A fideszes társadalompolitikának nem csupán szerencsétlen mellékterméke, hanem kifejezett célja az egyenlőtlenségek növelése, a gyerekek kiszolgáltatottsága – írja posztgyereknapi cikkében szerzőnk.
Burkolt reklámozásért hat nagyágyút vizsgál a Gazdasági Versenyhivatal. Az egyiküket közpénzen nyaraltatja egy állami cég, majd mindent töröl az Insta-fiókjáról. Mi folyik a magyar influenszereknél?
A választási kampány hevében a magyar miniszterelnök elvetette sulykot a háború ügyében, olyan bélyeget ragaszt magára, ami a hátralévő politikai pályafutása során végig fogja kísérni. A nagyobb probléma az, hogy ez a megbélyegzés az egész országot vele azonos kategóriába helyezi. Vélemény.
A Fidesz közösségi médiás kampányköltéseiről ír az Euronews. Mundruczó Kornél bécsi bemutatójáról tudósít a Der Standard. A szlovák média orbanizálódásának veszélyeiről beszélt főműsoridőben egy ismert szlovák televíziós műsorvezető. Ukrajnából tudósít a Süddeutsche Zeitung, és az orosz–ukrán háborúval foglalkozik a Daily Telegraph is. A Wall Street Journal vezércikke szerint Irán menetel a nukleáris fegyver előállítása felé. A Guardian azt írja, Joe Bidennek támogatnia kell a gázai harcok beszüntetésére felszólító ENSZ BT-határozatot. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nagyobb-e a korrupció veszélye a fideszes önkormányzatok közbeszerzéseinél, mint az ellenzékieknél? Történt-e az elmúlt öt évben változás ott, ahol 2019-ben leváltották a polgármestert? És mennyire más a helyzet most, mint a NER előtt volt? Erre kereste a választ a Corruption Research Center Budapest.
Nem harcolni kellene a vízzel, hanem alkalmazkodni hozzá – állítják tájépítészek az egyre gyakrabban pusztító nagyvárosi áradások kapcsán. Mitől lesz szivacs egy város, hova lehet vezetni az özönvizet a zsúfolt belvárosokban, és működik-e a szép elv a gyakorlatban?
A pénzügyi válság és a járvány után a liberális demokráciák sok országban autokráciákká alakultak, megjelentek a spindiktátorok, ez veszélyes tendencia – figyelmeztet Mehrdad Vahabi professzor, a Sorbonne Paris Nord közgazdasági intézetének vezetője.
A populisták közt nagyobbak a véleménykülönbségek, mint köztük és más politikai áramlatok között, nem lesz populista internacionálé, állítja a tudós a Le Figaróban.
Zsugorodik a piac, hamarosan csak két magánnyugdíjpénztár marad, és kezeli 51 ezer, a kormányban nem bízó ügyfele megtakarítását. Hogyan működik majd a két megmaradt pénztár? Domokos László írása.
Nem is értjük, miért nem jött rá eddig senki, hiszen olyan egyszerű, hogy iskolai szertárban is elvégezhető – írták felfedezésükről a Marylandi Egyetem kutatói.
Erdélyt és az ott élőket sokan egzotikumnak látják, és úgy is kezelik, írja szerzőnk, aki föl is teszi a kérdést: jót tesz ez Erdélynek? Az egzotikum politikailag egyszerűen gyarmat, szavazómedence, s a cinikusabbak másra sem használják, teszi hozzá. Szeretettel Erdélyből című sorozatunk cikke.
Jesmyn War Most leszállunk innen című mágikus realista regénye romantikus színek nélkül ábrázolja az Afrikából Amerikába elhurcolt rabszolgák kegyetlen életét, akik harcosnők leszármazottaiként őriznek hagyományokat korábbi kultúrájukból.
A magyar kormány gátolja Ukrajna támogatását, feltartja az uniós döntéshozatalt, ezzel foglalkozik számos európai lap. A német kancellár Ukrajna ügyében elfoglalt pozícióját támadja a Die Welt. Akcióba lendült az orosz dezinformációs gépezet az EP-választások előtt. Az amerikai diplomácia kettős erkölcséről ír Gideon Rachman a Financial Timesban. Paul Lendvai Ausztria jobbratolódásáról beszél a Der Standardban.
A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.
Nő a düh az EU-ban amiatt, hogy Orbán Viktor hónapok óta blokkolja a kifizetéseket az Ukrajnának fegyvervásárlásra szánt pénzalapból. A NATO-ban is egyre ingerültebbek a magyar kormány miatt.
Eldőlt, hogy Kapu Tibor lehet a következő magyar űrhajós Farkas Bertalan után, de nem csak ez jelzi, hogy az űrkutatásban az elmúlt években már kis költségvetésű szereplők is labdába rúghatnak. Magyarország 2018 óta veszi komolyan az űripart.
A Musée d’Orsay bizonyítja, hogy ma is lehet még újat és újszerűen mondani a képzőművészet történetének egyik legnépszerűbb, 1874-ben egy tárlattal indult izmusáról.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Idén sem számít fellendülésre a szakma a tavaly zsugorodó teljesítményű, minden hatodik vállalkozást eltartó építőiparban, amelyet olykor a kormány hoz hátrányos helyzetbe.