A technológia változása megállíthatatlanul és könyörtelenül gyomlálja ki a régit, az elavultat, hogy az újnak helyet teremtsen. Megszokott, kedvelt termékek és szolgáltatások tűnnek el egyik pillanatról a másikra, vagy egyszerűen csak kikopnak a mindennapokból.

Mindig is így volt. Egykor jellemzően lovakkal közlekedtek az emberek, de kevesen sírják vissza azokat az - automobil feltalálása előtti - időket, amikor egy hosszabb téli kocsiútnak, még a hintóútnak is garantáltan tüdőgyulladás lett a következménye, ha túlélte az utas egyáltalán.

Jó néhány terméket és szolgáltatást használunk, amely ma nélkülözhetetlennek tűnik -  és amelyek megjelenésükkor kiütötték a nyeregből a korábbi kedvenceket. A CNBC cikkéből kiindulva, magyar szállal kiegészítve összeállítottuk, melyek ezek.

iPod vs. walkman

Az október 23-án a tizedik születésnapját ünneplő  iPod egyszerűen lesöpörte a piacról a Sony walkmant, ami  2001-ben a legnépszerűbb zenelejátszó eszköz volt annak, aki útközben szeretett volna zenét hallgatni. A walkman nagy volt, bumszli, és egy övtáska minimum kellett hozzá, ha nem csak egy 90 perces kazettát akart a tulajdonos egész nap hallgatni.

Ehhez képest az Apple az első iPodot “1000 dal a zsebedben” szlogennel mutatta be. A nem egészen 5GB tárhelyen ezer mp3 fért el, súlya
6,5 gramm, az ára pedig négyszáz dollár (pontosabban 399).

Mára egyes modellek, mint például a 160 gigabájtos iPod Classic, 50 napra elegendő zene tárolására alkalmasak. A kazettás walkman gyártását 2010 októberében szüntették meg,  2011 júliusában pedig bejelentették, hogy kivonták a forgalomból a MiniDisc walkmant is, melyet még idén szeptemberig gyártottak. CD-walkmant egy ideig még lehet kapni,bár egyre kevesebb CD fogy, és a legújabb számítógépekből egyre többször kimarad a CD/DVD meghajtó, hogy még vékonyabbak legyenek, és hogy az adatot a jól kontrollálható felhőben tárolják a felhasználók.

Amazon Kindle

A világ legnagyobb online áruháza, a pályafutását másfél évtizede éppen könyvek internetes értékesítésével kezdő, seattle-i székhelyű Amazon bejelentése szerint idén áprilisban megfordultak az arányok: már több e-könyvet adnak el, mint nyomtatottat.

Az Egyesült Államokban az AAP (Association of American Publishers, Amerikai Kiadók Szövetsége) adatai szerint a tavalyi tételhez képest 23 százalékkal csökkent a keményfedeles könyvek eladásából származó bevétel és 18 százalékkal a papírkönyveké a puhakötésűeket is beleszámolva. Ám – ugyancsak a szövetség híre szerint e-könyvekből 160 százalékkal több fogyott, mint az egy évvel ezelőtti hasonló időszakban, így a bevétel 233 millió dollárra emelkedett.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKEE) adatai szerint a tavalyi könyvforgalom 2009-hez képest 4,05 százalékkal csökkent, illetve - mivel a KSH által közölt hivatalos infláció a múlt évben 4,9 százalékra rúgott -, a könyvpiaci forgalom visszaesése valójában 9 százalékos.

A könyvforgalmi statisztikai kérdőív összesítette a CD-k, CD-ROM-ok, majd a később megjelenő hangoskönyvek piacát is, illetve az elmúlt években az egyre inkább teret nyerő digitális könyvek forgalmával is bővült. Az ágazaton belül eltérő tendenciák érvényesültek: az elmúlt évben tovább csökkent a hangoskönyvek forgalma, és több mint  30 százalékkal esett a CD-k, CD-ROM-ok piaci részesedése. Mindeközben az elektronikus adathordozókon vagy online forgalomban megjelenő tartalomszolgáltatások, nem jogdíjas adattárak piaci részesedése az elmúlt évben is tovább emelkedett.

A trend tehát egyértelmű, és az sem kérdéses, miért annyira népszerű a Kindle, miért söpörte le a többi e-olvasót a pályáról. Főleg, ha belegondolunk, mennyiért adják. Az amerikai könyváruház saját olvasóeszközeinek családjába néhány hete három új tag érkezett: az új alapmodell, a Kindle 79 dollárért, az érintőképernyős, wifis Kindle Touch 99 dollárért, a Kindle Touch 3G pedig, a wifi + 3G-s változat 149 dollárért kapható.

