Körbeszimatolt a múlt héten Európában Thomas Friedman, a lap jeles biztonságpolitikai szakértője, hogy felmérje, hová vezethet az orosz egységek fejvesztett menekülése Ukrajnában. Arra jutott, hogy pont jókorra időzítette a látogatást, mert ez volt a mélypont Putyin számára a háború megindítása óta.
A Covidból megtépázva ugyan, de kiverekedték magukat a színházak, ám a visszapattanás igencsak távoli. Milyen starthelyzetben várják az újabb csapást a hazai teátrumok?
Már a gépi fordítás vagy a mobiltelefonos tolmácsolás is komoly vívmány, de ezekhez képest is zavarba ejtő az ázsiaiak angolakcentusának „kifehérítése”. Hangban is mutatjuk, hogyan működik.
Hogyan használja az abortuszügyet a politikai céljaira az Orbán-kormány? Miért érezték elérkezettnek az időt, hogy nekimenjenek a több évtizedes, a döntő többség által támogatott szabályozásnak? – Egy sor kérdést felvet a „szívhangrendelet”.
Az olajcég a nyáron 35 évre nyerte el az állami koncessziót az elsősorban lakossági, települési szemét begyűjtésére, a feladatot jövő júliustól veszi át.
Míg Orbán Viktor famulusai harcban állnak, jogszabályígéreteket igyekeznek euróra beváltani, fogadkoznak és óvatos bizakodással tekintenek a jövőbe, Orbán érthetetlen parancsokat ad ki népének: Demográfia! Migráció! Gender! Háború! Pedig csak annyit kellene mondania: Oszolj! Vélemény.
A holland politológus választási adatokkal járt utána a szélsőjobb körüli felhajtásnak, Magyarországot pedig már számításba sem vette, lévén nem demokrácia.
A kis tagországok félteni kezdték az egyhangú döntéshozatal elvét az EU-ban. A lengyel kormány nem kér a Pegasus vizsgálatból. Az egyik legnevesebb olasz milliárdos, Carlo de Benedetti országa EU-kapcsolatai miatt aggódik. Válogatás a világlapok írásaiból.
Az ukránok sorra lövik ki a HIMARS-ok tárolójában lévő mind a hat rakétát, úgy látszik, már nem tartanak attól, hogy elfogy a lőszer. Jójárt Krisztián, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint az ukránok bebizonyították, jól használják a kapott eszközöket, így jó eséllyel számíthatnak további támogatásra.
Putyin mozgósítása után is támogatja Ukrajnát a Nyugat, ha Orbán pénzt akar, akkor az igazságszolgáltatás függetlenségét is garantálnia kell. Átháríthatnak a légitársaságok, a szankciók ellen mozgósít a miniszterelnök. Üzen és fenyeget is az USA. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Más tagállamok is vétettek már az uniós normák ellen, de velük szemben feltűnően visszafogott volt Brüsszel fellépése. Erős a gyanú, hogy politikai megfontolásból.
Üzenet és fenyegetés is egyben, hogy az amerikai külügyminisztérium világgá kürtölte: Moszkva 2014 óta a világ kéttucatnyi országában legalább háromszázmillió dollárt fordított külföldiek befolyásolására.
Részt vett-e az 1956-os perek alakításában Biszku Béla? Meg akarta-e puccsolni Kádár Jánost? Mi okozta a bukását az 1970-es években? Hogyan sikerült élete végéig felmentetnie magát? Egyáltalán, volt-e emberi arca? Ezeket a kérdéseket is körüljárja Krahulcsán Zsolt történész Biszku című, nemrég megjelent könyvében.
Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin minapi találkozója és az ukrajnai háború tanulsága világossá tette, hogy Kína és Oroszország viszonyában folyamatosan romlik az utóbbi pozíciója.
Túl gyakori, hogy már lezajlott vagy elkövetkező közéleti események értékelésekor a sikertelenség vagy a leendő sikertelenség okait soroljuk – írja a hvg360-on olvasható cikksorozatában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. Szerinte fontos, hogy ne a sikertelenség, hanem a lehetőségek narratíváját építsük a közéletben. Legújabb írásában a pedagógustiltakozásokat hozza fel példaként.
Egyelőre úgy tűnik, hogy még Orbán Viktor leghangosabb bírálói is készek haladékot adni, mielőtt az EU kiszabná a büntetést, az orosz–ukrán konfliktus árnyékában sok országnak nincs kedve súlyos belső összeütközéshez, írja a Politico elemzése.
Orbán Viktornak nincs igaza, amikor a világtól félti a magyarokat, de abban lehet, amikor azt állítja: ha Angela Merkel lenne Németország élén, most nem itt tartana a háború Ukrajnában. Nemrég könyvet írt a német kancellárról Kati Marton magyar származású amerikai író, újságíró, aki a hvg360-nak arról is beszélt: ha Orbán tényleg annyira intelligens, mint amennyire annak látszik, akkor le fog tenni az oroszbarátságtól, mert a nemzetközi közegben erre most van utoljára esélye.
A józan belátástól nagyon messze van, mégis teljesíti – papíron – az unió főbb elvárásait Orbán Viktor, hogy hozzájuthasson az ország működőképességéhez nélkülözhetetlen brüsszeli pénzekhez. Ha a mutatvány nem sikerül, első körben 7,5 milliárd eurót veszít a magyar költségvetés.
A németek vétóstop ötlete az Unió külügyeiben nem csak a magyarokon akadhat el. Jönnek fel a jobboldali-populisták Európában, Paul Lendvai ennek okairól ír. Válogatás a világlapok írásaiból.
Hogy lehet nyolc ember gazdagabb a Föld felénél, ha annyival biztosan nem okosabbak és nem is dolgoznak többet? Mit ér az, ha valaki tehetséges, de nincs szerencséje? Sokan gondolkoztak ezen, de most először készült egy teljes modell, amely ezt precízen számszerűsíti, és közgazdasági IgNobel-díjat is ért. A vicces vagy szokatlan, ám teljesen komoly témákban végzett kutatások mostani díjazottja egy ideig nagyon aranyos, de aztán elérünk ahhoz a részhez, amelyről a mai Magyarország juthat eszünkbe, és onnan egyáltalán nincs kedvünk nevetni.
