Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Alkotmányossági kötélhúzásba torkollhat, hogy Donald Trump bírósági eljárást mellőzve akarja kiutasítani a Columbia Egyetemen lezajlott tüntetések kapcsán antiszemitizmussal és a Hamász támogatásával vádolt Mahmoud Khalilt, akinek állandó tartózkodási engedélye van az Egyesült Államokban.
Az egyik vélemény szerint szélsőséges antiszemita aktivista, aki az Izrael elleni terrortámadás végrehajtóját, a Hamászt támogatja, s az arcát adta azokhoz a jogellenes tiltakozásokhoz, amelyek tavaly a Manhattan északi részén lévő Columbia Egyetemen fizikailag is fenyegették a zsidó diákokat, így nem bújhat a szólásszabadság pajzsa mögé.
A másik vélemény szerint a menekültsorsot a bőrén megtapasztaló, Szírián és Libanonon keresztül az USA-ba, s ott ösztöndíjhoz jutott palesztin érdekvédő, aki nem takarta el az arcát, és közvetítő szerepet vállalt a palesztinok mellett és Izrael ellen tüntetők, illetve az egyetem vezetése között. Ez a két markáns álláspont ütközik arról a 30 éves Mahmoud Khalilról, akit március 8-án szövetségi belbiztonsági ügynökök a campuson lévő lakásában letartóztattak, majd Louisianába vitték deportálási őrizetbe.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.