SPAR
SPAR

Vásárláskor egyre válogatósabbak vagyunk. Jobban figyelünk arra, mi mennyi cukrot tartalmaz, van-e benne allergén anyag, gluténmentes-e vagy sem... De van még egy dolog, amire igencsak érdemes figyelni: hogy hol gyártották az adott élelmiszert. A Magyar Termék logót viselő áruk vásárlásával hatékonyan támogathatjuk a gazdaságot, ám van másik jó oldaluk is: nagyon ízletesek. Összegyűjtöttünk 9 olyan finomságot, amiből csak a magyar az igazi.

1. Darálós keksz

Nem tartják legendás hungarikumnak, sokan el is feledkeztek már róla, a fiatalabb generációnak például fogalma sincs, mi ez. Pedig a Kádár-korszak egyik legelterjedtebb desszertje, a darálós süti vagy keksz. Bár az említett finomság valószínűleg megbukna a mai egészségcentrikus közönség előtt, de hát melyik másik retro sütemény nem? Jó hír azonban, hogy az internet máig tele van autentikus receptekkel, ugyanakkor sokakat eltántoríthat a kicsit macerás készítési mód, a húsdaráló és a nyers tészta találkozása. Szerencsére a boltok polcain máig megtalálhatjuk a darálós sütit, ráadásul több forgalmazó által, hivatalos Magyar Termékként, klasszikus vanília és csoki ízben. Egy pohár tej mellé több mint tökéletes.

©

2. Kovászos uborka

Magnézium, vas, kálium, foszfor, kalcium, C-, A-, B12-vitamin… Nem, ez nem egy új trendi étrendkiegészítő, hanem azok a jótékony összetevők, melyeket a kovászos uborka tartalmaz. Az egyik legismertebb savanyúság az uborka tejsavas erjesztésével készül, a tejsavnak köszönhetően pedig a bélflóra és a gyomor működésére is jó hatással van. De a kovászos uborkáról mást is beszélnek: egyesek szerint tesztek bizonyították, hogy szorongásoldó hatású. Hogy ez igaz-e, kérdéses, ahogy az is, hogy miért, de logikus megközelítés, hogy mivel a probiotikumok jótékony hatással vannak emésztőrendszerünkre, az jobban fog működni, így csökken az idegesség mértéke is.

©

3. Akácméz

Az akácméz igazi csodaszer: jó köhögés ellen, fertőtlenítő és májgeneráló hatású, segíti a méregtelenítést is, erősíti az immunrendszert, sőt, még csonterősítő is. Érdekesség, hogy a növény nem őshonos országunkban, eredetileg Észak-Amerikából származik, Magyarországra Tessedik Sámuel hozta be, a homok megkötésére. A fa gyorsan elterjedt hazánkban – olyannyira, hogy erdeink 20%-a ma már akác, ez pedig az európai faállomány 60%-át teszi ki. A Magyarországon előállított mézek közül ez a legismertebb és legkeresettebb, így természetes, hogy megéri nekünk is a magyar verziót vásárolni a kristálytiszta, enyhén sárga, néha zöldes árnyalatú finomságból.

©

4. Bacon

Bacon mint magyar termék? Igen! Mivel a bacon alapvetően disznóból készül, és a magyar disznónevelő nemzet, kár csodálkozni azon, hogy ma már rengeteg termelő „bacon szalonnája” kapta meg a Magyar Termék minősítést. Egy kacsának bizonyuló mendemonda szerint az elnevezés a Bakony szóból ered, maga az étel pedig a bakonyi szalonnából. De ha már nyelvészet... A bacon szalonna kifejezés sok vitát generált, hiszen úgy tartják, hogy felesleges mindkét szót használnunk, hiszen mindkettő ugyanazt jelenti, ám a Nyelvművelő kéziszótár alapján erről szó sincs, hiszen a bacon valójában egy szalonnafajta, így a két szó jól megfér egymás mellett. De hagyjuk az etimológiát! Inkább élvezzük az ízét!

