A digitális bennszülöttektől a netnagyikig, a digitális világban mindenkinek helye van
Egy friss kutatás szerint bár a digitális világ már szinte minden magyar életének része, mégis generációnként igen változó lehet az ahhoz való hozzáállás. Míg a fiatalok már nem is tudják elképzelni, milyen lehetett a világ okoseszközök és internet nélkül, addig az idősebbek jellemzően még külön kezelik a virtuális és a valós világot. De mit lehet tenni azért, hogy a digitalizáció az idősebb generációk számára is a már most rendelkezésre álló lehetőségek tárházát jelentse?
Vajon milyenek a magyarok internetezési szokásai, és alapvetően milyen hatása van kultúránkra és társadalmunkra a digitalizációnak? Ezt a kérdést tette fel Kantar Hoffmann Connected Life elnevezésű felmérése, amit olyan 14 év feletti internethasználók körében végeztek, akik legalább hetente felkapcsolódnak a hálózatra. A kutatás végeredménye elgondolkodtató képet adott rólunk.
Először is azt, hogy a digitalizáció eszközeit minden generáció aktívan használja. A magyarok naponta átlagosan 150 percet interneteznek, ennek felét okostelefonon. A felhasználók 44%-a, vagyis majdnem fele, már vásárolt online felületen, és egyre többen szerzik be az élelmiszert is ilyen módon. A legtöbb időt – nem meglepő módon – a közösségi média oldalakon töltjük, leginkább a Facebookon.
Két külön valóság
Az eredmények rávilágítottak, hogy a különböző generációk között egyelőre nagyobb űr tátong, mint gondoltuk volna. Olyannyira nagy, hogy elmondhatjuk: nagyjából külön valóságban élnek. Míg az X és az ennél idősebb generációk nagy részének az internet világa még egy másik dimenziót jelent, ami elválik a valós, kézzel fogható, vagyis általuk „normálisnak” gondolt világtól, az Y és az azt követő generációk tagjai már nem választják el a két realitást egymástól. Számukra természetes, hogy az analóg és a digitalizált világ kéz a kézben jár.
Ám ez nem minden. Nemes Orsolya generációkutató szerint a generációk különböző módon is használják ezeket az eszközöket, ami további különbségeket szül. „A legtöbb napjainkban használt digitális technológia, mint az okostelefon vagy a közösségi média, alig több, mint tíz éves, ezért ezeket a dolgokat és használatukat egyszerre tanulja mindegyik korosztály – csak adott esetben másra használja. Egy 40-es menedzsernek munkát fognak ezek elsősorban jelenteni, egy 15 éves fiatalnak pedig a szórakozást.”
De kik az igazi digitális bennszülöttek?
Kérdés, hogy melyik is az a generáció, ami már megszokta annyira a digitalizációt, hogy képes azt egyben kezelni az analóg világgal, és melyik az, aminél ez a határvonal teljesen elmosódik. Sokan gondolják úgy, hogy már az Y generáció sem ismerte az analóg világot és sose választotta azt el a digitalizációtól. Ám valójában az ide tartozó fiatalok még bőven emlékezhetnek a számítógépek előtti világra, a vonalas telefonokra és a betárcsázós internetre. De akkor kik az igaz digitális bennszülöttek? „A valódi digitális bennszülöttek az Alfák (2008 után születettek), hiszen ők már az okostelefon és a közösségi média korában szocializálódtak, online hallgatják a gyerekdalokat és nézik a meséket. Sőt, sokan már azelőtt hagynak magukról digitális nyomot, hogy megszülettek volna. Az amerikai babák 92%-a megjelenik online kétéves kora előtt, Európában ez a szám 72%” – mondja a szakember.
