Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Szeptemberre készíti el a tervek szerint a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium azt a törvényjavaslatot, amelynek novemberi elfogadásával számol az Orbán-kormány, így ez alapján 2026-tól működhet egy új állami szerv, a hatósági jogkörökkel is bíró Magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal.
Vagyis az elsők között nyújthatja be a kormány a HVG értesülései szerint szeptember 22-én kezdődő őszi parlamenti ülésszakra ezt a törvényjavaslatot, amely szerepel is azon a 15 tételt felsoroló listán, amelyet nemrég Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adott be a kormány őszi ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programjaként.
A Magyar Mesterséges Intelligencia Hivatalról és az Európai Unió Mesterséges Intelligencia rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló javaslat célja, hogy az uniós rendeletnek megfelelően törvényi szintű szabályozással teremtse meg az MI-vel kapcsolatos hazai intézményrendszer kereteit és a jogharmonizációt.
A leendő állami hivatalnak kulcsszerepe lesz az új uniós szabályozás, az AI Act cégekre és a tagállami szervezetekre vonatkozó előírásai átültetésében, alkalmazásában, miközben partnere lesz a hazai-, uniós- és harmadik országbéli vállalkozásoknak, valamint az MI-fejlesztésekkel már ma is érintett más hatóságoknak.
Az állami szerv (angolul Hungarian AI Office, “HAIO”) létrehozásának terve nem új. Annyira nem, hogy arról Nagy Márton már tavaly novemberben beszélt, ám a kínai Sencsenben, a China Hi-Tech Fairen tartott előadásában gyorsabb előkészítéssel számolt, mert úgy becsülte: 2025 augusztusára létrehozhatják a magyar MI-irodát.
HVG Ai5 – mesterséges intelligencia / 2025. tavasz
Megjelent a HVG mesterséges intelligenciával foglalkozó kiadványának ötödik száma. Itt olvashatja.
A nemzetgazdasági miniszter akkor mindenesetre úgy számolt, hogy a mesterséges intelligencia felügyelete két szinten valósul majd meg. Míg a generatív MI-fejlesztőket az Európai Bizottság hivatala fogja felügyelni, addig a gyakorlati hasznosítás kontrollja tagállami hatáskör lesz – ebben lesz tehát szerepe a magyar MI-hivatalnak.
Magyarországon amúgy már 2018-ban megalakult a MI Koalíció, amely állami szereplőket, IT-cégeket és egyetemeket tömörített, majd 2020-ben a kormány elfogadta Magyarország 2030-ig szóló Mesterséges Intelligencia Stratégiáját. Ahhoz a stratégiához még innovációs miniszterként Palkovics László írta az előszót.
Ma már nincs önálló innovációs minisztérium, az Palkovics 2022 őszi lemondásával megszűnt. Ez a szakterület jelenleg éppen a Hankó Balázs vezette kulturális tárcánál van, de idén márciustól külön MI-kormánybiztost is kinevezett Orbán Viktor miniszterelnök, ez pedig Palkovics László lett, aki kinevezése után azt mondta,
abban bízik, hogy egyszer kezet foghat Elon Muskkal egy magyar MI-beruházás alapkőletételénél.
Amúgy az EU-s szabályozás, az AI Act magyarországi végrehajtásában szakmai segítséget nyújt a Neumann Technológiai Platform, amely a nemzetgazdasági tárca háttérintézményeként működteti az MI Koalíciót és együttműködik Palkovics László kormánybiztossal is az ágazatot érintő szakmai-stratégiai kérdések előkészítésében, megvitatásában.
Vajda Viktor, a Neumann Technológiai Platform képviselője, a hazai MI-stratégia tanácsadója egy szakmai konferencián úgy magyarázta a tervezett új MI-hivatalt, hogy az „egyablakos ügyintézési pontként szolgál majd a hazai AI-projektek engedélyezésében és felügyeletében.” Alakul egy Magyar MI Tanács is, ahol az érintett hatóságok közösen dolgoznak, ez a kettő elem pedig Vajda szerint azt célozza, hogy
Magyarország kiaknázza az MI adta lehetőségeket anélkül, hogy az alapvető emberi jogok vagy a társadalmi jólét sérülnének.
