Az alkalmazások és a különböző digitális megoldások ma már elkerülhetetlenül az életünk részévé váltak. Nemcsak megkönnyítik és egyszerűsítik a mindennapi teendőinket, de a jelenlegi, vírushelyzet miatt bevezetett korlátozások miatt olyan esetekben is a segítségünkre lehetnek, amelyeket korábban személyesen intéztünk. Különösen igaz ez saját és szeretteink egészségének a védelmére.
Az emberek az elmúlt években egyre tudatosabban figyelnek oda egészségükre. Legyen szó a táplálkozásról vagy épp a sportolásról, ma már rengeteg segítő és önellenőrző módszer létezik arra, hogy figyelemmel kísérjük saját állapotunkat. Ám ami eddig javarészt csak egy időszakos diétáról szólt, ma már jóval több ennél. Számos olyan applikáció létezik, amelyeket okoseszközeinkre letöltve nyomon tudjuk követni a testünkben zajló folyamatokat, sőt, ha valami rendellenesség lép fel, néhány értékünk alacsonyabb vagy épp magasabb, akkor ezek az alkalmazások azonnal figyelmeztetni is tudnak bennünket. A digitális kommunikációnak hála, most már az is lehetséges, hogy a távolban élő szeretteink – különös tekintettel idős rokonaink – egészségi állapotát figyeljük, és ha bármi baj történne, azonnal cselekedni tudjunk és segítséget kérjünk. Ez pedig a mostani, pandémiás helyzetben akár életmentő is lehet.
Digitalizáció az egészségügyben
Ma már a különböző appok segítségével vásárolhatunk vagy tornázunk otthon, adunk le pár kilót vagy követjük, mit tehetünk a stresszmentesebb élet reményében. De itt nem áll meg a fejlődés: a technika az egészségünk megőrzésének szolgálatába állt, a jövő afelé halad, hogy mind az állam, mind a tech-óriások az egészségünkbe fektessenek világszerte.
A koronavírus-járvány rámutatott, mekkora lyukakat kéne minél előbb betömni az egészségügyi fronton. A második hullám idején ez fokozottan igaz, egyre nagyobb hangsúly terelődik arra, mit és mennyit bír el az egyes országok ellátórendszere, hogyan és milyen módon csökkenthető a napi terhelés, amely nemcsak vírus idején van jelen. Az utóbbi évek fejlesztési pedig arra mutatnak rá, hogy egyre több minden kerülhet át idővel a digitális térbe.
Az egészségüggyel foglalkozó startupok piacán naponta tűnnek fel új résztvevők, sokan szeretnének egy szeletet egy ennyire gyorsan fejlődő ágazatból. 2018-ban a kockázati tőkealapok 14,6 milliárd dollárt fektettek a digitális egészséggel foglalkozó induló vállalkozásokba, ez pedig 2010-ben összesített adatok több mint tízszerese. Nemcsak nekünk egyszerűbb, ha az ügyeletre való rohangálás előtt vagy akár helyett a telefonunkért nyúlunk, hanem az ellátórendszer válláról is nagy terhet vehetünk le. Már nemcsak arról van szó, hogy egy gyanús, de a legtöbb esetben ártalmatlan tünetnél az internethez nyúlunk, hogy magunk állítsuk fel a diagnózist. Az egyre fejlődő online és digitális egészségügyi szogáltatásokon keresztül idővel akár szakszerű, orvosi tanácsot is kaphatunk úgy, hogy ki sem mozdulunk az otthonunkból.
Kórtörténet az appokban
Ha ránéznénk egy átlagos telefonra, valószínűleg nem egy egészséggel és ahhoz kapcsolódó tevékenységgel foglalkozó applikációt találunk. Könnyedén számolhatjuk a kalóriákat, egyes felületeken már be se kell írnunk, mit ettünk, elég egy vonalkódot beolvasnunk. Így összesíthetjük a tápanyagfogyasztást a víztől a zsíron át a szénhidrátig. Utóbbi alapos számolása ráadásul a cukorbetegek vagy az inzulinrezisztens páciensek számára elengedhetetlen. A mobilegészség a digitális egészségügy első lépcsőfoka. A kalóriatáblázatnál léteznek olyan alkalmazások is, amelyek a megfelelő koleszterinszint elérésében vagy megtartásában segítenek. Kiszámolják helyettünk, mit ehetünk és mit nem.
