szerző:
Tetszett a cikk?

A ZalaZone mellett lesz a Nio első hazai aksicsere-állomása, és az akár 300 km/h-s tempót lehetővé tevő új oválszakasszal bővülő pályán már javában tesztelik a Xiaomi 1548 lóerős új elektromos autóját és a teljesen önvezető járgányokat. Pezseg az autóipari élet Zalában.

A 2017-ben alapított ZalaZone járműipari tesztpálya legfrissebb, immár tizenegyedik modulját idén májusban avatják fel hivatalosan, ami nem más, mint egy 4,5 kilométer hosszú oválpálya. A 16 milliárd forintból épített pályaszakasz 300 méteres sugarú parabola kanyarjaiban, illetve 1,1 kilométer hosszú egyeneseiben nagysebességű, akár 250-300 km/h tempójú teszteket lehet majd végezni.

A 47 fokos kanyarok dőlésszögéről sok mindent elmond, hogy 200 km/h sebesség mellett elengedett kormánnyal lehet száguldani bennük. Hasonló pályája a Mercedesnek van a németországi Papenburgban, valamint az olaszországi Nardòban a Porsche is üzemeltet egy 12,5 kilométer hosszú hatalmas oválpályát.

Ilyen speciális aszfaltozó masinából mindössze kettő létezik
ZalaZone

A ZalaZone 250 hektáros területén kialakított változatos pályaszakaszokon egyszerre akár 70 autót tesztelhetnek úgy a különböző autóipari cégek, hogy közben nem látják egymás szupertitkos fejlesztéseit. Mint azt Palkovics Lászlótól, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, a teljes beruházásra eddig 69 milliárd forintot költöttek.

A gépészmérnök végzettségű korábbi államtitkár és miniszter elmondása szerint szigorúan a bevételekből 8-10 év alatt térül meg a befektetés, de ha a befizetett adókat és egyéb járulékos előnyöket tekintjük, akkor ez az idő 5 évre csökken, vagyis a ZalaZone szerinte már megtérült.

Olyan meredek a pálya felső része, hogy gyalogosan nehéz felmászni rá
ZalaZone

Rimac, Xiaomi, Nio

A világ legjobb és legmodernebb tesztpályái között jegyzett, saját 5G hálózattal rendelkező létesítményt többek közt olyan autóipari cégek használják, mint az AVL, a Bosch, a Continental vagy a Jaguar, illetve ezenkívül nemcsak Porschékat fejlesztenek itt, hanem például a horvát Rimac 2000 lóerős villanyautóit is.

Mint megtudtuk, a kínai cégek közül a BYD-n kívül, az autóipar új szereplőjeként jegyzett Xiaomi is tesztel a ZalaZone-on, még pedig annak az általunk már részletesen bemutatott SU7-nek az Ultra nevezetű csúcsmodelljét, melynek teljesítménye eléri az 1548 lóerőt.

A 673 lóerős Xiaomi SU7 Max
László Ferenc

Információink szerint a ZalaZone mellett akár egy éven belül elkészülhet a Nio első magyarországi villanyautó aksicsere-állomása.

Az akkumulátor nélkül akár olcsóbban is megvásárolható megfelelő Nio kocsival rendelkezőknek nincs más dolguk, mint odagurulni egy ilyen állomáshoz, melyen 3,5 perc alatt automatizáltan lezajlik az autójuk aksicseréje. Az európai piacokra Biatorbágyon gyártott aksicsere-állomást a közelmúltban Németországban volt szerencsénk személyesen is kipróbálni. Konkrétan így működik:

A Nio akkumulátorcsere-állomása

A németországi Lausitzring mellett próbáltuk ki a Biatorbágyon gyártott Nio Power Swap Stationt

További két ilyen állomás megépítése és beüzemelése van tervbe véve Magyarországon, az egyik a fővárosban, a másik jó eséllyel Debrecenben létesülhet.

Mit hoz a jövő?