5. Szalámi

A szalámi Magyarország egyik legfontosabb exportcikke, Magyar Termékként rengeteg fajtája található a polcokon. A leghíresebb ezek közül vitán felül a téliszalámi. A hungarikum egyes vélekedések szerint arról kapta nevét, hogy a nemespenész miatt felülete fehéres színű, mint a hó, ám ez téves gondolat: egyszerűen a régi időkben nem volt még olyan technika, mely engedte volna, hogy bármelyik évszakban érlelődhessen, így kizárólag télen tudták elkészíteni. Bár a magyar gasztronómia ma már nem lenne az igazi téliszalámi nélkül, az eredeti receptet Herz Ármin olasz hentesmesterekről leste el, majd saját szalámigyárát 1888-ban nyitotta meg Magyarországon. A finomság 1896-ban a magyar Millenniumi Kiállításon és az 1900-es Párizsi Világkiállításon is nagydíjat nyert. Így olasz recept ide vagy oda, ez a szalámi igazi magyar bravúr, akárhogy is nézzük.

©

6. Kolbász

A magyar gasztronómiát valóban nehéz elképzelni téliszalámi nélkül, de akkor mennyire nehéz lehet elképzelni kolbász nélkül? Az étel régóta jelen van a magyar emberek életében: már az 1300-as években felbukkant latin iratokban, egy 1407-ből származó szójegyzékben is megtalálható, egy 1865-ös szótárban pedig már igazi magyar szóként kezelik. De nem csak a nyelvészet bizonyítja azt, hogy a kolbász milyen fontos is a magyar kultúrában: gondoljunk csak a megannyi népmesére – például a Mátyás király örökzöldekre – melyekben fontos mellékszereplő ez az étel. Ne feledkezzünk el a kolbászhoz kötődő néphagyományokról sem, például a január 6-i András naptól a hó végéig számított időszakról, a disznótor ünnepéről, aminek a legjobban várt eredménye általában a kolbász. Bár Európa-szerte elterjedt, azért a magyar kolbász a legkülönlegesebb, leginkább a jó minőségű magyar paprika miatt.

7. Tojás

A tojás már a történelem előtti időkben is fontos táplálék volt az ember számára, akár vadászó, akár gazdálkodó életmódot folytató társadalmakról beszélünk. Ekkor persze még bármelyik madár vagy hüllő tojását megette az ember. Az eredetileg Indiából és Dél-Kelet Ázsiából származó tyúkokat aztán i.e. 7500 körül háziasították, a következő néhány száz évben pedig el is terjedtek az egész világon. Vagyis már tudjuk, melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás.

A tyúktojás történelmének egyik különös és fontos éve 1911, mikor is Joseph Coyle kifejlesztette a mai tojásdobozok modelljét, amit ma szerte a világban használnak. Ám a tojástermelés nemcsak ebben egységes a világon, hanem a tojások jelölésében is: a 0-ás a biotojás, az 1-es tojásokat tojó tyúkok néha kapnak vegyszeres tápot, a 2-es tojást tojó tyúkok csarnokokban nőnek fel, míg a 3-as jelölésű tojások tojóit már ipari körülmények között tartják.

A tojás a magyar gazdaságban is fontos szerepet tölt be, nem is csoda, hogy megannyi termelő és forgalmazó viseli büszkén a Magyar Termék címkét. És a tojás egészséges is: található benne A, B, D E-vitamin – a tőkehalmáj után a tojásban van a legtöbb D-vitamin – és karotin is. A magyar ember átlagban évi 270 darabot fogyaszt belőle

8. Torma

Ha egy külföldi turista egyszer megkóstolja a tormát, sose felejti el az ízét– ezek után joggal tartjuk hungarikumnak. Nagyon helyesen! A torma vadon is megterem, de a 15. század óta irányítottan termesztik Magyarországon. Bár sokan a tormát csak húsvét tájékán vásárolják a főtt sonka mellé, valójában rengeteg húshoz illik köretként, de használható savanyításhoz és káposzta érleléséhez is. Ízétől sokan ijednek meg, de fogyasztása igencsak ajánlott magas C-vitamin tartalma miatt. Étvágygerjesztő és vizelethajtó hatású. A népi gyógyászatban reumatikus és izomfájdalmak ellen is használják.

