Lakásunk, házunk nem csupán otthon, hanem hosszú távú befektetés is. Az ingatlanpiac dinamikusan változik, nehéz követni az árak alakulását, ahogy otthonunk aktuális értékét is. És akár tervezünk költözést, akár nem, vannak olyan lépések, amikkel garantálhatjuk egy ingatlan értékállóságát vagy akár az értéke növekedését.
Hogyan tudják a családban a felnőttek a felelősségteljes, előre tervező öngondoskodás mintáját átadni a gyerekeknek úgy, hogy az pozitív példaként álljon előttük? Milyen megküzdési stratégiákkal biztosítsuk be magunkat a mindennapokban? Podcastunkban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ Dr. Belső Nóra pszichiáterrel.
A lakásunk, az otthonunk az egyik legféltettebb kincsünk, amire – amilyen módon csak lehet – érdemes vigyáznunk. Biztosításkötésnél azonban jó, ha segítséget is igénybe veszünk, hiszen egy szakember olyan szempontokra is felhívhatja a figyelmünket, amelyekre magunktól nem is gondolnánk. A Generali Biztosító tanácsadójánál, Kovács Bernadettnél jártunk, aki fontos tapasztalatokat és kellemetlen történeteket is megosztott velünk.
Az már jó, ha valaki biztosítást kötött a lakására, de még jobb, ha rendszeresen, legalább évente, vagy a mostanihoz hasonlóan magas inflációs környezetben akár gyakrabban is kéri a lakásbiztosítása aktualizálását. Ezáltal ugyanis, ha beüt a baj, akkor nagyobb az esélye annak, hogy biztosítása megfelelően fedezze a kárt. A biztosító ugyanis nemcsak beszedi a pénzt, hanem fizet is – hogy eloszlassunk egy, némelyekben élő tévhitet.
Ahhoz, hogy teljes biztonságban érezzük magunkat az otthonunkban, tudnunk kell, hogy akkor is lesz megoldás, ha valami baj történik. Ha meghibásodik egy eszközünk, ha a vihar tépázza meg a tetőt, esetleg besurranó tolvajok rámolják ki a lakást, nem mindegy, hogy megtérül-e a kárunk. Lakásbiztosításra szükségünk van, de az sem lényegtelen, hogy milyet választunk, hogyan szabjuk azt az igényeinkre.
Mit jelent az öngondoskodás a mindennapokban? Hogyan alakul át ennek jelentősége az egyes életszakaszokban: mit jelent egy fiatalnak, egy családos felnőttnek vagy épp egy idősebb embernek? Podcastunkban Dr. Belső Nóra pszichiáterrel azt járjuk körbe, miért fontosak a legapróbb gesztusok is saját jóllétünk érdekében, hogyan tudjuk az öngondoskodást beilleszteni a napjainkba, milyen mikró és makró formái vannak ennek egyéni és akár társadalmi szinten is.
Van, aki retteg a nyugdíjas éveitől, mások pedig alig várják, hogy végre legyen idejük a hobbijuknak és családjuknak élni, és több időt tölteni az unokákkal. A lényeg, hogy találjunk majd magunknak olyan elfoglaltságot, ami boldoggá tesz minket, és hogy tevékenyek tudjunk maradni idősebb korban is. Ehhez viszont az kell, hogy már fiatalon gondoljunk életünk utolsó évtizedeire: nem mindegy, hogyan telnek el.
Kérdésekre és kritikai gondolkodásra tanítják a középiskolás diákokat a budapesti Milestone Institute oktatói, akik már több száz diákot segítettek eljutni külföldi elit egyetemekre. Az intézmény alsó évfolyamainak programvezetőjével, Szentpály Dalmával arról beszélgettünk, mi számít versenyképes tudásnak, hogyan formálja a fiatalok szemléletét a vitaközpontú oktatás, és a tehetség miért nem csak a lexikális tudásban rejlik.
Mennyire vagyunk tudatosak mi, magyarok az öngondoskodás terén? Milyen mértékben változtatott a covid az egészséggel kapcsolatos gondolkodásunkon? Vajon a jövőben nagyobb szerepet fog kapni Magyarországon az egészségbiztosítás? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Generali személybiztosítási üzletágának vezetőjével, Schaub Erikával.
Mi az, amire a leginkább oda kell figyelnie a kkv-knak, ha valóban biztonságban akarják tudni magukat, és nem szeretnék, ha vállalkozásuk egyik pillanatról a másikra megszűnne?
Magyarországon több milliós megtakarításra vágynak az emberek nyugdíjas korukra, mégis kevesen terveznek előre. Számukra marad a félelem a kiszolgáltatottságtól, az anyagi bizonytalanságtól. Mi most olyan friss nyugdíjasokkal beszélgettünk, akik még jócskán aktív munkavállalóként elkezdtek félretenni a nyugdíjas éveikre.
Alig több mint egy évtized alatt gyökeresen megváltoztatták életmódunkat az okostelefonok, amelyek megjelenése nem várt kockázatokkal is járt. Az ujjakban csontbetegséget, a nyakban izomfájdalmakat, a szemekben súlyos sejtromlást eredményezhet a túlzott okostelefon-használat, de a közlekedési balesetekben és a kiberbűnözésben is egyre nagyobb szerepet játszanak kedvenc készülékeink.
A digitális fényképezőgépek és a webkamerák kora lejárt, már mindent az okostelefonok apparátusával intézünk. De a fotók és videók már nemcsak nézegetésre valók, hanem az egészségünk monitorozására, az autó- vagy lakáskárok gyors bejelentésére, a tudatos táplálkozásra való nevelésre, illetve az otthonunk felügyeletére is használhatók.
Több millió forint múlhat azon, ha valakinek van biztosítása, vagy ha nincs, amikor egy, a szokottnál is nagyobb vihar jelentős károkat okoz az otthonukban. Hiába a legprecízebb kivitelezés, mindig akadhat olyan rész, amely képtelen ellenállni a természeti katasztrófáknak, nem érdemes tehát spórolni a havonta alig pár ezer forintba kerülő óvintézkedéssel.
Jobb félni, mint megijedni, tartja a mondás. Ha pedig megnézzük az Európai Unió vagy az USA baleseti statisztikáit, kijelenthetjük: mindez bőven igaz. A modern társadalomban élők sok esetben rosszul mérik fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Holott valójában otthonunkban sem vagyunk teljesen biztonságban. Sőt, néhány esetben ott a legkevésbé. De mit tehetünk testi épségünkért? A megoldás: konstruktív paranoia.
Családi tragédiákat okozhat, ha egy társasháznak vagy lakásnak nincs biztosítása, így egy végzetes tűz- vagy viharkár, esetleg földrengés miatt lakhatatlanná vált otthon újjáépítésére, vagy új létesítésére nem lesz pénz. A már meglévő biztosítást pedig érdemes évente felülvizsgálni, hogy annak összege képes-e fedezni az időközben esetleg megnőtt építőanyagárakat és munkadíjakat.
A nyugat-európai gazdasági fejlődés hatására a magyar bérek is folyamatosan növekednek. Éppen ezért ennek a tényezőnek már nincs akkora megtartó ereje, így a munkavállalók olyan, korábban másodlagosnak számító szempontok alapján válogatnak az állások között, ami megbecsülést és extra biztonságot nyújt számukra és családjuk számára – derül ki a kutatásokból.
Sokan nem szeretik a kötöttségeket, a „blokkoló órát”, hogy nem dönthetik el szabadon, teendőiket mikor, milyen sorrendben végezzék el, a fizetésért pedig kénytelenek kompromisszumokat kötni. De képzeljük el azt, hogy már a ’30-as éveinkre függetlenné válhatunk anyagilag, sőt, a békés nyugdíjas évekért sem kell 40 évet dolgoznunk. Összegyűjtöttünk néhány történetet olyan emberekről, akik mindezt megvalósították.
Internet által behálózott világunkban a legfőbb biztonsági kockázatot egyértelműen a kibertámadások jelentik. Kevesen tudják, de a rosszindulatú támadásokat ezerszám blokkolják az internetszolgáltatók, ezért lehetséges, hogy jobbára zavartalanul használjuk a világhálót. Ám szinte minden hónapra jut olyan, akár több tíz millió ember adatait érintő eset, amelyet nem sikerül kivédeni.
A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Generali Biztosító megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
