Deportálási roham: Trumpék inkább hisztériáig emelik a tétet, mint hogy elismerjenek egy hibát
Miután a szenátus és a képviselőház meghunyászkodott, a bíróságokkal folytat háborút az elnöki hatalom kiterjesztéséért Donald Trump. Ennyire eltökélt az elnök, hogy minden jogi eljárás nélküli kitoloncolhassák a bűnözőknek minősített illegális bevándorlókat, nem is eredménytelenül: zuhant az USA határain próbálkozók száma. Csakhogy a háttérben a Project 2025 szellemisége rémlik fel.
A 29 éves Kilmar Ábrego García az USA-ban az illegális bevándorlás visszaszorításáról kitört politikai és jogi háborúban kereszttűzbe került, és szerencsétlenségére egyszerre alkalmas az áldozat és a bűnös szerepére is. Akik az előbbit látják benne, azt sorolják, hogy tizenévesen menekült El Salvadorból a családját és őt fenyegető bűnbanda elől az Egyesült Államokba, ahol próbált boldogulni. Családot alapított, 2019-ben egy bevándorlási bíró kizárta, hogy kiadhassák a szülőhazájának, mert ott az élete veszélyben lenne, idén márciusban Donald Trump elnöki rendeletére hivatkozva mindenféle eljárás nélkül mégis repülőre ültették, és sokadmagával El Salvador rettegett börtönébe küldték a felesége és az autista, szavakkal kommunikálni képtelen kisfia mellől.
Akik bűnösnek tartják, arra mutogatnak, hogy illegálisan érkezett az országba, meggyanúsították, hogy emberkereskedelembe keveredett, és a tetoválásai és a ruházata alapján a vérszomjas MS-13 nevű banda tagja, a felesége négy éve távoltartási végzést kért ellene – amit visszavont –, vagyis bűnöző, akinek nincs helye az USA-ban, a deportálása helyes és visszavonhatatlan döntés.
Ábrego García Marylandben élt. Az állam demokrata szenátora, Chris Van Hollen a múlt héten meglátogatta, s a nehézkesen létrejött találkozó mutatja a férfit bűnösnek látók cinizmusát. Az amerikai szenátor minden lépését salvadori biztonsági emberek követték, akik a hivatalos fénykép kedvéért két pohár margarita koktélt is az étterem asztalára helyeztek, demonstrálva, hogy az időközben egy kevésbé brutális börtönbe átvitt rabnak a haja szála sem görbült – az italokból egyikük sem kortyolt.

A közép-amerikai országot diktátorként irányító Nayib Bukele szerint Ábrego García egyenesen „abban a megtiszteltetésben részesül”, hogy El Salvador őrizetében lehet. Napokkal korábban Bukele Trump vendége volt a Fehér Házban, és ostobaságnak nevezte, hogy egy terroristát visszaküldjenek az USA-ba, ahová Karoline Leavitt fehér házi szóvivő szerint a marylandi férfi soha többé nem teheti be a lábát. Még messzebb ment a Fox News hírtévében Tricia McLaughlin, a belbiztonsági minisztérium szóvivője, aki egyenesen az al-Káida alapítójához, Oszama bin Ladenhez hasonlította Ábrego Garcíát, mondván, mindketten családapák és terroristák.
„Demokrata szabotőrt” fogtak
A Trump-adminisztráció azért emeli hisztériáig a téteket, mert hibázott, s ezt nem hajlandó elismerni. Pontosabban az április 4-ei bírósági meghallgatásán az igazságügy-minisztérium bevándorlási ügyekért felelős ügyvivő igazgatóhelyettese, Erez Reuveni elismerte, hogy adminisztratív tévedés történt, vagyis a 2019-es bírói védelmet nem lehetett volna figyelmen kívül hagyni. Pam Bondi, a tárca Trump iránt abszolút lojális vezetője másnap felfüggesztette, s azóta kirúgta Reuvenit, akit Stephen Miller, az illegális bevándorlás elleni hadjáratot kiötlő elnöki tanácsadó „demokrata szabotőrnek” minősített, s kijelentette, szó sem lehet hibáról, Ábrego García ott van, ahol lennie kell.
A kormány az ügyben konfliktusba keveredett szövetségi bírókkal, s az összecsapás felé halad a legfelső bírósággal is.
