Nagy szerelmek – 4. rész: Frida Kahlo, Viktória királynő és az avantgárd furcsa párosa
10 perc
2024.06.22. 16:30
2024.06.22. 16:53
Életre szóló kötelékek, botrányos viszonyok, tiltott románcok, viharos kapcsolatok. A Nagy szerelmek című könyv a történelem legszenvedélyesebb és legtragikusabb szerelmi történeteit tárja elénk. A szerelem gyakran nem csak két ember magánügye: formálhatja a történelmet éppúgy, mint a közgondolkodást, a szexuális normákat, követendő példaként, akár intő jelként is szolgálhat eljövendő generációknak. A gazdagon illusztrált kötet bebizonyítja, hogy a szerelemnek annyi arca van, ahány szerelmespár él a világon. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is közlünk.
A szerető és a szeretett
Albert herceg és Viktória királynő
1839–1861
Amikor a 20 éves Albert szász-coburg-gothai herceg 1839 októberében a windsori kastélyba érkezett, még csak másodszor találkozott a fiatal Viktória királynővel. Első unokatestvérek voltak, három hónap különbséggel születtek, Viktória épp akkor foglalta el Nagy-Britannia és Írország trónját. A találkozót a két, sok szálon összefonódó család idősebb tagjai szervezték. Öt nappal később a királynő megkérte a jóképű herceg kezét – így illett a rangjához. A herceg meghajolt és igent mondott; a pár 1840 februárjában a londoni Szent Jakab-palotában esküdött örök hűséget egymásnak.
Viktória Nagy-Britannia uralkodójaként egy hatalmas birodalom királynője volt. A férjének az uralkodásban is szerepet szánt, és persze Albertnek is szüksége volt arra, hogy levezesse az energiáit. Született reformer volt, ő szervezte meg és tette észszerűvé a királyi udvartartást, és nagy részletességgel tervezte meg kilenc gyermekük neveltetését. Voltak nehéz pillanataik, mivel Viktória lobbanékony volt, Albert pedig kissé zord természetű. De ahogy ragaszkodásuk elmélyült, a királynő egyre jobban támaszkodott Albert bölcsességére, útmutatására és hozzáértő vezetésére.
Albert hercegnek nagyszabású elképzelései voltak, felismerte az új lehetőségeket. Aggasztotta a brit ipar és termelés elmaradottsága, ezért kezdeményezte az 1851-es világkiállítás megrendezését: a 14 ezer tudományos és technológiai tételt felvonultató nemzetközi tárlatot a londoni Hyde Parkban felépített óriási Kristálypalotában mutatták be. A kiállítás ösztönzőleg hatott a kereskedelemre és az iparra, a rendezvény bevételéből pedig a művészetek és tudományok számára létrehoztak egy területet South Kensingtonban, középpontjában a mai Victoria and Albert Museummal.
Albert kormányügyekkel is foglalkozott, éjszakába nyúlóan bújta az állami iratokat. Az Oroszországgal vívott 1854–56-os krími háború idején részt vett a brit stratégia kidolgozásában. Ekkor már csak névleg nem volt az ország királya. 1857. június 25-én a „királynő hitvese” címet is megkapta Viktóriától.