Azt se felejtsük el, hogy a telefonunkon – akár Androidon, akár iOS-en – jó eséllyel alapállapotban is van egy egészségfigyelő program: ha letöltünk egy új kalóriaszámlálót (az egyik legnépszerűbb például Yazio, ahol a célunknak megfelelő kalóriát vihetünk be, és azt is figyelhetjük, hogy mennyi lépést érdemes megtennünk az egészségünk érdekében), azt párosíthatjuk a gyűjtőapplikációval, így nem kell minden étkezés után egyenként beírnunk, mennyi szénhidrátot fogyasztottunk. Mindent látunk egy helyen. A napi vízmennyiség szintén számontartható, kereshetünk egészséges, a diétánknak megfelelő recepteket, illetve ha szükségesnek ítéljük, tarthatunk böjtnapokat is.
Az úgynevezett intermittent fasting, azaz az időszakos böjtölés nem újkeletű dolog, de az biztos, hogy most óriási trend és egyes appok, mint például a Zero, kifejezetten ebben nyújtanak segítséget. A testalkatunk, a szokásaink és az egyes panaszaink alapján határozhatjuk meg azokat a kapukat, amikor ehetünk, és láthatjuk, hogy meddig tart a napi böjt. Fontos, hogy minden esetben érdemes szakértővel is egyeztetni az életmódváltásról.
A telefonunkból is lehet személyi edző
A koronavírus alatt – főleg, ha lehetőségünk van a home office-t választani – kifejezetten fontos, hogy edzésben maradjunk, akkor is, ha éppen nem tudunk elmenni edzőterembe. A futóalkalmazásokkal térképen követhetjük a napi köreinket, és lépésről lépésre érhetünk el egyre hosszabb távokat. Megoszthatjuk a barátainkkal vagy a nagyvilággal, hogy milyen kihíváson vagyunk túl, így ösztönözve másokat.
Otthon nem csak hosszú keresgélés után kiválasztott videókat követve edzhetünk. Választhatjuk a hozzánk és a lehetőségeinkhez illő alkalmazást attól függően, hogy milyen eszközeink vannak kéznél. Létezik olyan applikáció is, amely a saját felületén hétről hétre építi fel az edzéstervünket: aszerint alakíthatunk rajta, hogy van-e bármilyen felszerelésünk, vagy csak a saját testsúlyos edzés játszik.
Aki nem az otthonát, hanem az edzőtermet választja, elbizonytalanodhat, melyik gép felé is vegye az irányt. Ilyenkor jöhet jól egy erre a helyzetre kifejlesztett applikáció, amely lépcsőzetesen segít belejönni, mihez kezdjünk magunkkal az edzőteremben. Ugyanakkor annak szintén segíthet egy ilyen alkalmazás, aki már bőven túl van az első hónapokon, és egy kis változatosságra vágyik.
A meditációban és jógában ugyancsak forradalmi újításokat hozott a digitális technika. A testi, lelki egészség jegyében bárhol, bármikor nyújthatunk vagy kereshetünk számunkra és az edzettségi szintünknek megfelelő ászanákat. Emellett olyan streamingszolgáltatás is elérhető már, ahol számos kurzus és relaxációval kapcsolatos ismeretterjesztő tartalom próbál hozzájárulni a testi-lelki egyensúlyhoz. Sőt, már ott tartunk, hogy kicsit nagyobb ráfordítással szenzoros pántok javítják ki az egyes ászanákat a gyakorlás közben – mindezt a nappalinkból.
Biztonságban tudhatjuk a nagyszüleinket
A világjárvány idején nemcsak a fiatalabb korosztály került szembe a bezártság kellemetlenségeivel, hanem az idősebbek is. Sajnos teljes bizonyossággal nem tudhatjuk, hogy tünetmentes hordozók vagyunk-e, és mikor adjuk át akár szüleinknek, akár nagyszüleinknek a koronavírust úgy, hogy nem is tudunk róla. Lehet, hogy egy fiatalabb, edzettebb szervezet pillanatok alatt legyűri a fertőzést, míg mások, főleg a krónikus betegek súlyosabb állapotba kerülhetnek.
Ilyenkor a legjobb megoldás a távellátás, amely egy okosórával kiegészülve teljeskörű monitorozást ad. Tartozhatunk például a Szív City közösségéhez, amivel vállaljuk, hogy ha a közelünkben valakinek újraélesztésre van szüksége, a Mentőszolgálat riaszthat minket, hogy megkezdhetjük a szakszerű mozdulatokat, míg kiérkezik a mentő. Ezek mellett találhatunk vérnyomásfigyelő, -kezelő és -naplózó applikációt, mobiltelefon alapú EKG-készüléket, de létezik már itthon olyan applikáció is, amelynek célja, hogy a felhasználó minden, egészségével kapcsolatos információt egy helyen tároljon.