A legfelső bíróság arra kötelezte a kormányt, hogy „segítse” Ábrego García visszatérését az USA-ba, mert a deportálandókat is megilleti a jog a törvényes eljárásra. A konzervatív The Wall Street Journal szerkesztőségi véleményében értelmetlennek nevezte Trump makacsságát Ábrego García ügyében – akit akkor is jogilag megalapozva lehetne kiutasítani, ha az a megfelelő eljárásban történne –, mert ezzel az elnök sokkal fontosabb kérdésekben maga ellen hangolhatja a legfelső bíróságot. Figyelmeztető jel, hogy a testület szokatlan időpontban, szombaton hajnalban 7:2-es többséggel – vagyis a három liberálishoz álló négy konzervatív tag szavazatával – megvétózta, hogy a kormány a jogi eljárást mellőzve bandatagoknak minősített venezuelaiakat zsuppoljon ki, semmibe véve a legfelső bíróság korábbi határozatát.
Ahogy a vámháború kirobbantása kapcsán, az illegális bevándorlók kiutasításánál is a történelem mélyéből előásott jogszabályhoz folyamodott Trump, aki a hivatalba lépése utánra a világtörténelem legnagyobb deportálását ígérte. A washingtoni kongresszus 1798-ban, a franciákkal kezdődött fegyveres konfliktusra reagálva hozott törvényt, amely az elnököt felhatalmazza, hogy háború vagy invázió idején ellenséges külföldiek őrizetbe vételét és deportálását rendelje el. A törvényt mostanáig mindössze háromszor alkalmazták: az 1812–1814 között a britekkel vívott háborúban, valamint az első és a második világháború idején, utóbbi esetben nagy számban küldték internálótáborokba a japán származású amerikaiakat, akiknek a hovatartozásukon kívül semmilyen bűnük nem volt. Trump a jogszabály élesítését arra építi, hogy inváziónak minősítette az illegális bevándorlók tömeges beáramlását.

Az elnök a „nemhivatalos”, gyalázkodó húsvéti üdvözletében a kénye-kedve szerinti deportálásokat akadályozó „radikális baloldali holdkórosoknak”, vagyis a szándékaival szembeszegülő szövetségi bíróknak is üzent, s azt állította, elődje, Joe Biden szándékosan engedte be a nyitott határokon keresztül bűnözők millióit. A deportálások ügye beleillik abba a konzervatív The Heritage Foundation által összeállított Project 2025 nevű programba, amelynek egyebek mellett az a célja, hogy a végrehajtó hatalom élén álló elnök jogkörét a lehető legszélesebbre szabja a két másik hatalmi ág, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás kárára. A képviselőház republikánus többsége teljesen alávetette magát Trump akaratának, és a szenátusban sincs sok lázadó. Ahogy a kibeszélők és kiszavazók közé tartozó alaszkai Lisa Murkowski megjegyezte, körükben valós a félelem a Fehér Ház urának – aki jogilag elítélt bűnöző – politikai bosszújától.
Bondi – aki a legfőbb államügyészi posztot is betölti – elbocsátotta az igazságügy-minisztérium azon alkalmazottait, akik a Trump ellen indított eljárásokban bármilyen részt vállaltak, s világossá tette, hogy a tárcánál dolgozóknak az elnök politikáját kell képviselniük, akár a személyes fenntartásaik ellenére is, és aki nem így tesz, azt megbüntetik.
Az amerikai demokráciát féltők utolsó mentsvárai az élethossziglani kinevezés biztonságát élvező bírók maradtak, akiket Trump egyre inkább ellenségeknek tekint.
Zuhant az illegális bevándorlók száma
A félelemkeltés nem csak a szenátusban hatásos. Míg az USA déli határán a 2022–2024-es pénzügyi évben havonta átlagosan mintegy 200 ezer illegális bevándorlót regisztráltak – ez a XIX–XX. század fordulójának nagy, legális migrációs hullámát is felülmúlja –, idén márciusban már csak alig hétezren mertek próbálkozni.
