Nincs szerencséje a Kúriának az Alkotmánybírósággal, most ugyanis azt a kúriai döntést semmisítették meg az alkotmánybírák (14:1 arányban), amely éppen egy Ab-határozatra hivatkozott. Az eredeti panaszt a Momentum adta be azért, mert a Fidesz aktivistái egy aluljáróban az európai parlamenti képviselőjelöltek ajánlásai mellett Orbán Viktor politikáját támogató aláírásokat is gyűjtöttek úgy, hogy a két dolog keveredett. A Kúria ezt félrevezető, a jóhiszemű joggyakorlás elvét sértő magatartásnak minősítette, ám döntését az Alkotmánybíróság felülbírálta.
A határozat szerint a Kúria a törvényben nem szereplő korlátozásra hivatkozott, továbbá elmulasztotta meghallgatni a bepanaszolt Fideszt. Ezután a Kúria kénytelen volt megváltoztatni döntését, hozzátéve, hogy fenntartja a korábbi véleményét, de az Ab-álláspontot kötelező elfogadnia. Vagyis eszerint a Fidesz nem sértett jogot.
Facebook
Most viszont – ismét a Momentum panaszára – az Ab ezt a döntést semmisítette meg, kioktatva a Kúriát, hogy egyrészt nincs joga bírálni az Alkotmánybíróságot, másrészt hogy félreértette a május eleji Ab-határozatot: ugyanis továbbra sem indokolta meg érdemben a döntését, „ehelyett olyan hatást tulajdonított az Alkotmánybíróság határozatának, amely abból közvetlenül nem következik”. Tudniillik pusztán hivatkozott az Ab-ra, mintha ez önmagában elég érv lenne korábbi döntésének megváltoztatására.
Vagyis az ügynek nincs vége: a Kúria kénytelen lesz harmadszor is nekifutni annak, hogy jogsértő volt-e a fideszes aláírásgyűjtők magatartása.
Még egy választási üggyel kapcsolatban született döntés, ezúttal az Ab egyik öt tagú tanácsában: érdemi vizsgálat nélkül visszautasították az RTL Klub panaszát A Mi Hazánk mozgalom választási hirdetése ügyében. A tévétársaság nem akarta leadni a Jobbikból kivált csoport hirdetését, amelyben az szerepelt, hogy „Magyarországon megfékezzük a cigánybűnözést”, mert ez az RTL Klub szerint „sérti az emberi méltóságot, valamint a roma közösségek méltóságát, gyűlöletkeltésre és kirekesztésre alkalmas”, tehát alaptörvény-ellenes.
Az NVB, majd a Kúria a tartalmi probléma vizsgálata nélkül elutasította a tévétársaság érvelését, mert a törvény szerint csak a film átvételét követő három napon belül tiltakozhatott volna annak tartalma ellen. Ilyen esetben a Médiahatóság dönt. Egyébként, ha a cég vállalta, hogy közöl politikai reklámot, köteles változtatás nélkül leadni, azzal, hogy a tartalmáért nem felelős. Az RTL Klub szerint ezzel az ő jogait sértették meg és alkotmányellenes tartalom sugárzására kötelezték, ezért került a panasz az Alkotmánybíróság elé.
MTI / Mohai Balázs
Az Ab, mint mindig, ezúttal is hangsúlyozta, hogy nem fellebbezési fórum, kizárólag az alkotmányosságot vizsgálja. Nem tartozik rá a vitatott reklám tartalmának megítélése, és az sem, hogy kellett volna-e azt vizsgálnia az NVB-nek és a Kúriának. Ezek az Ab szerint jogi szakmai kérdések, de nem vetnek fel alapvető alkotmányjogi problémát, ezért a testület nem foglalkozik érdemben a panasszal.