©

9. Szaloncukor

Hungarikum is meg nem is. Ez az édesség igazi magyar dolog, a világon fellelhető összes szaloncukor vagy Magyarországon készül, vagy olyan helyen, ahol magyarok is laknak és igényük van rá az ünnepi időszakban. De akkor miért nem nevezhetjük teljesen magyar finomságnak? Mivel az édesség eredetileg a Franciaországból származó fondant cukor volt, egy túltelített oldatból kikristályosodott cukormassza, amit német bevándorló cukrászok hoztak be az országba. A 19. század első felében Borsódy Mihály szakértő szerint már készítettek fondant alapú cukorkákat.

Ám a magyarok egyszer csak elkezdtek máshogy bánni az édességgel: csillogó sztaniolba, majd selyempapírba csomagolták és a karácsonyfára akasztották. Így született meg a szaloncukor, mely máig a magyarok sajátos édessége maradt. Az ünnepi finomság készítésének sok folyamatát gyorsan gépesítették – a legtovább a csomagolás maradt kézműves jellegű. Sok helyen még a második világháború után is kézzel rojtosították a cukorka papírját. Ma már rengeteg márka gyártja más-más ízben, minőségben és árban, ám egy dolog biztos: minden szem magyar.

 

Ha minél több magyar élelmiszerrel szeretnénk gazdagítani háztartásunkat, a vásárlást a legjobb a SPAR-ban intézni. A SPAR Magyarország Kft. nyerte idén a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíjat, melyet a Magyar Termék Nonprofit Kft. és a Trade Magazin alapított. A kitüntetést az az üzletlánc kapta, mely az elmúlt évben a legtöbbet tette a magyar termékek értékesítéséért és népszerűsítéséért. Az értékelésnél fontos szempont volt, hogy a Magyar Termék védjeggyel ellátott termékeket mekkora felületen jelenítik meg, illetve mekkora a forgalmuk az adott üzletláncban. A díj jól mutatja, hogy a SPAR-ban valóban nem csak mellékszerep jut az igazi magyar termékeknek, mely jó példával szolgálhat más, hazai cégeknek is, továbbá ösztönözheti a vásárlókat, hogy ha két termék közül kell választani, és van magyar alternatíva, inkább azt vegyék meg.



Az oldalon elhelyezett tartalom a SPAR Magyarország megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

SPAR BrandChannel

A hobbifutástól a maratoni felkészülésig: így érdemes futni

Csapatban vagy egyedül érdemes futni? Mennyi idő, míg valaki a nulláról felkészül egy maratoni futásra? És milyen az ideális edzésterv? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járunk körbe egy már igazán tapasztalt futó segítségével. Akik komolyan fontolgatják, hogy belevágnak egy hosszabb távú kihívásba, érdemes megfogadniuk ezeket a tanácsokat.

29 millióan nézték meg a kínos videót, amely miatt magyarázkodhattak a kínai luxushotelek

29 millióan nézték meg a kínos videót, amely miatt magyarázkodhattak a kínai luxushotelek

Fülke: Budapest még akár nyerhet is

Fülke: Budapest még akár nyerhet is

Összekapja magát a Google, feledtetnék az Android legnagyobb hibáját

Összekapja magát a Google, feledtetnék az Android legnagyobb hibáját

A negyvenes nők a magyar könyvesboltok bajnokai

A negyvenes nők a magyar könyvesboltok bajnokai

Delta Plus: Tiborcz üzlettársa bevásárolt

Delta Plus: Tiborcz üzlettársa bevásárolt