Archív

Hallótávolságban

Az otthonukban élő idős emberek biztonságáról az idei évtől minden korábbinál szűkösebb forrásból kell gondoskodni.

Lapjuk állandó levelezője, a következőket (is) írta: „Szélsőjobbos újdondászok bevett szokása egy bizonyos etnikumhoz tartozók magyarított neve után megadni a régebbit is. ...Arra nem térnek ki, hogy a nyilas vitéz Beregfy tábornok eredetileg Berger volt...” (HVG, 2010. február 6.). Magyarországon nagy divatja volt és van az eredeti – névmagyarosítás előtti – nevek emlegetésének. A gond ezzel csak az, hogy a változó politikai kurzusok és rendszerek igényei szerint kerül előtérbe e kérdés. Az eredeti nevek emlegetése – Szabó Dezső, Bajcsy-Zsilinszky Endre és mások ilyen irányú lelkes tevékenységét leszámítva – az 1945 utáni magyar baloldali sajtó és részben a történetírás privilégiuma volt. Nem sok olyan tudósítás olvasható az 1945 utáni időszak napi- vagy hetilapjaiban, amelyekben ne utalnának minden esetben Szombathelyi Ferenc, Jány Gusztáv, Beregfy Károly, Feketehalmy-Czeydner Ferenc és más tábornokok és tisztek eredeti nevére, ezzel igazolva német származásukat – érdekes módon a magyar nevű édesanyákat nem említik – és ezen oknál fogva nevezettek németbarátságát. Beregfy Károly 1932. május 21-éig viselte eredeti nevét, a Bergert. Vitézzé soha nem avatták, mivel nem kérte felvételét a Vitézi Rendbe! A Szálasi Ferenc nevével fémjelzett kormány honvédelmi minisztere és egyben a Honvéd Vezérkar főnöke – 1944. december 20-ától honvédelmi miniszter és a Honvédség Főparancsnoka – volt 1944. október 16-ától. A közelmúltban elhunyt Király Béla emlékezése szerint amikor Beregfy Károly mint a magyar királyi Honvéd Hadiakadémia parancsnoka egy harcászati utazás alkalmával a hallgatókat cservenkai rokonságánál kívánta vendégül látni, lefújta a látogatást, mert kiderült, hogy a rokonság, német származását és szimpátiáját kifejezendő, a nemzetiszocialista Német Birodalom zászlaját tűzte ki a házára. Nem mellesleg 1919-ben a Vörös Hadseregben olyan későbbi tábornokok szolgáltak Beregfy Károlyon kívül, mint vitéz Andorka Rezső (a barátoknak Rudolf), vitéz Béldy Alajos, vitéz Hennyey Gusztáv, vitéz Jány Gusztáv, vitéz Sónyi Hugó, vitéz Szombathelyi Ferenc, vitéz (csak 1944-től) Sztójay Döme. Igaz, aki 1919-es tevékenységüket szeretné vizsgálni, az az adott időszakban keresse őket Fleischhacker, Bruckner, Erb, Hautzinger, Knausz, Solarcz, illetve Stojakovics néven!

Sárguló zöld könyvek

Nagy divat mostanában kerekasztalokat összehívni és zöld könyveket íratni. Az előző miniszterelnök mindjárt négyet hozott létre: a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztalt, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztalt, az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztalt, valamint a Civil Kerekasztalt. Mindannyian jelentésekkel, összegzésekkel vagy zöld könyvvel zárták munkájukat, amely együttesen igen jelentős mennyiségű szakmai anyag. Ezek között jelent meg 2008-ban a Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. (A Nyugatról átvett zsargon alapján a zöld könyv olyan fehér könyv – azaz egy terület, egy szféra, esetleg egy ország helyzetelemzése –, amely javaslatokat is tartalmaz.)

Kritikus tömegbázis

Leginkább magyar sajátosság a szélsőjobboldali eszmék iránti fogékonyság látványos növekedése az utóbbi hét-nyolc évben – derül ki a Political Capital intézetnek a HVG megbízásából készült alábbi elemzéséből. Miközben Európa-szerte alig változott, illetve némileg csökkent azoknak az aránya, akik radikális, jobboldali nézeteket vallanak, Magyarországon a duplájára nőtt.

Hallótávolságban

Különleges igények

Sárguló zöld könyvek

Kritikus tömegbázis

A PSZÁF piramisgyanúja

Jobbik-siker

Harcgépesség

Harc a talpon maradásért

Podravka-érdeklődés

Demján a Milton Bankban

Közösségi Bormarketing Kft.: borászok tiltakozása.

Rakétapajzs Romániában

Irán dúsít

Más nyelven

Szemledíjak

Gesztenyéskerti szennyvízfűtés

Hitler – kritikai kiadás

Opel

Real Madrid

Nyersanyagárak