Ám attól még, hogy külön világként tekint rá, az idősebb korosztály sem veti meg a technológiát. Az internethasználattal töltött idő mennyisége minden generáció esetében drasztikusan megnövekedett, csupán a lényegi különbség annyi, hogy az idősebbek nem beszélnek róla a mindennapokban, és célirányosan használják – sokszor egyfajta mérföldkő után. „A legtöbb esetben eljön egy pont az idősebbek életében is, amikor meglátják a technológia jó oldalát. A digitalizáció lehetővé tette, hogy a mindennapok örömeit és nehézségeit megosszuk egymással: az unokák születése sokszor fordulópont e tekintetben az idősebbek számára, és sok szülő szívesen megosztja a kisbaba/kisgyerek mindennapjait a nagyszülőkkel is egy-egy kép vagy videó formájában, amit ők nagy örömmel vesznek.”
35 után minden idegen
Ezek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy sokan akkor mégis miért félnek a digitalizációtól és annak eszközeitől, és miért viselkednek sokszor ellenségesen vele szemben. Douglas Adams író szerint minden, amit 15 és 35 éves koruk között találnak fel, az forradalmi és még karrier is építhető belőle, míg amit 35 éves korunk után találnak fel, már idegen és a dolgok természetes rendje ellen való. „Egyszerűen az a világ lesz természetes számunkra, amelyikbe beleszülettünk, és ahogy haladunk előre a korral és rögződnek a szokásaink, egyre furcsábbnak találjuk az új dolgokat, eszközöket. Ebben persze a hamis nosztalgia is sokszor szerepet játszik” – mondja Orsolya.
Ezt a választóvonalat nem egyszerű átlépni az emberek számára, nem könnyű átkapcsolni az agyat, átugrani ezt a mentális korlátot. De minden szintről előbbre lehet lépni, már az is eredményt hozhat, ha mindenki csak egy lépést tesz előre.
Nem szégyen tanulni a fiatalabbaktól
De mit tehetünk azért, hogy azok is felzárkózzanak, akik elutasítják a digitalizációt, illetve akik már kipróbálták, de még nem megy nekik? Hiszen ki ne találkozott volna már azzal a nyugdíjas felhasználóval, aki sokszor hibásan vagy nem megfelelően kezeli a különböző felületeket? Bármilyen furcsa, az új készségek elsajátításában a fiatalabbak tudnak hasznos tanácsokat adni és irányt mutatni. „Nem kell mindenkinek minden platformot használnia, elég, ha megtalálja azt, ami valóban hasznos számára. Ebben pedig segítségére kell lennünk egymásnak. A technológia nem ördögtől való dolog, tőlünk függ, hogy mire használjuk.” Attól még, hogy élünk a technológia adta lehetőségekkel, nem kell, hogy hagyjuk eluralkodni az életünkön.
Felgyorsult világunkban azonban nem csak az idősebbeknek kell tanulni. Az újabb digitalizációs eszközök felfedezése és az állandóan frissülő szolgáltatások ma már mindenki életében nélkülözhetetlenek, legyen szó bármilyen korosztályról: „Az internetet leginkább információszerzésre és kapcsolattartásra használjuk. A szakmai életben pedig, mivel elképesztő tempójú a változás, a folyamatos online tanulás és informálódás azt gondolom, elkerülhetetlen. Aki lemarad, előbb utóbb kimarad, de megijedni nem szabad, mert nem egyszerre kell minden kihívással szembenézni, kezdetben elég lehet egy-egy kis lépés. Minden szintről lehet, és érdemes feljebb lépni."
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
Angyalkák, jószomszédok és egy digitális falu – Mintaszerű közösségépítés Magyarországon
Ajándékgyűjtés nélkülöző gyerekeknek angyalként, egy innovatív magyar falu, melynek fejlesztéseit egy nagyváros is megirigyelné, és egy weboldal, ami által nem idegenek lakhatnak egymás mellett, hanem a szomszédok valóban jóbarátok lehetnek. Három alulról jövő kezdeményezés, ami a digitalizáció erejével teszi szebbé az emberek életét – és a világot.
Ezekkel a készségekkel garantált a siker a digitális világ munkaerőpiacán
A digitalizáció korában egyre több munkakör működését változtatják meg az azokat kiszolgáló, egyre fejlettebb eszközök és rendszerek. Ez a modernizáció nem csak új feladatokat és felelősségi köröket eredményez, de a munkaadók elvárásait is megváltoztatja a munkavállalók felé és fordítva.