Az egészségügyi appok és szolgáltatások mögött azonban szükség van az állami háttérre is, hogy egy adott beteg összes dokumentuma egy pillanat alatt elérhető legyen. Ma már szerencsére jó eséllyel nem kell egy vérvétel után délután visszatérnünk a leletekért, hanem az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felkeresésével egyben láthatjuk, milyen vizsgálatokon estünk át, és mit mutatnak az eredményeink. Csak egy ügyfélkapu kell hozzá. Amerikában még kiterjedtebb egészségügyi adatbázis teszi lehetővé, hogy adott esetben a beteg teljes kórtörténetét és a kapcsolódó adatokat elérje az illetékes.
Okosóráké a jövő?
Mára gyakorlatilag minden telefongyártó cég előállt a maga okosórájával, hogy lépést tartson a trendekkel. Az üzletek polcain kapható darabok egyre csinosabbak és praktikusabbak, és ma már nemcsak a lépéseink számlálására jók, sokkal többre képesek. Létezik már olyan készülék, amely a rendellenes szívműködés jelzésére is alkalmas.
Egy összesítés alapján 2019-ben összesen 69,3 millió okosórát adtak el, és ez a szám 2023-ra 109,2 millióra nőhet. Az emberek tudni akarják, mi történik futás közben a testükkel, de azt is, hogy mennyi kalóriát égetnek el egy lustább napon, vagy azt, hogy mennyi alvásra lett volna igazán szükségük ahhoz, hogy kipihenten ébredjenek. A komolyabb egészségjelző funkciók pedig akár életeket menthetnek.
A technika folyamatosan emeli a tétet: a bőr alatti szenzorral működő, állandó glukózszint-mérő már létezik, de a bostoni Technológia Intézet fejlesztése akár a falon át is képes követni a páciens mozgását, légzését vagy szívverését, esetleg alvási fázisait. Már csak az adatvédelmi kérdéseket kell tisztázni, hogy ilyen behatóan felügyelhető legyen az életünk.
A mögöttünk álló időszakban a digitális technológiák számos területen megoldották azt, hogy ne álljon meg az élet; a munka vagy az oktatás területén ékesen bizonyítva, hogy a digitális néha az egyetlen út. A Telekom, mint felelős márka fontos célkitűzésének tartja, hogy megmutassa, a digitális szolgáltatások és az egyre fejlettebb okos eszközök találkozásából egy új világ születik, ami a legfontosabb értékért, az életért, az egészségért és ezek védelméért is képes tenni. Hogy hogyan lehet mindennapjaink részévé tenni olyan technológiai újításokat, mint az egészséges életmódot támogató digitális eszközök. Hogyan kapcsolódhatnak be az idősebb generáció tagjai a digitális világba, illetve hogyan tudja ebben támogatni őket a fiatal korosztály digitális tudásának átadásával annak érdekében, hogy könnyebb, önállóbb, egészségesebb, vagyis minél tovább minőségi életet élhessenek. Már ma is elérhetőek a piacon olyan okoseszközök, például okosórák, amelyek segítségével monitorozhatjuk az egészségünket. A Telekom orvosszakértő partnere, Dr. Toldy-Schedel Emil orvosi szempontból beszél az okoseszközökről, arról, hogy ezek miben segítenek a felhasználóknak és az orvosoknak. Mit jelent az EKG-mérés és a véroxigénszint-mérés? Milyen egyéb egészségmegőrző funkciói vannak az okosóráknak? Kinek ajánlott az okoseszközök használata, miért fontos az elesésfigyelés?
A mögöttünk álló időszakban a digitális technológiák számos területen megoldották azt, hogy ne álljon meg az élet; a munka vagy az oktatás területén ékesen bizonyítva, hogy a digitális néha az egyetlen út. A Telekom, mint felelős márka fontos célkitűzésének tartja, hogy megmutassa, a digitális szolgáltatások és az egyre fejlettebb okos eszközök találkozásából egy új világ születik, ami a legfontosabb értékért, az életért, az egészségért és ezek védelméért is képes tenni. Hogy hogyan lehet mindennapjaink részévé tenni olyan technológiai újításokat, mint az egészséges életmódot támogató digitális eszközök. Hogyan kapcsolódhatnak be az idősebb generáció tagjai a digitális világba, illetve hogyan tudja ebben támogatni őket a fiatal korosztály digitális tudásának átadásával annak érdekében, hogy könnyebb, önállóbb, egészségesebb, vagyis minél tovább minőségi életet élhessenek. Már ma is elérhetőek a piacon olyan okoseszközök, például okosórák, amelyek segítségével monitorozhatjuk az egészségünket. A Telekom orvosszakértő partnere, Dr. Toldy-Schedel Emil orvosi szempontból beszél az okoseszközökről, arról, hogy ezek miben segítenek a felhasználóknak és az orvosoknak. Mit jelent az EKG-mérés és a véroxigénszint-mérés? Milyen egyéb egészségmegőrző funkciói vannak az okosóráknak? Kinek ajánlott az okoseszközök használata, miért fontos az elesésfigyelés?
