Elutasította az Alkotmánybíróság az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel.
"Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget" – olvasható az Alkotmánybíróság (Ab) határozatáról szóló, a testület honlapján csütörtökön közzétett közleményben.
Az országgyűlési képviselők negyede indítványozta, hogy az Ab semmisítse meg a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt. Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a hatalommegosztás elvét és a kellő felkészülési idő, valamint az ítélkező bírák pártatlanságának, befolyástól mentes döntéshozatalának követelményét. Az indítványozók érvelése szerint a bírói függetlenség elvét sérti, hogy az igazságügyi miniszter dönt a bírói pályázatokról és a költségvetési kérdésekről, és ő nevezi ki bírósági vezetőket.
Az indítvány benyújtása után az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvénnyel megváltoztatta, illetve kiegészítette a szabályozást.
Az Ab a módosított, kiegészített törvények vizsgálatánál abból indult ki, hogy a bírói függetlenség nem azonosítható a bírósági szervezet teljes igazgatási függetlenségével. A bírósági igazgatásnak több modellje létezik, így például a miniszteri modell, a bíró tanácsok általi igazgatás, valamint a vegyes modell és ezek különböző alfajai. Az Ab szerint az a döntő, hogy az igazgatás kizárólag a bíróságok szerkezeti működését érintse, és ne befolyásolja az ítélkezési tevékenységet, illetve ehhez kapcsolódóan a bíró és a bírósági szervezet függetlenségét.
Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget. Mindaddig, amíg a miniszter igazgatási tevékenysége a szakmai működésre, az ítélkező tevékenységre nem gyakorol közvetlen befolyást, alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg – mondta ki az Ab.
Az Ab megállapította, hogy a törvény biztosítja a bírói szervek részvételével megvalósuló, az igazságügyi miniszter egyoldalú politikai meghatározottságát semlegesítő ellensúlyt. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT) Személyi Tanácsának a bíróvá válás folyamatában és egyes bírósági vezetők kinevezésénél, felmentésénél megfelelő jogosítványai vannak. A közigazgatási bíróságok igazgatásáért felelős miniszter költségvetési jogkörei közvetlenül az alaptörvényen alapulnak, a bírói szervek és vezetők közreműködése az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását elősegítő ellensúlyként elegendő. A bírók beosztása és áthelyezése, kirendelése, a címadományozás szabályai kellő garanciákat tartalmaznak ahhoz, hogy érvényesüljön az ítélkezés függetlenségének elve.
A határozathoz a 15 tagú testületből három alkotmánybíró – Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István – különvéleményt csatolt.
Az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely határozatlan időre elhalasztja az önálló közigazgatási bíróságok felállítását.
A bírósági függetlenség kérdésessége és egyéb vélt hibák miatt a Magyar Helsinki Bizottság többször támadta a kormányt. Az ENSZ Emberi Jogi Biztosa bírálta a tervezetet, mert az igazságügyi miniszter kezében lenne a bírák kinevezése, ami aggályos. Így látta a hvg.hu szakértője is. Az ENSZ különleges jelentéstevője mellett a Velencei Bizottság is aggodalmának adott hangot.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
