Nem hitt a szemének Brad Pitt 2011 karácsonyán, amikor megtudta, mivel lepte meg akkori kedvese, Angeline Jolie. Nevezetesen, Los Angeles mellett vett egy földdarabot, amelyen egy vízesés is fekszik. Pitt ugyanis már régóta álmodott egy olyan házról, amely alatt egy vízesés zubog. A szokatlan meglepetés Jolie 1,6 millió dollárjába került.

Mégsem ez a világ legdrágább karácsonyi ajándéka. Az egyebek mellett a Charlie angyalai című film producereként híressé vált Aaron Spelling például 2 millió dollárt sem sajnált azért, hogy havat varázsoljon családjának a téli csapadéktól mentes Kaliforniában. Ennél is bizarrabb – és drágább – egy fokkal, hogy az egykori amerikai bokszoló, a később inkább erőszakos viselkedésével kitűnt Mike Tyson akkori szerelmének, Robin Givensnek egy 24 karátos aranyból álló káddal kedveskedett, ami 2,3 millió dollárt ért.

Persze a legdrágább karácsonyi ajándékok toplistáját mi mások is vezetnék, mint a gyémántékszerek. David Beckham 2,4 millió dollárért vett feleségének, Victoriának egy rubinból és gyémántból álló nyakláncot, Richard Burton 4,2 millió dollár értékben halmozta el gyémánt- és rubingyűrűkkel Elizabeth Taylort.

Aki Magyarországon most karácsonykor készül nagyobb összegű pénzzel, ékszerrel, festménnyel, autóval, netán vagyoni értékű joggal (például társasági részesedéssel, részvénnyel, egy kft.-ben meglévő üzletrésszel) meglepni a kedvesét, a családtagját, a rokonát, a barátját vagy az ismerősét, jobb, ha tisztában van az ajándékozás szabályaival. Vagyis, hogy az a hazai törvények szerint szokásos, illetve azt meghaladó értékű-e. Ami persze viszonylagos, hiszen más a szokásos érték egy tehetős és más egy közepes jövedelmű családban. Azért, hogy adjunk némi fogódzót: a bírósági gyakorlat egy gépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak.

Kisebb ajándékokról (például a legfeljebb néhány tízezer forintba kerülő karóráról, bicikliről) nem szokás szerződést írni, értékesebb ingóságoknál azonban már célszerű lehet. Egy autó vagy motor ajándékozásáról pedig mindenképpen kell írásbeli szerződés a gépjármű átíratásához. A tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot ugyanis csatolni kell az okmányirodában.

Ingatlan ajándékozásakor még szigorúbb az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény: a földhivatal csak közokirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján jegyez be tulajdonjogot. A termőföld ajándékozására speciális szabály vonatkozik: azt ma már csak közeli hozzátartozónak, valamint önkormányzatnak, államnak vagy bevett egyháznak lehet elajándékozni.

A házastársaknak egymás ajándékozásánál szem előtt kell tartaniuk egy további szabályt. A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy ha valaki a hitvesét lepi meg, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalniuk az ajándékozási szerződésüket – kivéve ingók szokásos mértékű ajándékozásakor, ha az ajándék átadása megtörtént.

Minden esetben lényeges lehet, hogy az ajándékozást okiratba foglalták-e, mert ha igen, akkor azután illetéket kell fizetni – az illetékekről szóló törvényben meghatározott kivételekkel. Mint ahogy akkor is le kell róni illetéket, ha az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Az ilyen ajándékozást a szerződés keltétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, ami azt jelenti, hogy egy idei karácsonyi ajándék esetén legkésőbb 2019. január 23-áig. Bizonyos esetekben nem kell illetéket fizetni. Például, ha egyenes ági rokonunknak, azaz gyermekünknek, unokánknak, szülőnknek, nagyszülőnknek, illetve házastársunknak ajándékozunk. Ezzel szemben nem kizárt, hogy az élettársaknak és a nem egyeneságbeli rokonoknak – testvérnek, unokahúgnak, nagybácsinak – fizetniük kell illetéket.

Az ajándékozási illeték általános mértéke 18 százalék, míg a lakástulajdon és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogé 9 százalék, addig a gépjárműnél a visszterhes vagyonátruházási illetéknek a kétszerese. Utóbbinál az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye és a jármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni.