Ügyvédek egy csoportja védelmet ígér a hajléktalanságuk miatt bíróság elé kerülőknek
Legutóbb figyelmeztetést kapott a bíróságtól egy hajléktalan férfi. A döntés ellen fellebbeztek.
Legutóbb figyelmeztetést kapott a bíróságtól egy hajléktalan férfi. A döntés ellen fellebbeztek.
Több panaszon is évek óta ül az Ab. A cilviltörvény miatti alkotmányjogi panaszon 696 napja ül a testület.
„Amikor valaki komoly közjogi pozícióba kerül, akkor el kell döntenie, hogy mi a vezérfonala” – mondta pár éve egy közéleti beszélgetésen Stumpf István alkotmánybíró, akinek a héten jár le kilencéves megbízatása. Vajon mi volt az ő vezérfonala, s azt kompromisszumok nélkül tudta-e követni korábbi elvbarátainak kormányzása alatt?
Az Alkotmánybíróság visszadobta 51 ellenzéki képviselő panaszát a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának 2018 októberi megvonása miatt.
A rejtélyes, nem hivatalos Fidesz-tanácsadó kifogásolta, hogy képeket közöltek róla egy ibizai szórakozóhelyről. Hiába. Az Ab elhajtotta.
Négy év után utasította el az Alkotmánybíróság Szél Bernadett független képviselő – 2015-ben még az LMP társelnöke – panaszát: nem sértette meg az Alaptörvényt a bíróság, amikor elfogadta, hogy a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos ütemterveket („term sheet”-eket) a cég nem adta ki a képviselőnőnek.
AZ MSZP-s Hiller István ezt hétfőn a Parlamentben, az interpellációk során jelentette be.
Szerintük a megállapodás sérti az alaptörvényt, valamint Magyarország szuverenitását.
Az Országos Bírósági Hivatal igencsak megtépázott tekintélyű elnöke válthatja a heteken belül távozó Stumpf István alkotmánybírót a kormányzati tervek szerint - értesült a hvg.hu több forrásból is. A terv elvben még a parlamenti nyári szünet előtt megvalósul, feltéve, hogy sikerül letörni Handó Tünde ellenállását.
A párt nem akarja, hogy a Kúria kimondja, jogszerű volt az emberek megtévesztése, amikor a Fidesz aktivistái aláírást gyűjtöttek a Kálvin téren, ezért inkább lemond a felülvizsgálatról.
Elutasította az Alkotmánybíróság az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel.
Harmadszor semmisítette meg az Alkotmánybíróság a Kúria döntését az április 8-i fideszes aláírásgyűjtéssel kapcsolatban. Miközben a két csúcsszerv csatázik, még mindig nem tudni: félrevezették-e a választókat az aktivisták, akik az EP-jelöltek ajánlása mellett az Orbán Viktor politikáját támogató ívet is aláíratták.
Összellenzéki esemény lesz A Város Mindenkié csoport tiltakozó tüntetése, amely az Alkotmánybíróság hajléktalanságot kriminalizáló törvénnyel kapcsolatos állásfoglalásra reagál. Az előválasztáson résztvevő összes ellenzéki jelölt ott lesz, és beszédet fog mondani.
Döntésük alapján feltétele van annak, hogy szabálysértőként járhassanak el a „közterületen életvitelszerűen tartózkodó” emberekkel szemben.
Elsőként fellebbeznek a bírósági döntés ellen, aztán az Ab-hoz, végül Strasbourghoz fordulnának.
A Kúria kétszer is azt mondta, jogellenesen jártak el a Fidesz aláírásgyűjtői, az Alkotmánybíróság kétszer is visszadobta nekik, mondván, hogy minden rendben volt. Most harmadszor is a Kúrának kell valamit döntenie.
Nem könnyű követni az Alkotmánybíróság–Kúria-meccset a Momentum panasza ügyében, de most ismét a Kúria térfelén pattog a labda: meg kell vizsgálnia a panaszt érdemben. Másrészt az Ab kimondta, nem illetékes eldönteni, hogy a Mi Hazánknak vagy az RTl Klubnak van-e igaza a cenzúrázott hirdetés ügyében.
Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította Tóth Bertalan MSZP-elnök panaszát.