a közösségi médiába: az X-en, a Telegramon, de még a Facebookon is máig cirkulálnak a széles nyilvánosságra aligha tartozó képernyőfotók.
A zsarolócsoport a műfaj bevett módszere szerint első körben közel 50 fotót publikált, nemcsak a sikeres feltörés tényét bizonyítandó, hanem azért, hogy nyomást gyakoroljon a megtámadott félre a mielőbbi fizetés érdekében. A dokumentumokról közzétett képeket láthatóan aszerint válogatták, mivel lehet a legnagyobb politikai és katonai kárt okozni a cégnek és közvetve a kormánynak a többévnyi munka többezernyi dokumentumából, levelezéséből készült prezentációval. Az ellopott adatokról elérhető képek – amelyeket csak közvetlenül az Inc Ransom csoport oldalán több mint háromezren láttak – feltehetőleg csupán demóverziói annak, amit közzé tud tenni a zsaroló szervezet, amennyiben nem fizetik ki a követelését, ám a zsarolásnak nem szándékozik eleget tenni a kormány.
Hogy a HM-nek mennyire kínos az eset, jelzi, a támadás óta – más ügyben – ülésezett ugyan a parlament honvédelemért felelős bizottsága, de ott a tárca illetékesei mélyen hallgattak az ellopott dokumentumokról. A minisztérium azóta elismerte a VBÜ feltörésének tényét, de ezen túlmenően nem érezte szükségét, hogy a közvélemény számára is megnyugtató magyarázattal szolgáljon.
Azt az írások, táblázatok, prezentációk külleme és tökéletes magyarsággal íródott nyelvezete is megerősíteni látszik, hogy itt valódi, a HM szakpolitikai irányvonalába illeszkedő információk kerültek illetéktelen kezekbe, de természetesen egy hackercsoporttól bármi kitelik, nem kezelhető minden állításuk hiteles forrásnak.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
