Donald Trump: Lebombázott az USA három iráni atomlétesítményt
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
„Kedves Áron, lenne szíves szólni Eszternek, hogy rendezze már végre a 400 ezer forintos vízdíj-költséget? Mi hiába próbáljuk hónapok óta telefonon elérni, nem veszi fel, s nem is hív vissza, a lakógyűlésre pedig már évek óta nem jár” – panaszkodott az egyik budai kerületi társasház közös képviselője Áronnak, aki Esztertől bérelt otthonban él már több mint nyolc éve. Azért bíztak az ő közvetítésében a tulajdonostársak, mert ő az egyetlen, aki személyes kontaktusban van az adóssal, a havonta esedékes bérleti díj kapcsán.
Amit Eszter soha nem mulaszt el beszedni, a saját tartozásával kapcsolatban azonban már nem ennyire következetes – a társasház többi lakójának bosszúságára. Pedig, ha az lenne, akkor jutna a lépcsőház immár évek óta húzódó kifestésére vagy a garázsajtók korszerűsítésére.
„Mivel a lakásfelújítási alapba befizetett pénzekből Eszter és az őt kisebb összegekkel követő társai kötelezettségeit is ki kell pótolnunk, hogy legyen áram a közös helyiségekben, a lépcsőházban vagy a lift üzemeltetésére, illetve víz a locsoláshoz, mindezeken felül nem képződik megtakarításunk” – jegyzi meg a társasház képviselője.
Több százezer adós, milliós hátralékok
E problémájukkal koránt sincsenek egyedül – bár ez aligha vigasztalja őket. Becslések szerint a közös költség vagy a vízdíj befizetésével rendszeresen mintegy 150-200 ezren maradnak el, ők az összes társasházi lakástulajdonos 10-15 százalékát teszik ki. Hivatalos statisztika ugyan nem létezik, ám a hátralékok összege néhány tízezer forinttól akár több millió forintig terjedhet.
Léteznek megoldások
A jó hír, hogy van megoldás a társasházi lakások nemfizető tulajdonosaival szemben. Az egyik lehetőség, hogy a társasházak a három hónapot meghaladó elmaradás után jelzálogot jegyeztethetnek be az adós tulajdonrészére. Ebben a társasház szervezeti és működési szabályzatában (szmsz) adott felhatalmazással a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke járhat el, illetve a közgyűlésen is lehet erről határozni. Mindkét esetben közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni a dokumentumot. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Ha az adós kifizette a tartozást, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni, amelyet szintén közokiratba vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Van azonban egy másik, az elsőnél kézenfekvőbb megoldás, amivel a társasházak egyszerűen és gyorsan, pereskedés nélkül visszaszerezhetik az elmaradt díjakat, és adott esetben végrehajtást is indíthatnak a nemfizető lakástulajdonossal szemben. Egy társasház képviselője az szmsz vagy közgyűlési határozat alapján fizetési meghagyásos eljárást (fmh) indíthat, amihez még ügyvéd közreműködése sem feltétlenül szükséges. Nem kell várni a fizetési határidő után három hónapot: a fizetési határidő lejárta után azonnal megindítható az eljárás. A társasház képviselője a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül tudja benyújtani, ha cégként vagy egyéni vállalkozóként képviseli a lakóközösséget. Amennyiben magánszemélyként, akkor papíralapon vagy bármely közjegyzőnél szóban. Az űrlapokat le lehet tölteni a MOKK honlapjáról.
A fizetési meghagyásos eljárás gyors: amennyiben a kérelemben mindent rendben talál a közjegyző, haladéktalanul – az elektronikusan beterjesztett kérelmeknél 3, a papíralapon benyújtottaknál 15 munkanapon belül – kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha az adós (kötelezett) a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.
A fizetési meghagyásos eljárás gyors: amennyiben a kérelemben mindent rendben talál a közjegyző, haladéktalanul – az elektronikusan beterjesztett kérelmeknél 3, a papíralapon benyújtottaknál 15 munkanapon belül – kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha az adós (kötelezett) a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.
Ezután a közjegyző a társasház kérelmére elrendelheti a végrehajtási eljárást, így néhány héten belül pénzhez juthat a házközösség. A végrehajtási kérelem formanyomtatványa is megtalálható a kamara honlapján. Ezt a kérelmet ugyanahhoz a közjegyzőhöz kell benyújtani, mint akinél a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett.
Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követően az adós vitatja a tartozást (ellentmondással él), akkor az eljárás perré alakul és bíróságon folytatódik az ügy. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában is növeli a fizetési hajlandóságot.
