Mintegy háromszázra tette Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója 2017 februárjában azon kis- és középvállalkozások (kkv) számát, amelyek néhány éven belül a hazai börzére léphetnek, miután teljesítik a bevezetés feltételeit. El is kelne az évek óta meglehetősen stabil hazai részvénykínálat bővítése ígéretes vállalkozások papírjaival, ugyanis a hazai parkett forgalmának több mint kilencven százalékát már hosszú évek óta a négy blue chip – Mol, OTP Bank, Magyar Telekom, Richter – adja.
Egyebek mellett a kkv-k becsalogatását célozza a BÉT tavalyelőtt meghirdetett ötéves, 2020-ig szóló stratégiája. Ez nemcsak a befektetők szempontjából tartaná jónak a kkv-k minél nagyobb számban való megjelenését, hanem azért is, mert abból az utóbbiak is profitálnának azáltal, hogy forrásbevonási lehetőségük egy fontos csatornával, a nyilvános részvénypiaccal bővülne.
Persze ezért cserébe meg kell nyílniuk a vállalkozásoknak is. Főbb gazdasági adataikat negyed-, félévente publikálniuk kellene, vagyis átláthatóvá – vagy a gyakrabban használt angol eredetű kifejezéssel: transzparenssé – kell válniuk. Márpedig ne tagadjuk, sokan ódzkodnak ettől. Alapvetően ezzel magyarázható, miért döcög a tőzsdepaletta tervbe vett színesítése.
Szerencsére azonban vannak olyan hazai kkv-k, amelyek nem csak hogy már ma is tőzsdeképesek, hanem közép- vagy hosszú távon hajlandónak is mutatkoznak nyilvános részvénytársasággá alakulni – akár kft-ből, akár zártkörű rt.-ből –, s papírjaikat bevezetni a BÉT-re, és/vagy külföldi tőzsdékre. És ilyen cégekből idehaza nem is kevés létezik. Legalábbis a BÉT és stratégiai partnere, a londoni tőzsde – London Stock Exchange (LSE) – szerint, amelyek immár harmadik éve nevezik meg, hogy a számaik és a gazdálkodási folyamataik alapján mely cégeket tartanak ígéretesnek, vagyis olyanoknak, amelyek a mostani alacsony kamat- és hozamkörnyezetben vonzó befektetési lehetőséggel kecsegtetnének.
Márpedig mindkettő olyan jelentés, amelyre a befektetők odafigyelnek, akik elsősorban a tőzsdei folyamatokat nagymértékben befolyásoló, jelentős tőkeerővel rendelkező intézmények: bankok, biztosítók, nyugdíj- és befektetési alapok. Az LSE „1000 vállalat, amely utat mutat Európában” címmel kiadott jelentésének jelentőségét mutatja, hogy abba az EU 28 tagországa valamelyikében bejegyzett magántulajdonú, működő cégek kerülhetnek, amelyek 2014-2016 között a legnagyobb éves növekedést produkáltak. A listára kerüléshez szükség volt továbbá egy bőven kétszámjegyű forgalomemelkedésre, valamint arra, hogy e cégek a munkahelyteremtésben is jeleskedjenek.
Az egyes országokból olyan arányban kerülhettek fel vállalkozások az LSE listájára, amennyivel a hazájuk hozzájárul az EU GDP-jéhez. Ez magyarázza, hogy Magyarország immár harmadik éve tíz céggel képviseltetheti magát az ezer fős mezőnyben. És ami figyelemre méltó: az idén bekerült magyar vállalkozásokat a románokkal együtt az EU leggyorsabban növekvő cégeinek minősítette Nikhil Rathi, a londoni értéktőzsde vezérigazgatója.
Az LSE ezres listáján három év alatt megnevezett hazai vállalkozások között több olyan is akad, amely a BÉT ugyancsak először 2016-ban kiadott összeállításában is szerepel. Olyanok, amelyek a saját területükön már bizonyítottak, ám a szélesebb közvélemény, sőt a gazdasági médiát olvasók előtt is talán kevésbé ismertek. Ahogy Végh Richárd BÉT-vezérigazgató találóan fogalmazott: a magyar gazdaság rejtett kincsei.
A teljesség igénye nélkül íme néhány olyan vállalkozás, amely mindkét listára felkerült: 77 Elektronika Műszeripari Kft., Carboferr Kereskedőház Zrt., CYEB Energiakereskedő és Szolgáltató Kft., CSABAcast Könnyűfémöntöde Kft., Regio Játékkereskedelmi Kft., UBM Trade Zrt.