Szoros, de teljes mélységében máig feltáratlan kapcsolat van az inszomnia és a pszichés betegségek között. A civilizációs kórnak számító, az élet egyre több területén problémát okozó alvászavarokat inkább érdemes pszichoterápiával, mint okoseszközökkel kezelni.
Sürgetik, hogy Amerika adja meg a támogatást Ukrajnának és Izraelnek. Mi lehet Ukrajnával? Miért van bajban Scholz és Hszi Csing-ping? A többi között erről írnak a nemzetközi lapok. Szemle a hvg360-on.
De nemcsak az a kérdés, hogy legyen-e büszke az ország, a nemzet ebben a konkrét esetben, hanem az, hogy legyen-e bárkire, bármikor, bármely ország és nemzet egyáltalán. Nos, ne legyen! Vélemény. (A cikk október közepén, a Nobel-díj odaítélése után született. A díjat vasárnap adják át, ennek apropóján közöljük újra.)
Az idén is veszteséges a fővárosi közösségi közlekedés, de a menetdíjbevétel már meghaladja a Covid előttit – mondja Walter Katalin. A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója szerint nehéz ilyen politikai ellenszélben dolgozni, de kénytelenek. A júniusi választáson túl nem tekint.
Madonna több mint popsztár. Amióta az 1980-as évek elején színre lépett, folyamatosan borzolja a kedélyeket, sorra dönti a tabukat, kísérletezik a legkülönfélébb műfajokkal és minden alkotásában megújul. Táncos, énekes, színész, zeneszerző, filmrendező, stílusikon, politikai és melegjogi aktivista, szókimondó feminista. Generációk ízlését és világlátását befolyásolta, nők millióinak tanította meg, hogyan vállalják fel a vágyaikat és a véleményüket. Mary Gabriel lebilincselő memoárjában korunk egyik, ha nem a legnagyobb női bálványának életútját mutatja be a detroiti évektől a szupersztárrá válásig. A könyvet különösen izgalmassá teszi, hogy a szerző Madonna karrierjét nem popzenei vákuumban ábrázolja. A HVG Könyvek által kiadott biográfiából több részt is bemutatunk itt a hvg360-on.
A CNIM-nek volt már nálunk fióktelepe, de most valami sokkal nagyobbat kell elképzelni.
Oroszlánrésze volt a múlt héten, 88 éves korában elhunyt Vajda Mihály filozófusnak abban, hogy megjelentek a több nyelven beszélő, autonóm és kritikus módon gondolkodók generációi. Épp a kísértethelynek számító Debrecenből csinált pezsgő, modern szellemi műhelyt, amely mára tovatűnt.
Másfél évtizedet élt az Egyesült Államokban, ahol doktori címet is szerzett Musza Abu Marzuk, a Hamász politikai vezetésének egyik legbefolyásosabb tagja, a szervezet pénzgyűjtője és kvázi külügyminisztere.
Vírustagadás, Szent Korona-tan, szkíta közösség – mindez együtt Pócs Alfréd tevékenységét fogja keretbe. Az önkormányzati képviselőként is működő egri orvos legújabb kezdeményezéséről nemsokára a parlamentnek kell döntenie.
A valóság rácáfolt a reményekre, s ahogy elmaradnak Ukrajna harctéri sikerei, úgy kezd foszlani az az orosz agresszió ellen harcoló nemzet korábban példás egysége. Az pedig még veszélyesebb, hogy egyértelművé vált, komoly nézetkülönbségek vannak a politikai és a katonai vezetés között.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Politico is a jövő heti uniós csúcs előtti helyzetet elemzi. A német lap és a Guardian a kárpátaljai magyarság helyzetéről és az ukrán-magyar viszonyt megterhelő nyelvtörvényről, illetve annak megváltoztatásáról is ír. A Washington Post szerzője arról beszél, mi lehet a következménye az Ukrajna számára folyósított amerikai segély befagyasztásának. A Der Standard az osztrák belpolitika folyamatai tárgyalja, különös tekintettel a szélsőjobb lehetséges hatalomra kerülését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az első teendő az, hogy jegelni kell Magyarország szavazati jogát, amíg az nem teljesíti a tagsággal járó kötelezettségeket, írja a lap szerzője.
A bizonytalanság és a dráguló pénzügyi szolgáltatások egyaránt erősítik a lakosság ódzkodását attól, hogy készpénz helyett másképp fizessenek.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Tabánban, az Attila úton.
A kegyes és kegyetlen történelem játékszere volt. Az élete hatalmas hullámvasút. A zabigyerekből, zárdanövendékből sok hányattatás után úri kurva, abból hivatalos királyi szerető lett, Európa legtöbbet költekező asszonya, a kötelező tisztelet leple alatt mindvégig megvetett személy az udvarban, még inkább az udvaron kívül. A királya halála után eltüntetett szeretőt a vérengző forradalom rángatja elő s löki a vérpadra a nép örömére.
Miközben kivezetik a piacról a legvonzóbb lakossági államkötvényt, alanyi jogon járó, ingyenes kincstári számlát ígér a pénzügyminiszter.
Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként évek óta a tényleges súlyánál nagyobb szerepet tölt be Európában, írja Ulrich Ladurner szerkesztő-újságíró.
Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos író-szerkesztő legújabb könyve. A rendszerváltás előtti negyven év Magyarországán játszódó regény széles tablókép, laktanyától a lóversenypályáig, panellakásoktól budai polgári otthonokig, szerkesztőségektől rockklubokig. Családtörténet is, számvetés is, szembenézés is, amiről ráadásul eszünkbe juthat a rendszerváltást követő időszak. A szerzővel beszélgettünk.
A Nőt vagy életet! a kabaré és a varieté könnyedségével, időnként a mai magyar valóságra is kikacsintva mutatja be az amerikai humoristák egyik nagyágyújának, Groucho Marxnak az életútját
Az 1984-es Terminátor-film ihlette meg a Valenciai Műszaki Egyetem és a Nyugat-angliai Egyetem kutatóit, akik gombából növesztettek bőrt egy nagyjából 18 centiméteres T–800 Terminator robotfigurára.
