Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Miközben a kormány az élelmiszerárak elszállása ellen harcolna, a jegybank azt mutatta be, hogy csúnyán drágultak az év eleje óta a lakbérek, a magánegészségügy, de már a használt autók is.
Az elemzőket meglepte a kimondottan magas, 5,6 százalékos inflációs adat, a kormány pedig ezt a pillanatot választotta ki arra, hogy árrésstopot jelentsen be harminc élelmiszerre. A Magyar Nemzeti Bank pedig úgy értékelte a friss adatokat: a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók emelkedtek, ráadásul az infláció és a 6,2 százalékos maginfláció is magasabb annál, mint amit az MNB decemberben kiadott inflációs jelentése a legrosszabb forgatókönyvnek várt. (Abban úgy számoltak, hogy éves átlagban legfeljebb 4,1 százalék lesz 2025-ben az infláció – sok elemző most már 5 százalék fölöttit tart valószínűnek.)
A Központi Statisztikai Hivatal úgy számol, hogy a szolgáltató szektor árai 9,2, az élelmiszerárak pedig 7,1 százalékkal nőttek átlagosan. Az MNB azt tette ehhez hozzá, hogy még nagyobb, 9,9 százalékos a piaci szolgáltatások inflációja, az élelmiszereké pedig kicsit alacsonyabb, de azért még mindig kellemetlenül magas, 6,7 százalékos, ha az éttermi étkezést, a munkahelyi ebédeket és a büféárukat a KSH-val ellentétben nem az élelmiszerek közé, hanem a szolgáltatásokhoz számolják, és az iskolai, óvodai, bölcsődei étkezést is kiveszik az élelmiszer-inflációból.
És ugyan a kormány most arra összpontosít, hogy az élelmiszerárakkal kezdjen valamit, van baj egész más területeken is. Az MNB azt emelte ki: januárról februárra nagyot drágultak az egészségügyi és éttermi szolgáltatások, a lakbérek, a használt autó, de a személyi okmányok kiállítási díjának emelése miatt még a központilag szabályozott árú termékek és szolgáltatások áraiban is emelkedést mértek. Az lassította az inflációt, hogy az üzemanyag januárról februárra olcsóbb lett.
A jegybank elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakossági inflációs várakozások magas szinten állnak, egyre több ember gondolja úgy, hogy az árak ezután még a mostaninál is jobban fognak nőni, a vállalati várakozások pedig október óta emelkedő trendet mutatnak. Márpedig azok is, akik az árakról döntenek, és azok is, akik vásárolnak, az alapján hozzák meg a döntéseiket, hogy milyennek érzik a mostani, és milyennek gondolják a jövőbeli inflációt, az pedig csak másodlagos, hogy mit mutat a KSH.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A világ legnagyobb húsipari cége, a brazil JBS a New York-i tőzsdére lépett, hogy finanszírozza a további növekedését. A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.