Megmarad-e a koronavírus-járvány alatt támadt lelkesedés a városi kerékpározás iránt, és hogyan lehet a metropoliszok bicikliútjait annyira biztonságossá tenni, hogy tömegek pattanjanak nyeregbe?
Kétrészes tanulmányban mutatja be a „Sziklai Barna” fedőnevű Szekeres László irodalomtörténész besúgói tevékenységét a Betekintő folyóirat.
A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet vezetője nem hiszi, hogy Oroszország elzárja a gázcsapot és aggasztónak tartja a kínai befolyás növekedését Európában.
Egykori ügynöke új cégének ügyvezetője lesz Thomas Sowunmi, aki a rasszizmus ellen tiltakozó letérdelés támogatója.
Az adócsalók elleni fellépéssel indokolta kormány a kata statáriális ellehetetlenítését, de nem fognak adózni azok a tíz- vagy százezrek, akiket belekényszerít a feketegazdaságba. A szegények még szegényebbek lesznek. Veszélyben az egészségügyi ellátás is.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a pasaréti Pénzügyőr Klubban.
Októbertől a kitermelése alatt álló norvégiai tengermélyi mezőkről szállíthat földgázt az OMV Ausztriába, amely gőzerővel dolgozik orosz függése csökkentésén és tárolói feltöltésén.
A gázellátási gondok az Unió szívét találják telibe, az egységes piacot, a gazdaság gépezetét, és ennek megakadályozásában Németországnak kell vállalnia a főszerepet - írja a német lap cikke.
Talán kegyeletsértőnek tűnnek az ilyen kérdések, mégis választ kínálnak rájuk.
A Dél-Alföld lehet a földgáz Bős-Nagymarosa? A biomassza nem is megújuló energiaforrás? Mi a jó a rezsinövelésben? Mit lehet tenni ilyen válsághelyzetben a klíma védelmében? A WWF Magyarország szakértőjének írása.
Sophie Villard regénye, a Madame Exupéry és az égbolt csillagai sok helyszíne közül az egyik a kis herceg Eaton's Neck-i „szülőháza”.
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei azért érdekesek, mert egy átfogó külpolitikai koncepció rajzolódik ki belőlük. Ezt a koncepciót rengeteg kritika érte már az elmúlt években – különösen a híres 2014-es beszéd óta. De mind ez ideig kevesebb figyelem fordítódott a beszédekben rejlő egyik legérdekesebb komponensre: a külpolitikai közvetítő szerepre, ami teljesen más, mint a rendszerváltás idején rögzült mintakövető Nyugat-kép. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársainak elemzése a Fideszről mint „külpolitikai pártról” és a miniszterelnök nem nyugati, de nem is keleti politikaképéről.
A magyar kormányfőt nem érdekli a fegyvernyugvás ára vagy a béke tartóssága. Ő vissza akar térni oda, amikor nem kellett elvi állásfoglalásokkal bonyolítani kormánya külpolitikai érdekeit, és lehetett lavírozni a szereplők között, fürkészni, portyázni és leginkább potyázni. Vélemény.
Nagyon fontos különbséget tenni az elmúlt 12 év és az elmúlt 12 hét hazugságai között: Orbán Viktor a post-truth, azaz az igazságon túli, a félrevezetést normává emelő politika globális arca, de a rezsicsökkentés-csökkentéssel és az új katatörvénnyel úgy felültette az egész országot, amiért kormányokat szokott dönteni a nép. Kérdés, felismerik-e az emberek az ígéret megszegését, ha megjön a rezsicsekk.
