Mintegy háromszázra tette Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója 2017 februárjában azon kis- és középvállalkozások (kkv) számát, amelyek néhány éven belül a hazai börzére léphetnek, miután teljesítik a bevezetés feltételeit. El is kelne az évek óta meglehetősen stabil hazai részvénykínálat bővítése ígéretes vállalkozások papírjaival, ugyanis a hazai parkett forgalmának több mint kilencven százalékát már hosszú évek óta a négy blue chip – Mol, OTP Bank, Magyar Telekom, Richter – adja.
Egyebek mellett a kkv-k becsalogatását célozza a BÉT tavalyelőtt meghirdetett ötéves, 2020-ig szóló stratégiája. Ez nemcsak a befektetők szempontjából tartaná jónak a kkv-k minél nagyobb számban való megjelenését, hanem azért is, mert abból az utóbbiak is profitálnának azáltal, hogy forrásbevonási lehetőségük egy fontos csatornával, a nyilvános részvénypiaccal bővülne.
Persze ezért cserébe meg kell nyílniuk a vállalkozásoknak is. Főbb gazdasági adataikat negyed-, félévente publikálniuk kellene, vagyis átláthatóvá – vagy a gyakrabban használt angol eredetű kifejezéssel: transzparenssé – kell válniuk. Márpedig ne tagadjuk, sokan ódzkodnak ettől. Alapvetően ezzel magyarázható, miért döcög a tőzsdepaletta tervbe vett színesítése.
Szerencsére azonban vannak olyan hazai kkv-k, amelyek nem csak hogy már ma is tőzsdeképesek, hanem közép- vagy hosszú távon hajlandónak is mutatkoznak nyilvános részvénytársasággá alakulni – akár kft-ből, akár zártkörű rt.-ből –, s papírjaikat bevezetni a BÉT-re, és/vagy külföldi tőzsdékre. És ilyen cégekből idehaza nem is kevés létezik. Legalábbis a BÉT és stratégiai partnere, a londoni tőzsde – London Stock Exchange (LSE) – szerint, amelyek immár harmadik éve nevezik meg, hogy a számaik és a gazdálkodási folyamataik alapján mely cégeket tartanak ígéretesnek, vagyis olyanoknak, amelyek a mostani alacsony kamat- és hozamkörnyezetben vonzó befektetési lehetőséggel kecsegtetnének.
Márpedig mindkettő olyan jelentés, amelyre a befektetők odafigyelnek, akik elsősorban a tőzsdei folyamatokat nagymértékben befolyásoló, jelentős tőkeerővel rendelkező intézmények: bankok, biztosítók, nyugdíj- és befektetési alapok. Az LSE „1000 vállalat, amely utat mutat Európában” címmel kiadott jelentésének jelentőségét mutatja, hogy abba az EU 28 tagországa valamelyikében bejegyzett magántulajdonú, működő cégek kerülhetnek, amelyek 2014-2016 között a legnagyobb éves növekedést produkáltak. A listára kerüléshez szükség volt továbbá egy bőven kétszámjegyű forgalomemelkedésre, valamint arra, hogy e cégek a munkahelyteremtésben is jeleskedjenek.
Az egyes országokból olyan arányban kerülhettek fel vállalkozások az LSE listájára, amennyivel a hazájuk hozzájárul az EU GDP-jéhez. Ez magyarázza, hogy Magyarország immár harmadik éve tíz céggel képviseltetheti magát az ezer fős mezőnyben. És ami figyelemre méltó: az idén bekerült magyar vállalkozásokat a románokkal együtt az EU leggyorsabban növekvő cégeinek minősítette Nikhil Rathi, a londoni értéktőzsde vezérigazgatója.
Az LSE ezres listáján három év alatt megnevezett hazai vállalkozások között több olyan is akad, amely a BÉT ugyancsak először 2016-ban kiadott összeállításában is szerepel. Olyanok, amelyek a saját területükön már bizonyítottak, ám a szélesebb közvélemény, sőt a gazdasági médiát olvasók előtt is talán kevésbé ismertek. Ahogy Végh Richárd BÉT-vezérigazgató találóan fogalmazott: a magyar gazdaság rejtett kincsei.
A teljesség igénye nélkül íme néhány olyan vállalkozás, amely mindkét listára felkerült: 77 Elektronika Műszeripari Kft., Carboferr Kereskedőház Zrt., CYEB Energiakereskedő és Szolgáltató Kft., CSABAcast Könnyűfémöntöde Kft., Regio Játékkereskedelmi Kft., UBM Trade Zrt.
Egy energiaszolgáltatással és komplex energiahatékonysági beruházásokkal foglalkozó cég tőzsdei megjelenésének vélhetően azért is örülnének a befektetők, mert így bővülne a hazai energetikai részvények ma még nem túl széles kínálata – vélekedik Szebeni Márton, a CYEB alapító tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.
Egy energiaszolgáltatással és komplex energiahatékonysági beruházásokkal foglalkozó cég tőzsdei megjelenésének vélhetően azért is örülnének a befektetők, mert így bővülne a hazai energetikai részvények ma még nem túl széles kínálata – vélekedik Szebeni Márton, a CYEB alapító tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.Több tulajdonsága is vonzó befektetéssé teheti a CYEB-t. A piacon megbízható, stabil partnerként ismerik, amely diverzifikált beszerzési forrásokra támaszkodik és eredményesen menedzseli a piaci kockázatokat. Kiegyensúlyozottan működik, pénzügyi adatai meggyőző növekedést mutatnak.A CYEB hatékony, ultralapos szervezetben dolgozó proaktív kereskedői és mérnökei személyes ügyfélkapcsolataikon keresztül mindig arra törekednek, hogy ügyfeleik teljes energetikai mérlegét feltérképezzék, és ennek alapján dolgozzanak ki energiahatékonyság-javító projekteket, illetve készítenek árajánlatot a beszerzendő energiamennyiségre, valamint annak árára.A CYEB kiemelt célja, hogy ügyfeleinél feltárja az energia-megtakarítási lehetőségeket és azok kiaknázásával ügyfelei versenyképességüket fokozza. Mivel maga is kkv-ként működik, az ügyféligényekre gyors döntésekkel és rugalmassággal tud reagálni.
