A májusi 4,4 százalékról júniusra 4,6 százalékra gyorsult az infláció. Legnagyobb mértékben a háztartási energia, azon belül a vezetékes gáz drágult. Az élelmiszerek ára közel 5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A szolgáltatások áremelkedése még mindig magas, bár moderálódni látszik.
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Igen jelentős lehet az autópályák melletti és az azoktól távolabbi benzinkutak közötti árkülönbség.
A patikák nem kötelesek érvényesíteni áraikban a gyógyszergyártók és -kereskedők által vállalt árcsökkentést. A patikák számára külön nehézség, hogy éppen a szóban forgó termékeken képesek behozni a vényköteles (hatósági áras) termékeken elszenvedni kényszerült veszteségeket.
A telefon- és a banki díjak lenyomása olcsóbbá tette a szolgáltatásokat, az élelmiszerek viszont újra drágulni kezdtek, hiába nyúl bele a kormány az árrés szabályaiba. Az infláció 4,4 százalékosra gyorsult, áprilishoz képest is nőttek az árak.
Még mindig nem sikerült levinni a célként kitűzött 4 százalék alá az inflációt, de már jobb a helyzet, mint egy hónapja volt.
Új oldaláról ismertük meg Donald Trumpot a második elnöksége idején: az első ciklusával ellentétben ezúttal senkit nem engedett maga mellé, aki visszafogná, úgyhogy nekiállt gátlások nélkül megvalósítani minden ígéretét. A mézeshetek gyorsan véget értek, amiben jó eséllyel szerepe van annak is, hogy Trump az amerikaiak számára legfontosabb ígéretét nem tartotta be: nem lett olcsóbb a tojás.
Még az húzza lefelé az árakat, hogy a szolgáltató szektorban az év eleji áremeléseket újabbak nem nagyon követték, az majd igazán áprilisban látszódhat, hogy a kormány beavatkozása az árrésbe és más árazásokba mire elegendők – állítják a szakértők.
Sokkal olcsóbb lett a benzin, a szolgáltatásoknál működik a bázishatás, a rezsit a sok vitára okot adó módszertannal sokkal olcsóbbra hozta ki a KSH, az élelmiszerek ára pedig stagnált, így jött ki az, hogy 4,7 százalékosra lassult az infláció.
Hétfőtől lépett életbe az egyes élelmiszerekre vonatkozó árrés szabályozása, a kormány jelentős árcsökkenésre számít a kijelölt harminc terméknél. Megnéztük, mi látszik ebből a boltokban.
Míg Magyarországon 5,6 százalék volt az infláció februárban, addig Romániában csak 5 százalék. Az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása is jóval gyorsabb volt Magyarországon, mint Romániában.
A dolgozók kenyere, ruhája és cipője függ attól, hogy megvédjük az árdrágítók ellen a forintot – mutatták be 79 éve.
Abban sem lesznek érdekeltek a boltok, hogy alacsonyabb árakat kérjenek a beszállítóiktól, hiszen akkor csökkenne az ő árrésük is.
Miközben a kormány az élelmiszerárak elszállása ellen harcolna, a jegybank azt mutatta be, hogy csúnyán drágultak az év eleje óta a lakbérek, a magánegészségügy, de már a használt autók is.
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
Másfél évvel ezelőtti rossz emlékeket idéz az, ahogy az élelmiszerek ára elszáll, a szolgáltató szektorban pedig nagyon nagy év eleji áremeléseket látunk – így jött ki az, hogy a januári meglepően magas adat után februárban még tovább gyorsult az infláció a KSH friss adata szerint.
Nagyjából ugyanannyival költenek többet a magyarok gyógyszerre, mint amennyivel drágultak a készítmények, de van egy nem is túl magas ár, ami fölött már elkezdenek rangsorolni, miből vesznek, miből nem.
Magyarországon 2023 vége óta nem volt ennyire nagy az infláció, a havi áremelkedés pedig 2022–2023 fordulójának legrosszabb emlékeit idézi.
A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.
Sorozatos válságokat él át a világ és Magyarország is az elmúlt években, de van, amiben még most is velünk maradtak a Covid-időszak alatti krízis gazdasági hatásai. Az öt éve kitört járvány hatásait bemutató sorozatunk mostani részében azt nézzük meg, hogyan formálta át a gazdaságot 2020-2021, és milyen hatásai azok, amelyeket még olyankor is érzünk, amikor a világjárvány már távoli rossz emlék.
