A vártnál sokkal jobb a márciusi 4,7 százalékos inflációs adat, de azért messze vagyunk attól, hogy megnyugodhassunk – vélik az elemzők.

Végre egy kellemes meglepetés – ezzel kezdte a számok kommentálását Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Szerinte a következő hónapok nagy kérdése az, hogy a kormány mennyire tudja erővel letörni az árakat, hiszen most már a piaci szolgáltatásoknál (mint a telekommunikációs árak vagy a banki díjak) „is úton vannak a központi árszabályozás felé”.

A kormány azzal büszkélkedik, hogy az árrés új szabályai lassították az inflációt – az élelmiszerek áremelkedése 7,1-ről 7 százalékosra csökkent, februárról márciusra pedig nem változtak az árak –, csakhogy ennek ellentmond az, hogy a KSH az adatbázisát, amelyből kiszámolja az inflációt, minden hónap elseje és huszadika között rakja össze, az árrésstop pedig csak március 17-étől van életben. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint két eset lehetséges: vagy a húszból négynapnyinál sokkal nagyobb súllyal vette figyelembe a KSH a március 17–20. közötti élelmiszerárakat, vagy pedig tényleg annyira hat az árrés csökkentése, hogy már négy nap alatt ennyire komoly hatása volt. Ha ez utóbbi verzió lesz az igaz, akkor áprilisban még sokkal jobb lehet az élelmiszerek árát mutató statisztika.

Ez az első lépés a jó irányba, de feltehető, hogy az árrésstop hatása ebbe az adatba még nem épült be teljesen, így várhatóan áprilisban is kedvező adatot láthatunk majd – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is.

Virovácz Péter szerint azonban az igazán fontos a márciusi adatban az, ami a szolgáltatásokkal történik. Ezek ugyanis hiába az egész infláció legjobban dráguló összetevői már 2023 decembere óta, most már 0,3 százalékosra fékezett az egyhavi áremelkedésük. Ráadásul nem egy-két szolgáltatás ára esett nagyot, hanem általános a fékeződés – tette hozzá az elemző. Ez szerinte arra utalhat, hogy az év eleji áremelést „csak” az okozta, hogy az adó- és béremeléseket beépítették a cégek az áraikba, de ez egy egyszeri lépés volt, nem lesz hónapról hónapra újabb nagy drágulás. És persze fontos a bázishatás is: sok szolgáltató, élükön a telekomcégekkel, tavaly épp márciusban emelték a díjaikat, úgyhogy mostantól már az akkori, magasabb árhoz viszonyítjuk az árszintet.

Sokat segített az is, hogy az üzemanyagok februárról márciusra 4,1 százalékkal olcsóbbak lettek. Virovácz úgy számol, hogy a havi inflációt ez az egyetlen változás 0,3 százalékponttal csökkentette.

Donald Trump vámháborúja persze magában hordozza a kockázatot, hogy magasabb lesz az infláció – tette hozzá Nagy János. Abban pedig tökéletesen egyetértenek az elemzők, hogy mivel a nemzetközi helyzet miatt jókora a bizonytalanság, és a gyorsan változó tételek nélkül számolt maginfláció még mindig fájdalmasan magas, 5,7 százalékos, a Magyar Nemzeti Bank akkor jár el helyesen, ha óvatos marad, és az infláció lassulása ellenére sem próbálja egy elhamarkodott kamatcsökkentéssel élénkíteni a gazdaságot.