HVG Extra A Nő
HVG Extra A Nő

Kerekes Vicával a címlapján jelent meg a friss HVG Extra A Nő. A magazinban sok szó esik arról, hogyan keretezzük át, amit gyereknevelésről, munkahelyről, étkezésről, pénzköltésről eddig gondoltunk. Hogy milyen új készségek lesznek a segítségünkre, hogy eligazodjunk ebben az átláthatatlan információáradatban. Vagy hogy a végre felszínre került és sokáig kibeszéletlen nőügyek hogyan tarthatók ébren a ma Magyarországán.

Bármerre fordulunk is, a komfortzónánk elhagyására biztatnak szinte mindenhol, és az ideális forgatókönyv szerint a későbbi jó, jobb és legjobb reményében vállalnunk kell az ismeretlent és a kényelmetlent (megfeneklett házasság, rossz anyagi helyzet, kibírhatatlan munkahely stb.). Réz Anna nagyszerű cikkéből nemcsak az derül ki, mennyire homályos már maga a fogalom (lásd komfortzóna és az azon kívüli népmesei szférák), de az is, hogy sokaknak a kilépés helyett inkább a belépés jelent egyre nagyobb kihívást.

Fenntartható és fenntarthatatlan

A kihívás több cikkünk kulcsszava is. Ha vigyázó szemünket a hazai nőügyekre vetjük, egész sor megoldásra váró feladatot látunk, szakértőik pedig állítják: a párbeszéd és a szemléletváltás mellett elköteleződésre és forrásokra lenne szükség, valamint határozottabb képviseletre a döntéshozásban. Jó hír, hogy a magazin nyomdába adása óta kiderült: emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege 2019-től. Bízunk benne, hogy a cikkben megszólaló nők által vázolt egyéb problémák (a nők aggasztó munkaerőpiaci helyzete és lehetőségei, a szülészeti ellátás gyakorlata, az idősgondozás terhe, a családon belüli erőszak áldozatainak védelme vagy a női politikusok számának emelkedése stb.) mind-mind hasonló sorsra jutnak, és csupa előremutató változásról tudunk beszámolni a jövőben.

A címlapon szereplő Kerekes Vica készülő filmjei mellett a rivaldafényhez fűződő viszonyáról mesél Bujdosó Bori cikkében, Terézia Mora kívülállóságról és identitásról beszél Papp Bojána interjújában, míg Munk Veronika egy magánnyomozóval, Baran Katalinnal ült le, hogy kiderüljön, milyen eszközei, lehetőségei és korlátai vannak a szakmának, és számít-e, ha valaki nőként próbál érvényesülni.

Sződy Judit pszichológus arról ír, a jóanyaság örökös válaszutak és dilemmák elé állítja a nőket, a túl sok választási lehetőség pedig inkább bénító, mint felszabadító hatású (igen, van, hogy egyszerűen el kell engedni a kontrollt), Szél Dávid pedig a családi főkönyv fogalmával és jelentőségével ismerteti meg az olvasót – amelyben akkor is gondosan vezetünk mindent, ha éppen nem tudunk róla. Csernok Miklós az általános pénzügyi egészségünket – bizony, van ilyen is – veszi górcső alá, Szvetelszky Zsuzsanna pedig a munkahelyek egészségét: a cégeknek újra bele kell húzniuk, hogy vonzóak és élhetőek legyenek, különben bottal üthetik az alkalmazottak nyomát.

Nagy Melinda olyan nőkkel beszélget, akik nem egyszerűen karrierváltók, de óriásit ugrottak a semmibe, és próbáltak egy maguk számára fenntarthatóbb és vállalhatóbb életet berendezni, Hidas Judit pedig izraeli nőket kérdezett arról, hogyan tudnak ennyi gyerek mellett munkát vállalni, és ebben hogyan segíti vagy gátolja őket a rendszer.

Élet most és a jövőben

Míg Vándor Éva Kontrollkóma című remek írásában azzal foglalkozik, mikor lett az evésből életfilozófia, hivatkozási alap, vallás, és mikor túrta ki az egészségmánia az élet élvezetének képességét, addig Váczi Borbála gasztroterapeuta nem a tányérunkra odacövekelt rendőrre figyel, hanem az egyre növekvő ökológiai lábnyomunkra és a fenntarthatósággal kapcsolatos dilemmákra. Wichmann Anna pedig a zero kitchen waste jegyében kínál jobbnál jobb recepteket.

Trapp Henci cikke a jövőbe néz, és fontos (igazából elég meghökkentő) innovációkat szemléz, Döbrösi Laura színésznő szintén a jövőhöz fűződő sokféle érzését és gondolatát osztja meg, míg Varró Szilvia egészen 2028-ból üzen: a mesterséges intelligencia naposabb oldaláról kapunk pillanatfelvételt.

Dúll Andrea cikkében arról olvashatunk, hogyan lesz a városi élet újra biztonságos és örömteli, az esztétikai érték, a komfort és az emberi lépték pedig egyre hangsúlyosabb, Tombor Sarolta pedig a felelős szépségápolás kapcsán teszi fel ugyanezeket a kérdéseket: milyen kompromisszumokat kell meghoznunk, ha fenntartható, de hatékony termékeket szeretnénk használni? Erről egyébként Huszka Ágnes és Csinálos János is írnak: divatos, stílusos és környezetkímélő darabokat mutatnak be a magazinban. Gusztos Péter a mentális akadálymentesítésről szóló, nagyon is személyes hangú cikke pedig aktuálisabb, mint valaha.

Rengeteg őszi programot, úti célt és olvasnivalót kínál a HVG Extra A Nő (Artner Szilvia Ápolók című könyvéből például egy hosszabb részletet közöl). Moharos Melinda tudatos turistákról ír, Puskás Panni pedig tudatos nagyvárosiakról: az ősz legígéretesebb kulturális programjait listázza. Mán-Várhegyi Réka magazint záró novellájának pedig talán elég a címét idemásolni: #nofilter gyakorlat öregedő nők számára.

Rendelje meg a HVG Extra A nő legfrissebb számát a kiadótól vagy keresse az újságárusoknál.



Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra A nő magazin közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Értem, tudom, érzem

Értem, tudom, érzem

Három faluban is választást tartanak ma

Három faluban is választást tartanak ma

Hasogdzsi-gyilkosság: Szaúd-Arábia nem hajlandó kiadni a gyanúsítottakat Törökországnak

Hasogdzsi-gyilkosság: Szaúd-Arábia nem hajlandó kiadni a gyanúsítottakat Törökországnak

Elmarad Curtis nagykoncertje

Elmarad Curtis nagykoncertje

Adventi beszéd: testvériséget sürgetett Ferenc pápa

Adventi beszéd: testvériséget sürgetett Ferenc pápa