Ahogy az USA más nagykövetségei, a budapesti is kitette a közösségi média felületére Marco Rubio amerikai külügyminiszter két beszédes idézetét: „Nem akarunk olyan embereket az országunkban, akik bűncselekményeket követnek el, és aláássák nemzetbiztonságunkat vagy a közbiztonságot.” „Az amerikai vízumellenőrzés a vízum kiadása után sem szűnik meg. Folyamatosan ellenőrizzük a vízumtulajdonosokat, hogy biztosítsuk, betartanak minden amerikai törvényt és bevándorlási szabályt – és ha nem így tesznek, visszavonjuk a vízumukat, és deportáljuk őket.” .

Az Egyesült Államokba szóló vízumok, illetve az elektronikus beutazási engedély (ESTA) kiadásakor mindig is ott volt a figyelmeztetés, hogy az még nem garantálja a belépést az országba, arról a megérkezéskor a határőr dönt, akinek rendkívül széles a jogköre. Donald Trump hivatalba lépése óta sorjáznak az esetek, hogy nemcsak a kockázatosnak ítélt országokból érkezők kerülhetnek bajba, s küldhetik haza őket, hanem akár a vízummentességi programban részes európai állampolgárok is.
A legfontosabb elővigyázatosságként az elektronikus eszközeink tartalmának kontrollját említik. Az okostelefonon szereplő e-maileket, applikációkat, fényképeket és fájlokat a határőr a törvény adta jogával megnézheti, a használót a készülék feloldására kötelezheti. A teljes tartalom lemásolására viszont csak „észszerű gyanú” esetén, illetve a gumiszabályként alkalmazható nemzetbiztonsági okokból van lehetőség, s egy elöljáró jóváhagyásával. Azt tanácsolják, az érzékenynek tartott információkat a felhőben tároljuk, ahonnan szükség esetén lehívhatók.
A digitális információknak azért is jelentőségük van, mert Rubio március 25-én arra utasította az USA nagykövetségeit és konzulátusait, hogy a csereprogramokra szóló, illetve diákvízumokat (F, M és J kategória) kérelmezők közösségi médiában közzétett tartalmát vizsgálják meg. A beutazási engedély megtagadható azoktól, akik „ellenséges szemléletet mutatnak amerikai állampolgárok és az amerikai kultúra iránt, beleértve a kormányt, az intézményeket és az országalapító elveket”. Nemkívánatosak azok is, akik a közösségi médiában szimpátiát mutattak a terrorizmus, illetve „erőszakos antiszemita ideológiák” iránt.
Nemcsak a diákvízumot kérelmezők, hanem az azzal rendelkezők is célkeresztbe kerültek azt követően, hogy a Hamász 2023. október 7-ei terrortámadása után több egyetemen a palesztinokat támogató, Izrael gázai háborúját elítélő tüntetéseket tartottak, amikbe antiszemita szólamok és cselekedetek is keveredtek. Az egyik hangadót, Mahmoud Khalilt annak ellenére tartóztatták le és vették deportálási őrizetbe, hogy zöldkártyája (állandó tartózkodási engedélye) van. Másoktól azonnali hatállyal megvonták a diákvízumot, mint a török Rümeysa Öztürktól, akire az utcán csapott le fél tucat szövetségi ügynök, s a bűne az volt, hogy a Tufts Egyetem lapjában tavaly társszerzője volt egy esszének, amely az intézményt a palesztinok melletti kiállásra és izraeli befektetéseinek felszámolására szólította fel.
Rubio március végén győzelmi jelentésként közölte, hogy több mint háromszáz diákvízumot vont vissza – a szám azóta félezer fölé emelkedett –, s az érintettek üzenetet kapnak, hogy jobban teszik, ha elhagyják az országot, mielőtt deportálják őket. Az indokok között sajtójelentések szerint már nemcsak nemkívánatos politikai állásfoglalás szerepel, hanem közlekedési szabálysértés is. Az amerikai egyetemek attól tartanak, a büntetőintézkedések elriasztják a külföldi hallgatókat, akik fontosak számukra. A legutóbbi adatok szerint a 2023–2024-es tanévben a csereprogramokban részt vevő 300 ezer diák mellett 1,1 millióan tanultak az USA-ban diákvízummal. Ők az amerikai társaiktól eltérően teljes tandíjat fizetnek, a jelenlétük 43,8 milliárd dolláros bevételt hoz a gazdaságnak, és 378 ezer munkahelyet tart fenn.
–
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!