A magát anarchokapitalistának minősítő Javier Milei lett Argentína új elnöke. Észak-Korea saját kémműholdat állított Föld körüli pályára. Új miniszterelnöke lett Spanyolországnak Pedro Sánchez személyében. Lebukott a kriptovaluta-aranyifjú, Sam Bankman-Fried. Az év fontosabb nemzetközi eseményeit áttekintő évzáró soroaztunk negyedik, befejező része.
Október 8.: Előretörő német szélsőjobb
A Németország két gazdag, konzervatív vezetésű nyugati tartományában tartott választáson megmaradt ugyan a keresztény uniópártok vezető szerepe – Bajorországban a CSU, Hessenben a CDU alakíthatott kormányt –, ám a legerősebb ellenzék pozíciójára tört elő a szélsőjobboldali populista Alternatíva Németországnak (AfD). Országosan az AfD már a júniusi felmérések szerint is megelőzte a szövetségi kormánykoalíciót vezető szociáldemokratákat (SPD), s a három egykori NDK-s tartományban jövőre esedékes választások megnyerésére is esélyes. Az SPD rosszul szerepelt a februári, megismételt berlini tartományi választáson is, így elvesztette a főváros kormányzó polgármesteri pozícióját.
Az SPD–Zöldek–szabaddemokraták (FDP) koalíciójára rájárt a rúd. A nyár elején a tervezett fűtés-korszerűsítési törvény okán csapott föl az elégedetlenség velük szemben, az év végén pedig azért kerültek bajba, mert az alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a költségvetésen belül a koronavírus-járvány kezelésére felvett hitelből megmaradt rész átcsoportosítását. Így a már megtervezett büdzsében sok milliárd eurós lyuk keletkezett, s az év utolsó hetei is az ennek rendezése körüli, a koalíciós pártok közötti éles vitákkal teltek. Októberben, a gázai háború kitörése után Németország több nagyvárosában volt Izrael-ellenes tüntetés. A helyenként erőszakba torkolló megmozdulásokon többségükben muszlim országokból származó bevándorlók voltak a hangadók, ám esetenként baloldali aktivisták is csatlakoztak hozzájuk.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
10 évre most kitiltották az országból.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
