Beálltak az elmúlt hónapokban az élelmiszerárak, vagy legalábbis normális határon belül mozognak az árak, amit jó ideje nem tapasztalhattunk meg a hazai boltokban. Tényleg a kormány érdeme ez?
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint áremelő hatása lehet a hulladékgazdálkodási rendszerben bevezetett változásoknak és a csomagolási díjak további növelésének.
A bolgár tranzitadó ellenére is jönni fog az orosz gáz; elkészültek a 2024-es adószabályok tervei; számolgat a kormány, milyen fejadagokra lenne szükség, ha valami nagy baj történne az országban. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A kenyér ára duplájára nőtt az elmúlt három évben, az élelmiszerek átlagosan 62, a szolgáltatások 27, a benzin 73 százalékkal kerül most többe, mint 2020 szeptemberében. Megnéztük, hogyan változtak az árak, amióta eldurvult az infláció, és hogy a drágulás mostani lelassulása ellenére hol tartunk több éves összevetésben.
Az árstop kifutásával a kormány felpörgette a multiellenes szólamokat, és talán van még, aki elhiszi, hogy a Karmelitából törik le az inflációt. Valószínűleg nem azok, akik boltba járnak.
A bújtatott áremelés ellen jó eséllyel pár, az EU által előírt módszer segíthet, nem a propaganda.
Egy éve nem volt ennyire alacsony az infláció, de az, hogy 17,6-ról 16,4 százalékra lassult, csak ahhoz képest jó, ami eddig volt. Az élelmiszerek ára havi szinten március óta nem nőtt ekkorát, a cukor ára egy hónap alatt a másfélszeresére ugrott, ahogy véget ért az árstop, de a benzin és a szolgáltatások drágulása sem segített.
Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége – csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.
Tavaly augusztus óta nem látott szintre lassult az inflációnk, ami persze így is EU-rekorder, 17,6 százalékos. Az elmúlt egy hónapban az élelmiszerek árai már estek, a szolgáltatásoké és a háztartási energiáé viszont nagyot nőtt.
Jelentősen megdobja a bevásárlás árát az árstop kivezetése azok számára, akik befőzni készülnek, vagy akik húsételt terveznek ebédre – ezt tapasztaltuk a hatósági árak kivezetése utáni reggelen. Vannak persze meglepetések is, és több termék ára esett.
Az inflációt nem nyomta le, de hozzásegítette a Fideszt egy újabb választási győzelemhez, így azóta is rendületlenül okolhat a párt mindenki mást a drágulásért. Mit adott nekünk az ársapka?
Egy hónap alatt több, mint 650 ezren keresték fel az online árfigyelő oldalt a GVH elnöke szerint, de a pozitívnak szánt üzenettel csak azt ismerte el, amit eddig is tudtunk: szinte senki nem nézi a kormány inflációletörő csodafegyverének szánt árösszehasonlító oldalt.
A Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint részben az árösszehasonlító portáljuk miatt csökkent az élelmiszer-infláció júliusban, a látogatottsági adatok szerint viszont az állami árfigyelő szinte senkit sem érdekel.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban, noha már egyes számjeggyel kezdődőt várt a kormány. Az élelmiszerek ára sem csökkent nagyot, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdák, köztük Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírta ezt. A magas infláció ugyanakkor magas kamatokkal jár, így pedig borzasztó terhet jelentenek a kamatkiadások, ami az államadósság kezelését és a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza. A gazdasági problémákat a sokasodó akkugyárak sem oldják meg, főként, ha elszennyezik az egész országot. Így pedig már a balatoni nyaralás sem olyan felszabadító, főként ha a Shein oldalán vettük a fürdőruhát. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az alkotmányos jogok sérelmével járhat a kötelező akciózás elrendelése és újabb zavarokat okozhat a gazdaságban a piaci működéssel szembemenő kormányintézkedés.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ugyan olcsóbbak voltak, mint májusban, a szolgáltató szektorban és a benzinkutakon azonban akkora drágulás volt, hogy májusról júniusra összességében még emelkedtek is az árak.
A kormánynak tulajdonítja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy már októberben egy számjegyű lett az infláció, holott abban a statisztikai módszertannak is szerepe van.
Rigó Csaba Balázs azért azt is hozzátette, hogy „lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció".
