Tudja, vitás helyzetekben hová fordulhatnak a vállalkozások? Most tesztelheti!

Nem is gondolnánk, egyetlen nap alatt hányféle szerződést írnak alá egymással a hazai vállalkozások. Kérdés, mindegyikük tudatában van-e annak, hogy a hozzáértő – elsősorban jogi – segítség nélkül készített szerződések mennyi buktatót rejtenek, és kellemetlenséget okozhatnak, miközben egyáltalán nem biztos, hogy szerződésszegés esetén megfelelő védelmet nyújtanak.

Most olvasói kérdésekre válaszolva felmérheti, mennyire van tisztában azzal, hogy egy vállalkozás hová fordulhat, ha céges üzleti partnerével vitába keveredik – az egyes opciók alatt találja meg, hogy melyik válasz is a helyes.

A cégek és vállalkozások általában azért fordulnak bírósághoz, ha jogvitájuk akad, hogy bizonyítsák az igazukat. Előfordulnak azonban olyan helyzetek – mint a fenti példánkban –, amikor a bizonyítékokat a bírósági eljárásban már egyáltalán nem, vagy csak nagyon körülményesen lehetne összegyűjteni, mert eltűnhetnek, megsemmisülhetnek, így nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy ki hibázott.

Ilyen esetekben, még a bírósági eljárás megkezdése előtt kérhetnek közjegyzőtől előzetes bizonyítási eljárást. A közjegyző ugyan nem dönt az adott jogvitában, de az előzetes bizonyítási eljárásban összegyűjtött bizonyítékokat a kérelmező a bíróság előtt egy későbbi peres eljárásban felhasználhatja. A közjegyző elvégezheti mindazon bizonyítási cselekményeket, amelyeket a bíróság is, azaz tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat, okiratot tekinthet meg, vagy kérelemre igazságügyi szakértőt rendelhet ki. Előzetes bizonyítást peres eljárás hiányában egyébként a bíróságtól is lehet kérni, azonban annak esetei szűkebbek a közjegyző által elrendelhető előzetes bizonyításhoz képest. (A helyes válasz a 2.)

Többen találkoztak már a birtokvédelmi eljárással, amely főleg szomszédjogi vitás helyzetekben vehető igénybe. Ennek a lefolytatására az önkormányzatnál működő jegyző rendelkezik hatáskörrel. A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti. (A helyes válasz a 3.)

(A helyes válasz az 1.)

Cégek közötti jogvita esetén sem érdemes azonnal bíróságra sietni, van ugyanis egy lényegesen gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás. Ha a felek hajlanak a megegyezésre, közjegyző előtti egyezséget köthetnek. A közjegyző előtt kötött egyezség gazdasági ügyekben kifejezetten hatékony lehet, hiszen mindkét fél számára fontos, hogy gyors és tervezhető költségekkel járó megoldás szülessen – szemben egy bírósági perrel –, és a későbbiekre nézve is megmaradjon a jó partneri viszony.

Legyen szó akár meg nem fizetett tartozásról, hibásan vagy egyáltalán nem teljesítő üzleti partnerről, célszerű közjegyzőhöz fordulni, aki okiratba foglalja és jóváhagyja a felek egyezségét. A közjegyző előtti egyezség ugyanolyan hatályú lesz, mintha azt bíróság hagyta volna jóvá, és azonnal végrehajthatóvá válik, amennyiben valamelyik fél nem tartja be. Az egyezségben foglaltakat nagy százalékban betartják a felek, hiszen az egy konszenzus eredményeként születik, így általában csak olyat vállalnak benne, amit valóban teljesíteni is tudnak. (A helyes válasz a 4.)

A cégeket is mint jogi személyeket megilletik azok a személyhez fűződő jogok, amelyek jellegüknél fogva nem csupán emberhez fűződhetnek. A reklám sem közvetlenül, sem közvetetten nem támadhatja vagy ronthatja más piaci szereplő, illetve annak terméke, szolgáltatása jó hírnevét. A jó hírnév társadalmi, közéleti, gazdasági ismertséget jelent. Ha egy cégről valótlanságot állít vagy híresztel a konkurense, például azért, hogy egy megrendelésért folytatott versenyben hátrányos helyzetbe hozza, azzal jogsértést követhet el. A jó hírnévhez való jog megsértése esetén polgári per indítható, ami bíróság hatáskörébe tartozó eljárás. (A helyes válasz az 2.)

A közjegyzői okiratba foglalt szerződés közokiratnak minősül, és az egyik legfontosabb előnye, hogy az abban vállalt kötelezettségek közvetlenül, bírósági peres eljárás nélkül, végrehajtás útján kikényszeríthetők. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, elmarad a fixen meghatározott rezsi- és közüzemi költségekkel, vagy a szerződés megszűnését követően nem hajlandó kiköltözni a bérleményből, nem kell bírósághoz fordulni és hosszan pereskedni. A jogszerű szerződés a bérlőt is védi, a bérbeadó ugyanis nem kérhet tőle a rögzítettnél magasabb bérleti díjat, azt nem követelheti idő előtt, és nem rakhatja ki jogszerűtlenül az ingatlanból. Ráadásul nemcsak arra van lehetőség, hogy magát a szerződést foglalják közjegyzői okiratba, hanem arra is, hogy a már megkötött szerződés alapján a bérlő a szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítését vállalja közjegyző előtt, amely ugyanezt a joghatást eredményezi, de közjegyzői díj szempontjából kedvezőbb. (A helyes válasz a 2.)