A jelenlegi alapmodellt váltó új készülék kompakt, könnyű és olcsó. Bármikor bele lehet dobni egy táskába, bárhová magunkkal vihetjük. Az előző generációs Kindle-eszközöknél  is könnyebb, karcsúbb és kisebb, de a képernyőméret nem csökkent. Ez úgy lehetséges, hogy a billentyűzet az új készülékeken már nem található meg.

Az Amazon  képes volt a felhasználók fejével gondolkodni. Az alapvető céljuk, hogy minél egyszerűbbé tegyék az Amazon szolgáltatásainak használatát. Alkalmazások és programok helyett arra fókuszál a cég, amiben a legjobb: a tartalomra. És akkor az Amazon táblagépéről, a Fire-ről még egy szót sem ejtettünk... 

Email

Bár 7 oka is van annak, miért nem érdemes emailt használni, azért az email még mindig a mindennapok része a legtöbb fejlett ipari országban lakó embernek. Gondoljon csak bele, mikor küldött utoljára postán papír képeslapot, és tíz vagy húsz évvel ezelőtthöz képest mennyi levelet dob be a postaládába, ehhez képest hány emailt küld és fogad naponta. Boríték és bélyeg – egy letűnt korszak maradványai. A sikeres nemzetközi példák nyomán már a Magyar Posta is azt fontolgatja, hogy emailt is kézbesítene, ez mégis csak jelent valamit.

iPhone

A hagyományos mobiltelefonokat, amelyekkel egyszerűen csak hívásokat kezdeményezhetünk és fogadhatunk, most már kiszorították az okostelefonok, különösen az Apple iPhone-ja. Ez a készülék nem csak telefon, emailek küldésére és fogadására is alklamas, zenét, videókat játszik le, képeket lehet vele készíteni, és számtalan alkalmazást támogat.

A standard mobiltelefonok eladási mutatói jelentősen visszaestek, míg az iPhone és a többi okostelefoné folyamatosan növekszik. Bár az iPhone-ok körül mindig nagy a hírverés, azért tény, hogy nem megy olyan jól az Apple-nek, mint várták, ráadásul a konkurencia is a sarkában van. A Galaxy Nexus mindent tud, amit a be nem jelentett iPhone 5-től vártunk volna, a Nokia sikere is a nemrég bemutatott készülékeken áll vagy bukik.

Napster

Az után, hogy a fájlcserélő klasszikus, a Napster megjelent meg, és hihetetlen sebességgel több millió felhasználóra tett szert, a letöltés egyre inkább kiszorította a CD-vásárlást – a kazetták és a bakelitlemezek már előtte is múzeumba vonultak.

A nagy népszerűség mellett rengetegen támadták, sok pert indítottak a rendszer ellen a szerzői jogok tulajdonosai, ez végül a Napster bezárását eredményezte. A fájlcserélők és ezzel a peer-to-peer szoftverek terjedésének ezzel azonban már nem lehetett gátat vetni. Manapság a Napster fizetős zeneboltként él tovább.

Digitális szövegszerkesztők

Él még olyan ember, amik emlékszik az írógép staccatóira. Évekig ez volt az egyetlen eszköz, ha valaki áttekinthető, jól olvasható és rendezett szöveget akart bemutatni például egy üzleti tárgyalás során.

Az első szövegszerkesztőt az 1970-es években vezettek be. Nem volt sokkal több egy billentyűzetnél a fekete-fehér monitor előtt és egy memóriakártya, így nem jelentett nagy veszélyt az írógépre. Ám az 1980-as évektől megjelenő, felhasználóbarát számítógépes programok, mint például Microsoft Word véglegesen kiszorította az írógépet.

Utóbbit – az űrturista Simonyi Károly (Charles Simonyi) vezetésével fejlesztették a Microsoftnál. Simonyi Károly az Excel, valamint az Excelt megelőző Multiplan fejlesztését is vezette. A filmek készítése során alkalmazott számítógépes grafika, amely általában 3D-s számítógépes grafikát takar, évtizedekig használt kézzel készített technikákat utasított a sarokba.

Computer-Generated Imagery (CGI)

Bár 2D-s CGI-t már az 1973-as Feltámad a vadnyugat című filmben használtak, sőt, a film 76-os folytatásában 3D-t is, és technológiát alkalmazták a Csillagok háborúja vagy Az utolsó csillagharcos készítésénél is, a fotorealisztikus CGI egészen 1989-ig nem jelent meg a filmiparban. Akkor viszont A mélység titka elnyerte a legjobb vizuális effektekért járó Oscart, majd a CGI a Terminátor 2: Az ítélet napjában (1991) kapott központi szerepet, ahol a T-1000-es terminátor folyékony fém-mivoltával és alakváltó effektusaival kápráztatta el a közönséget, melyek szerves részét alkották a film akciójeleneteinek.

A Terminátor 2 szintén meghozta az ILM-nek az Oscar-díjat. Az 1993-as Jurassic Park dinoszauruszainak életszerű megjelenése, vagy a Forrest Gump vagy a Szépség és a szörnyeteg különleges hatásainak megalkotására során már széles skálán mozgott az alkalmazása. Zajos sikert a Toy Storyban értek el vele. A módszer annyira elterjedt, hogy 1995 és 2005 között a széles körben vetített filmek effektköltségeinek átlaga 5 millió dollárról 40 millió dollárra ugrott, a 2000-res évek elejére pedig a számítógép generálta ábrázolás vált az uralkodó effektussá.

E-kereskedelem

Réges régen a vásárlás egyet jelentett azzal is, hogy a tömegben egymás oldalába könyököltek a kedves vevők. Szinte biztosan hosszas keresgélést és ácsorgást, letaposott cipőket és leszakadó karokat is jelentett egy-egy nagybevásárlás, ráadásul a legfontosabb tétel sokszor kifogyott.

Az internet terjedésével egyre inkább eltolódik a virtuális vásárlás felé a mérleg, főleg, hogy Dél-Koreában például már a metrószerelvényre várva, mobillal is el lehet intézni a nagybevásárlást a virtuális szupermarketben, a közösségi vásárlásra szakosodott cégek pedig egyre nagyobb profitot hoznak. Sőt, már az eBay és a Facebook is összefogott, hogy még többet költsünk online. Az iTunest az Apple 2001-ben vezette be, abban az évben, amikor az iPod debütált, az iTunes Music Store pedig 2003-ban nyílt meg.

Mára több mint tízmilliárd zeneszámot adtak el rajta keresztül, de játékok, podcastok, videók és csengőhangok is azonnal letölthetőek. A zeneipar még mindig nem heverték ki a hatását. Több tényező mellett az iTunes is közrejátszott, hogy drasztikusan csökkent a fizikailag létező boltok forgalma, a CD-eladásokról nem is beszélve. Többen is próbálkoztak azzal, hogy felvegyék vele a versenyt, több-kevesebb sikerrel.

iTunes

Az Egyesült Államokban sincs maroknyinál több versenytársa az iTunesnak a mainstream digitális zenei szolgáltatások piacán. A nagyobbak: az Amazon MP3, a Microsoft Zune Marketplace, a Rhapsody, a Napster, az eMusic, a 7digital, illetve keringenek hírek arról is, hogy a napokban iTunes-riválist indít a Google.

Itthon még ennél is szűkebb a mozgástér: az iTunesból letölthető számok mellett jelenleg a korlatlanzene.hu (az egyik telefonszolgáltató üzemelteti), illetve a zenecenter (egy másik telefonszolgáltató üzemelteti) kínál zenéket, illetve letöltésekre van lehetőség a dalok.hu-ról (magyar zenéket kínáló, non-profit internetes zenei portál), illetve a deep.hu (független vagy progresszív popzene, az elektronikus vagy kevésbé elektronikus tánczene), a digitalia.hu (kulturális műveket publikál és értékesít internetes bankkártyás fizetéssel és letöltéssel) és a zenewebshop.hu (zene-, ruha-, ajándéktárgy és jegyrendelés) tesz elérhetővé legálisan zenét.

Online Utazási irodák

Jóformán befellegzett a hagyományos utazási irodáknak, sorra mennek csődbe, amelyik talpon marad, annak is jelentősen csökkent a forgalma: az interneten keresünk szállást, nyaralási csomagot, útikönyvet. Ráadásul most, hogy a   keresőcég elindította a Google flights repülőjárat-kereső szolgáltatását, jelentős kihívással néznek szembe az online utazási irodák – például a Kayak, az Expedia vagy az Orbitz - is.

Magyar találmányok

A Wikipédia hosszasan sorolja azokat a találmányokat és korszakalkotó tudományos felismeréseket, amelyek feltalálója, illetve kidolgozója egyértelműen és nemzetközileg elismerten magyar személy volt.

Jánosi Marcell fejlesztette ki a 3,5" FDD flopilemezt, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede az atombombát, utóbbi a hidrogénbombát is. Bíró László József találta ki a golyóstollat, ezért is biro angolul az egyik lehetséges fordítás. Mihály Dénesnek köszönhetjük a hangosfilmet,  Mihályi Józsefnek a filmfelvevőgépet, Asboth Oszkárnak a helikoptert,  Szent-Györgyi Albertnek a C-vitamint, Gábor Dénesnek a holográfiát. Igaz, hogy a telefont Bell találta fel, de mire ment volna Puskás Tivadar találmánya, a telefonközpont nélkül?

És ezek csak azok a magyar találmányok, amelyekről van szócikk a Wikipédián, hosszú a szócikkre és szerkesztőre váró találmányok listája is.