„Amikor valaki komoly közjogi pozícióba kerül, akkor el kell döntenie, hogy mi a vezérfonala” – mondta pár éve egy közéleti beszélgetésen Stumpf István alkotmánybíró, akinek a héten jár le kilencéves megbízatása. Vajon mi volt az ő vezérfonala, s azt kompromisszumok nélkül tudta-e követni korábbi elvbarátainak kormányzása alatt?
Az Alkotmánybíróság visszadobta 51 ellenzéki képviselő panaszát a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának 2018 októberi megvonása miatt.
Négy év után utasította el az Alkotmánybíróság Szél Bernadett független képviselő – 2015-ben még az LMP társelnöke – panaszát: nem sértette meg az Alaptörvényt a bíróság, amikor elfogadta, hogy a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos ütemterveket („term sheet”-eket) a cég nem adta ki a képviselőnőnek.
AZ MSZP-s Hiller István ezt hétfőn a Parlamentben, az interpellációk során jelentette be.
Szerintük a megállapodás sérti az alaptörvényt, valamint Magyarország szuverenitását.
Az Országos Bírósági Hivatal igencsak megtépázott tekintélyű elnöke válthatja a heteken belül távozó Stumpf István alkotmánybírót a kormányzati tervek szerint - értesült a hvg.hu több forrásból is. A terv elvben még a parlamenti nyári szünet előtt megvalósul, feltéve, hogy sikerül letörni Handó Tünde ellenállását.
Elutasította az Alkotmánybíróság az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel.
Döntésük alapján feltétele van annak, hogy szabálysértőként járhassanak el a „közterületen életvitelszerűen tartózkodó” emberekkel szemben.
Nem könnyű követni az Alkotmánybíróság–Kúria-meccset a Momentum panasza ügyében, de most ismét a Kúria térfelén pattog a labda: meg kell vizsgálnia a panaszt érdemben. Másrészt az Ab kimondta, nem illetékes eldönteni, hogy a Mi Hazánknak vagy az RTl Klubnak van-e igaza a cenzúrázott hirdetés ügyében.
Az Alkotmánybíróság szerint lehet kampányidőszakban is aláírásokat gyűjteni, ezért a Kúria tévedett, amikor megbüntette a Fideszt, mert az átverte az aláírókat.
A rejtélyes, nem hivatalos Fidesz-tanácsadó kifogásolta, hogy képeket közöltek róla egy ibizai szórakozóhelyről. Hiába. Az Ab elhajtotta.
A párt nem akarja, hogy a Kúria kimondja, jogszerű volt az emberek megtévesztése, amikor a Fidesz aktivistái aláírást gyűjtöttek a Kálvin téren, ezért inkább lemond a felülvizsgálatról.
Harmadszor semmisítette meg az Alkotmánybíróság a Kúria döntését az április 8-i fideszes aláírásgyűjtéssel kapcsolatban. Miközben a két csúcsszerv csatázik, még mindig nem tudni: félrevezették-e a választókat az aktivisták, akik az EP-jelöltek ajánlása mellett az Orbán Viktor politikáját támogató ívet is aláíratták.
Összellenzéki esemény lesz A Város Mindenkié csoport tiltakozó tüntetése, amely az Alkotmánybíróság hajléktalanságot kriminalizáló törvénnyel kapcsolatos állásfoglalásra reagál. Az előválasztáson résztvevő összes ellenzéki jelölt ott lesz, és beszédet fog mondani.
Elsőként fellebbeznek a bírósági döntés ellen, aztán az Ab-hoz, végül Strasbourghoz fordulnának.
A Kúria kétszer is azt mondta, jogellenesen jártak el a Fidesz aláírásgyűjtői, az Alkotmánybíróság kétszer is visszadobta nekik, mondván, hogy minden rendben volt. Most harmadszor is a Kúrának kell valamit döntenie.
Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította Tóth Bertalan MSZP-elnök panaszát.
A Kúria továbbra is úgy gondolja, hogy az aláírásgyűjtő Fidesz-aktivisták megtévesztették a választópolgárokat, de az ügyben hozott alkotmánybírósági döntés miatt kénytelenek voltak megváltoztatni a korábbi határozatot.