A ZalaZone a közeljövőben új offroad pályával fog bővülni, mely az aszfaltozott szakaszoknál jelentősen olcsóbban, százmilliós nagyságrendű összegből valósul meg.

Amikor a politikai pályafutása előtt több autóipari cégnél fejlesztőként dolgozott Palkovicsot az autós hajtásláncok jövőjéről kérdeztük, azt a választ kaptuk, hogy a közeljövőben várhatóan több technológia fog egymás mellett élni.

Meglátása szerint a jelenlegi megoldások közül az a soros hibrid megoldás a leginkább életképes, melyben a belsőégésű motor csak áramtermelő generátorként üzemel, a kerekeket pedig kizárólag villanymotor hajtja. A belsőégésű motorok hatásfoka tovább javítható, és ezen erőforrások életét jelentősen kitolhatja a mostanság egyre inkább fókuszba kerülő, de ma még igen drága szintetikus üzemanyag.

Palkovics László
László Ferenc

A hidrogénhajtás is életképes alternatíva, de egyelőre kevés helyen lehet ilyen üzemanyagot tankolni, a szerény számban kapható hidrogénautó pedig igen drága.

Palkovics szerint, ha már hidrogén, akkor a belsőégésű motorban hidrogént elégető koncepció életképesebbnek tűnik, mint a sokkal összetettebb üzemanyagcellás rendszer. Utóbbi lényege, hogy hidrogénből fordított vízbontással egyrészt a kisméretű pufferaksival kiegészített villanymotort hajtó elektromos energia, másrészt a kipufogón kicsepegő víz keletkezik.

Hidrogénes busz és személyautó a Toyota tálalásában
László Ferenc

A 2018 és 2022 közötti innovációs és technológiai miniszter szerint a szilárdtest akkumulátorok jelentős előrelépést hozhatnak villanyautó fronton, de semmiképp sem szabad világmegváltást remélni ettől az igen lassan fejlesztett és sorozatgyártásra még mindig éretlen technológiától.

Véleménye szerint mindenképpen pozitívum, hogy komoly akkumulátorgyártó kapacitást alakítanak ki Magyarországon, mert bár különböző nehézségek miatt a tisztán elektromos hajtású autók európai piaca lassulni látszik, akkumulátorokra a jövőben többek közt a hibridek térnyerése miatt is szükség lesz.

Szilárdtest akkumulátor
PowerCo

Hajtáslánctól független hosszabb távú célkitűzés, hogy közúti balesetben senki se haljon majd meg, amit csak az önvezető technológiák fejlesztésével lehet elérni.

Jelenleg ott tartunk, hogy a vezetéstámogató rendszerek ötös skálájáról a harmadik szintet is csak néhány drága felsőkategóriás autó tudja megugrani: ezekben a kocsikban adott esetben oldaltükörbe történő pislogással lehet automatikusan sávot váltani vagy vezetés közben szabadon lehet netflixezni. Legalábbis egyes országokban, a legtöbb régióban ugyanis még nem biztosított a megfelelő jogi környezet.

A BMW igen látványos legújabb, de még mindig csak kettes szintű önvezető technológiáját nemrégiben az Autobahnon tettük próbára:

Elengedett kormány, pislogásra sávváltás az autópályán

Az Autobahnon hasítottunk a szupermodern önvezetésre képes legújabb 5-ös BMW-vel.

Mint azt a budapesti háttérbeszélgetés során megtudtuk, a ZalaZone-on már javában folyik nemcsak a négyes, hanem az ötös szintű önvezető autók fejlesztése és tesztelése, mely szuperbiztonságosnak ígért kocsik egyszer majd hagyományos kormány és pedálsor nélkül árasztják el az utakat.

Addig viszont még rengeteg technológiai fejlesztésre és jogi szabályozásra lesz szükség, és például nemcsak a régi és szupermodern autók, hanem a járművek és a gyalogosok közötti kommunikációt is meg kell valahogy oldani.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!