Ígéretes új tőzsdei befektetéseket keres? Talán nem kell már sokáig várnia!
Tulajdonosi háttere, tevékenysége és üzleti kilátásai miatt több olyan hazai kis- és középvállalkozást tartanak képesnek a budapesti és a londoni tőzsdén arra, hogy részvényeik előbb-utóbb a kisbefektetők számára is elérhetők legyenek.
Mintegy háromszázra tette Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója 2017 februárjában azon kis- és középvállalkozások (kkv) számát, amelyek néhány éven belül a hazai börzére léphetnek, miután teljesítik a bevezetés feltételeit. El is kelne az évek óta meglehetősen stabil hazai részvénykínálat bővítése ígéretes vállalkozások papírjaival, ugyanis a hazai parkett forgalmának több mint kilencven százalékát már hosszú évek óta a négy blue chip – Mol, OTP Bank, Magyar Telekom, Richter – adja.
Egyebek mellett a kkv-k becsalogatását célozza a BÉT tavalyelőtt meghirdetett ötéves, 2020-ig szóló stratégiája. Ez nemcsak a befektetők szempontjából tartaná jónak a kkv-k minél nagyobb számban való megjelenését, hanem azért is, mert abból az utóbbiak is profitálnának azáltal, hogy forrásbevonási lehetőségük egy fontos csatornával, a nyilvános részvénypiaccal bővülne.
Persze ezért cserébe meg kell nyílniuk a vállalkozásoknak is. Főbb gazdasági adataikat negyed-, félévente publikálniuk kellene, vagyis átláthatóvá – vagy a gyakrabban használt angol eredetű kifejezéssel: transzparenssé – kell válniuk. Márpedig ne tagadjuk, sokan ódzkodnak ettől. Alapvetően ezzel magyarázható, miért döcög a tőzsdepaletta tervbe vett színesítése.
Szerencsére azonban vannak olyan hazai kkv-k, amelyek nem csak hogy már ma is tőzsdeképesek, hanem közép- vagy hosszú távon hajlandónak is mutatkoznak nyilvános részvénytársasággá alakulni – akár kft-ből, akár zártkörű rt.-ből –, s papírjaikat bevezetni a BÉT-re, és/vagy külföldi tőzsdékre. És ilyen cégekből idehaza nem is kevés létezik. Legalábbis a BÉT és stratégiai partnere, a londoni tőzsde – London Stock Exchange (LSE) – szerint, amelyek immár harmadik éve nevezik meg, hogy a számaik és a gazdálkodási folyamataik alapján mely cégeket tartanak ígéretesnek, vagyis olyanoknak, amelyek a mostani alacsony kamat- és hozamkörnyezetben vonzó befektetési lehetőséggel kecsegtetnének.
Márpedig mindkettő olyan jelentés, amelyre a befektetők odafigyelnek, akik elsősorban a tőzsdei folyamatokat nagymértékben befolyásoló, jelentős tőkeerővel rendelkező intézmények: bankok, biztosítók, nyugdíj- és befektetési alapok. Az LSE „1000 vállalat, amely utat mutat Európában” címmel kiadott jelentésének jelentőségét mutatja, hogy abba az EU 28 tagországa valamelyikében bejegyzett magántulajdonú, működő cégek kerülhetnek, amelyek 2014-2016 között a legnagyobb éves növekedést produkáltak. A listára kerüléshez szükség volt továbbá egy bőven kétszámjegyű forgalomemelkedésre, valamint arra, hogy e cégek a munkahelyteremtésben is jeleskedjenek.
Az egyes országokból olyan arányban kerülhettek fel vállalkozások az LSE listájára, amennyivel a hazájuk hozzájárul az EU GDP-jéhez. Ez magyarázza, hogy Magyarország immár harmadik éve tíz céggel képviseltetheti magát az ezer fős mezőnyben. És ami figyelemre méltó: az idén bekerült magyar vállalkozásokat a románokkal együtt az EU leggyorsabban növekvő cégeinek minősítette Nikhil Rathi, a londoni értéktőzsde vezérigazgatója.
Az LSE ezres listáján három év alatt megnevezett hazai vállalkozások között több olyan is akad, amely a BÉT ugyancsak először 2016-ban kiadott összeállításában is szerepel. Olyanok, amelyek a saját területükön már bizonyítottak, ám a szélesebb közvélemény, sőt a gazdasági médiát olvasók előtt is talán kevésbé ismertek. Ahogy Végh Richárd BÉT-vezérigazgató találóan fogalmazott: a magyar gazdaság rejtett kincsei.
A teljesség igénye nélkül íme néhány olyan vállalkozás, amely mindkét listára felkerült: 77 Elektronika Műszeripari Kft., Carboferr Kereskedőház Zrt., CYEB Energiakereskedő és Szolgáltató Kft., CSABAcast Könnyűfémöntöde Kft., Regio Játékkereskedelmi Kft., UBM Trade Zrt.
|
Egy energiaszolgáltatással és komplex energiahatékonysági beruházásokkal foglalkozó cég tőzsdei megjelenésének vélhetően azért is örülnének a befektetők, mert így bővülne a hazai energetikai részvények ma még nem túl széles kínálata – vélekedik Szebeni Márton, a CYEB alapító tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Több tulajdonsága is vonzó befektetéssé teheti a CYEB-t. A piacon megbízható, stabil partnerként ismerik, amely diverzifikált beszerzési forrásokra támaszkodik és eredményesen menedzseli a piaci kockázatokat. Kiegyensúlyozottan működik, pénzügyi adatai meggyőző növekedést mutatnak. A CYEB hatékony, ultralapos szervezetben dolgozó proaktív kereskedői és mérnökei személyes ügyfélkapcsolataikon keresztül mindig arra törekednek, hogy ügyfeleik teljes energetikai mérlegét feltérképezzék, és ennek alapján dolgozzanak ki energiahatékonyság-javító projekteket, illetve készítenek árajánlatot a beszerzendő energiamennyiségre, valamint annak árára. A CYEB kiemelt célja, hogy ügyfeleinél feltárja az energia-megtakarítási lehetőségeket és azok kiaknázásával ügyfelei versenyképességüket fokozza. Mivel maga is kkv-ként működik, az ügyféligényekre gyors döntésekkel és rugalmassággal tud reagálni. |
Az oldalon elhelyezett tartalom a CYEB Energiakereskedő Kft. közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Energiakörkép 2018: drágulás vagy csökkenés jöhet az energiapiacon?
Megmutatjuk az idei év és a közeljövő legfontosabb 6 változóját, hogy jól időzítsük az idei energiavásárlásokat.
Nyakunkon a rezsidigitalizáció
Ugyan a lakossági fogyasztók számára az évek óta államilag befagyasztott árak miatt a piaci mozgások nem látszanak, időközben Magyarország is elért az energiaszolgáltatási evolúció következő szintjének pereméhez. Egy olyan kapuhoz, amin jó volna mihamarabb belépnünk.
