Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Már március végén lejárt az Alkotmánybíróság által szabott határidő, amikorra a parlamentnek új törvényt kellett volna alkotnia a rokkantsági ellátásokról, ám ez nem történt meg.
Egy tavaly novemberi döntésében az Ab ugyanis a kárvallottaknak adott igazat és kimondta, hogy olyan emberekről állapították meg, hogy jobban vannak, akik továbbra rokkantak voltak, csak egy új vizsgálattal jobb értékeket adtak nekik, erre hivatkozva pedig megvonták a rokkantsági ellátásuk nagy részét. Az Ab akkor arra kötelezte a bíróságokat, hogy a rokkantsági ellátás visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne az új rendszerben kapott százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, hanem azt, hogy az emberek egészségi állapota tényleg javult-e,
a parlamentnek pedig azt írta elő, hogy idén március végéig alkosson új törvényt az ügyben, de ez azóta sem teljesült.
A hétfői Népszava azonban azt írja, hiába állapította meg az Alkotmánybíróság tavaly novemberben, hogy a kormány 2012-ben jogellenesen vette el a rokkantnyugdíjasok juttatásainak jelentős részét, a kabinet még semmit nem tett az érintettek érdekében.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a lapnak azt mondta, véleményük szerint az Ab nem konkrét intézkedésre tett javaslatot, „csupán” elvi döntést hozott, de ennek „gyakorlatba ültetését és a jogszabályi környezetet a kormány jelenleg is vizsgálja”.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint minél hamarabb felül kellene vizsgálni a törvényt, ami miatt több tízezer egykori rokkantnyugdíjas került hátrányos helyzetbe. Ehhez parlamenti képviselők segítségét is kérték még márciusban.
A kormány helyett Demokratikus Koalíció (DK) készített el egy, a helyzet rendezését célzó törvényjavaslatot, amit áprilisban nyújtott be a párt képviselője, Varjú László. A parlament Népjóléti Bizottsága júniusban tárgyalta a javaslatot, amit a kormánypárti többség végül leszavazott, így nem kerülhetett az Országgyűlés elé.
