Tóta W. Árpád: Nemzeti együttműködés a Fidesz ellen
Magyarország felébredt, pezseg, forr és tüntet, és egész biztosan tudja, mit nem akar. Állampártot. Vélemény.
Elutasította az Alkotmánybíróság az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel.
"Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget" – olvasható az Alkotmánybíróság (Ab) határozatáról szóló, a testület honlapján csütörtökön közzétett közleményben.
Az országgyűlési képviselők negyede indítványozta, hogy az Ab semmisítse meg a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt. Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a hatalommegosztás elvét és a kellő felkészülési idő, valamint az ítélkező bírák pártatlanságának, befolyástól mentes döntéshozatalának követelményét. Az indítványozók érvelése szerint a bírói függetlenség elvét sérti, hogy az igazságügyi miniszter dönt a bírói pályázatokról és a költségvetési kérdésekről, és ő nevezi ki bírósági vezetőket.
Az indítvány benyújtása után az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvénnyel megváltoztatta, illetve kiegészítette a szabályozást.
Az Ab a módosított, kiegészített törvények vizsgálatánál abból indult ki, hogy a bírói függetlenség nem azonosítható a bírósági szervezet teljes igazgatási függetlenségével. A bírósági igazgatásnak több modellje létezik, így például a miniszteri modell, a bíró tanácsok általi igazgatás, valamint a vegyes modell és ezek különböző alfajai. Az Ab szerint az a döntő, hogy az igazgatás kizárólag a bíróságok szerkezeti működését érintse, és ne befolyásolja az ítélkezési tevékenységet, illetve ehhez kapcsolódóan a bíró és a bírósági szervezet függetlenségét.
Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget. Mindaddig, amíg a miniszter igazgatási tevékenysége a szakmai működésre, az ítélkező tevékenységre nem gyakorol közvetlen befolyást, alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg – mondta ki az Ab.
Az Ab megállapította, hogy a törvény biztosítja a bírói szervek részvételével megvalósuló, az igazságügyi miniszter egyoldalú politikai meghatározottságát semlegesítő ellensúlyt. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT) Személyi Tanácsának a bíróvá válás folyamatában és egyes bírósági vezetők kinevezésénél, felmentésénél megfelelő jogosítványai vannak. A közigazgatási bíróságok igazgatásáért felelős miniszter költségvetési jogkörei közvetlenül az alaptörvényen alapulnak, a bírói szervek és vezetők közreműködése az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását elősegítő ellensúlyként elegendő. A bírók beosztása és áthelyezése, kirendelése, a címadományozás szabályai kellő garanciákat tartalmaznak ahhoz, hogy érvényesüljön az ítélkezés függetlenségének elve.
A határozathoz a 15 tagú testületből három alkotmánybíró – Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István – különvéleményt csatolt.
Az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely határozatlan időre elhalasztja az önálló közigazgatási bíróságok felállítását.
A bírósági függetlenség kérdésessége és egyéb vélt hibák miatt a Magyar Helsinki Bizottság többször támadta a kormányt. Az ENSZ Emberi Jogi Biztosa bírálta a tervezetet, mert az igazságügyi miniszter kezében lenne a bírák kinevezése, ami aggályos. Így látta a hvg.hu szakértője is. Az ENSZ különleges jelentéstevője mellett a Velencei Bizottság is aggodalmának adott hangot.
Magyarország felébredt, pezseg, forr és tüntet, és egész biztosan tudja, mit nem akar. Állampártot. Vélemény.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
Heorhij Tihij szerint inkább azt kellene megmagyaráznia a magyar embereknek, hogy miként sikerült „elcseszni” az ország gazdaságát.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.
Több oka is van a lakhatási válságnak.