szerző:
Heimer György
Tetszett a cikk?

Mellbevágó adat, hogy a hazai újautó-eladásokban a céges négykerekűek aránya évről évre ugrásszerűen emelkedik: tavaly a személyautók közel háromnegyedét jogi személyek vásárolták, a kishaszonjárművek esetében pedig ez a szám már elérte a 95 százalékot. Az elemzők ezért is mondják, hogy az autópiacot a cégautó-vásárlások tartják életben, ha valamilyen oknál fogva azok visszaesnének, az a piac teljes összeomlását vonná maga után.

A céges autók előretörésének okai közismertek: a 2008-után bekövetkezett válság nyomán töredékére csökkent a fizetőképes magánkereslet, már híre-hamva sincs a forgalmat éltető korábbi nagyvonalú hiteleknek. E nyomorúságos helyzetben a hazai importőrök már jó ideje a céges vásárlókra, ezen belül is a flottaeladásokra összpontosítnak. Még a prémiummárkák esetében is, jóllehet a drágább felsőkategóriás járgányok nem éppen tipikus flottaautók. A tavaly eladott 1360 Audi 83 százalékának forgalmi engedélyében szerepel tulajdonosként valamilyen jogi személy.

A legkeresettebb típus az A6-os volt: az eladott 312 kocsi 90 százaléka került céges vevőkhöz. A BMW modelljeiből 2012-ben több mint 1300-at helyeztek forgalomba, háromnegyed részüket cégautóként. A legnagyobb érdeklődés itt is a felsőkategóriás 5-ös sorozat iránt mutatkozott, ugyancsak 300-400 darabos nagyságrendben. A Mercedes és a Volvo, szinte fej fej mellett, ugyancsak ott van a prémiumkategória élbolyában 870, illetve 846 darabos céges értékesítéssel (lásd még a táblázatainkat a tavalyi újautó-eladásokról). Mindemellett úgy tűnik, hogy az autó – a megszorítások ellenére – továbbra is az egyik legalapvetőbb juttatási forma a cégeknél. A Kienbaum személyzeti tanácsadó társaság felmérése szerint a vezető beosztású munkavállalók többsége, 48 százalék alsó-közép kategóriás járművel jár, de mindössze 7,6 százalékuk ülhet prémiumokba (ami főként Volvo S60, Audi A6 vagy BMW 5-öst jelent), továbbá 6,1 százalékuk valamilyen luxusterepjáróba.

Országonként persze eltérő, mi számít valójában luxusautónak. Magyarországon a gépkocsik kategorizálásánál kicsit máshol húzódnak a határok, mint Nyugat Európában – állapítja meg az egyik vezető flottakezelő cég, a LeasePlan Hungaria Zrt. elemzése. Eszerint itthon a felső kategóriás modellek, így a BMW 7-es, a Mercedes S osztály, a Volvo 80-as, vagy a Lexus LS típusai – felszereltségtől függetlenül – luxusmodelleknek minősülnek. Még akkor is, ha áruk sok esetben egy Porsche, Ferrari, Bugatti vagy Bentley példányának csupán töredéke. Így a 2012-es esztendőben a forgalomba helyezett 94 luxuskategóriájú jármű az összes újautó-értékesítés mindössze 1,5 ezrelékét tette ki, s ez az arány évek óta hasonló érték körül mozog.

A LeasePlan által tavaly vásárolt cégautók közül a nyolc legdrágább értéke haladta csak meg a 20 millió forintot, és a valaha megvásárolt legdrágább modell egy Audi A8 4,2 V8 Quattro beszerzési ára sem érte el a 30 millió forintot. A legmagasabb beruházási értékű LeasePlan autók körében három A8-as Audi, egy-egy Jaguar XJ Type, illetve Lexus LS 600hL, valamint egy BMW 7-es és X5-ös képviselte a luxuskategóriát.

A legdrágább autók listáján kiugró a német márkák aránya, közel 80 százalékuk innen származik. Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy az előbbieket leszámítva, a hétköznapi modellek árától már nem „fényévnyi távolságban” lévő autók birtoklása nálunk rendszerint a jól profitáló vállaltokat vezető, tehetős üzletemberek privilégiuma, akik azonban az ilyen gépkocsik használatával nem tűnnek ki látványosan a közép-felső kategóriás autókban ülők népesebb csoportjától. A kiemelt csúcsvezetők is csak a teljes flotta mindössze 2 százalékát jelentő Audi A6, BMW 5-ös, vagy Mercedes E osztály, Volvo XC60 modelljeit használják, míg az igazgatók általában a vállalati flották 15 százalékát kitevő középkategóriás típust, vagyis Audi A4, BMW 3-as, Skoda Superb, VW Passat, vagy Ford Mondeo volánját forgatják.

Pesti Timea, a LeasePlan kereskedelmi igazgatója ugyanakkor a hvg-hu-nak hangsúlyozta azt a korábbi megállapítást, hogy a cégvezetők korlátozott luxuskeresésében a modellválasztást korlátozó cégautó-szabályzatok és sok esetben a kirívó presztízsű autók kerülése is szerepet játszik. A felmérések ugyanis arra utalnak, hogy a céghierarchiák csúcsain helyet foglalóknak – luxuskocsik helyet – „be kell érniük” a 15-25 millió forintos prémiumos nagyautókkal.

Azok a vezetők, akik a multinacionális nagyvállalat itteni érdekeltségét kormányozzák, gyakran tapasztalhatják, hogy hasonló beosztású nyugat-európai kollegáik Audi A8-ba, vagy Mercedes S osztályba feszítenek. Az itteni car policy, azaz a cégautó-szabályzat azonban előírja: az ügyvezető még akkor sem vásárolhat luxusautót, ha ez a vásárlásra engedélyezett keretösszegekbe beleférne. Igaz, némi vigasz, hogy az alacsonyabb kategóriájú Audi A6-ba vagy Mercedes E osztályba az elérhető összes extrát megrendelhetik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!