Ezekkel a készségekkel garantált a siker a digitális világ munkaerőpiacán

Korábban, ha egy cég túl akarta élni a környezet állandó változásait, egy olyan csapatot kellett felépíteni, ami hard skillekkel, azaz speciális szakmai tudással rendelkező emberekre alapult: analitikusokra, SEO/SEM marketingesekre, szoftverfejlesztőkre, adatbányászokra és így tovább. Ma a kutatók szerint ennél sokkal fontosabb, hogy a cég munkatársai inkább olyan karizmatikus egyéniségek táborából álljanak, akik erős soft skillekkel rendelkeznek: tudják kontrollálni érzelmeiket, legyenek empatikusak, jó kommunikációs érzékkel rendelkezzenek, tudjanak kritikusak lenni magukkal szemben, illetve tűrjék jól a változásokat.

Félreértés ne essék: a szakmai tudás továbbra is nélkülözhetetlen marad, ám a mellette lévő egyéni készségek jelentősége most sokkal nagyobb, mint valaha. Mindezt a Boston College, a Harvard és a Michigan Egyetem egy közös tanulmánya számokkal is bizonyította: az olyan készségek, mint a jó kommunikációs vagy problémamegoldó készség 12 százalékkal növelik a produktivitást; az ilyen skillekkel rendelkező munkaerőkbe fektetett pénz és energia pedig 250%-os megtérüléshez is vezethet.

A soft skilleknek mellesleg van egy nagyon szerencsés tulajdonsága: mindegyik tanítható és tanulható.

De miért olyan fontosak a soft skillek a digitalizáció korában?

A HBR cikke szerint az új technológiák megjelenése immár nem a hardware-ről és a software-ről szól, hanem az úgynevezett wetware-ről. Vagyis egyszerűen az emberekről. Ha egy cég haladni akar a korral és szeretne minél többet kihozni a technológiai innovációkból, olyan emberekre van szüksége, akik könnyedén tudnak alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz.

De mit is jelent ez pontosan? A digitalizáció a cégeket folyamatosan új kihívások és újdonságok elé állítja: máshogy kell vezetni és bejelenteni a munkaórákat, meg kell tanulni kezelni a Dropboxot és a Google Drive-ot, vagy át kell látni olyan komplex feladatkezelő platformokat, mint a Podio vagy a Slack. Ezek a programok és eszközök mind-mind könnyebbé és hatékonyabbá tehetik a munkát, ám van egy nagy hátulütőjük: ha a kollegák közül akár csak egyetlen egy nem tudja vagy akarja kezelni őket, az az egész csapat munkáját hátráltathatja.

Ilyenkor kell észrevenni a soft skillek fontosságát. Ha sorra vezetjük be az új technológiai és digitalizációs megoldásokat, de a rendszer mégsem működik gyorsabban és olajozottabban, akkor előfordulhat, hogy nem a programmal van a gond, hanem az azt használó munkaerő releváns készségeivel.

Az új rendszerek és eszközök befogadásához – sőt elfogadásához – pedig leginkább soft skillek szükségesek: például a változás hatékony kezelése és a nyitott, elfogadó hozzáállás. Természetesen roppant fontos a tanulási készség is – kiemelten az autodidakta tanulási készség. Emellett az új digitalizációs eszközöket nem csak használni kell tudni, hanem jól is kell tudni kommunikálni velük. Ha egy dokumentumon egyszerre három ember dolgozik, három különböző helyszínről, fontos, hogy tisztázni tudják a feladatfelosztást, valamint hogy írásban is tökéletesen át tudják adni elvárásaikat és igényeiket a másiknak, aki akár több ezer kilométerre is lehet.

Átalakult munkaidő és munkavállalói viszony

Egyre több és több cég fedezi fel, hogy fontosabb az, hogy a munkavállaló eredményesen és jó minőségben végezze el a munkáját, mintsem hogy kötelezően 40 órát üljön a munkahelyén, néha feleslegesen. A munkával töltött idő sok esetben szabadon beoszthatóvá vált: mind a munkaadók mind a munkavállalók elfogadják, hogy van, hogy egy héten csak 20 órát kell dolgozni és van, hogy 60 órát. Ez pedig a digitalizációnak hála már nem bizalmi kérdés: az erre kifejlesztett programok sokaságával pontosan visszakövethető, hogy ki mivel tölti munkaidejét – ezzel segítve a cég hatékonyságát.

Emellett haladunk afelé a világ felé, ahol egyre többen mondanak nemet a hagyományos keretekre, és inkább vállalkozóként, projektalapon vagy külsős szakértőként vállalnak munkát. Ez nagyban köszönhető annak, hogy az új programok és rendszerek miatt nő a hatékonyság, így a munkavállalónak több energiája is marad. Ennek hozománya, hogy egyre többen biztosíthatják maguknak azt a szabadságot, hogy szabadúszóként egyszerre több helyen is kamatoztathassák tudásukat. Vagyis egyre természetesebbé válik, hogy a különböző feladatokhoz nem egy negyvenórás munkaerőt vesznek fel. Sokkal inkább valakit, aki képes 15 órában elvégezni az adott feladatot, akár a távolból is – így még csak asztalról sem kell gondoskodni –, és persze jó soft skillekkel rendelkezik: például rendkívül rugalmas, területén kreatívan és gyorsan oldja meg a felmerülő problémákat, és mindezt hatékonyan kommunikálja megbízói felé.

Van munkahely, ami már ebbe a világba született

A soft skillek különös súllyal jelennek meg az olyan vállalatoknál, amelyeket már maga a digitalizáció szült. Ezek esetében bármilyen pozícióról is van szó, az olyan soft skillek, mint a változás hatékony kezelése vagy a tanulás – a közösségi média változékonysága miatt – kiemelkedő fontossággal bírnak. „Nem érdemes a régi marketing szabályokra építkezni, hiszen nem a klasszikus platformokkal dolgozunk, hanem olyan felületekkel, melyek napról napra változnak, sokszor bármilyen előjel nélkül” – mondja Joanelli Tamás, közösségimédia-szakember. „A Facebook állandóan formálódó hirdetési rendszere és algoritmusa, a semmiből megjelenő új platformok, illetve friss fejlesztések folyamatosan kihívás elé állítják az szakembereket. Rekordidő alatt kell megtanulni használni az új lehetőségeket, tartalmat gyártani rájuk, eladni őket, és megtanulni úgy hirdetni rajtuk, hogy a nap végén mindenki elégedett legyen. Mindennap tanulnunk kell. Ezért is fontos, hogy a szakemberek és munkavállalók nyilvános fórumokon bemutathassák egymásnak a saját tapasztalatikat, és központi célkitűzésük pedig a soft skillek állandó fejlesztése kell hogy legyen.”

Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.