szerző:
Tetszett a cikk?

Négy év után utasította el az Alkotmánybíróság Szél Bernadett független képviselő – 2015-ben még az LMP társelnöke – panaszát: nem sértette meg az Alaptörvényt a bíróság, amikor elfogadta, hogy a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos ütemterveket („term sheet”-eket) a cég nem adta ki a képviselőnőnek.

Több más irat átadását elrendelte a bíróság, de ez esetben elfogadta, hogy ezek még folyamatban lévő döntések előkészítését szolgálják, ezért nem nyilvánosak. Szél Bernadett ez ellen tett alkotmányjogi panaszt. Szerinte megsértették a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, mert a törvényszék nem végezte el az érintett dokumentumok tartalmi elemzésén nyugvó, az egyes adatkörök egyedi minősítésén alapuló mérlegelését.

Az Alkotmánybíróság ezzel szemben úgy látta: a bíróság hatáskörébe tartozó törvényértelmezési kérdés, hogy egy kért információ közérdekű adatnak tekinthető-e. Az Alaptörvény pedig nem sérült, mert a bíróság az egyedi ügy konkrét körülményeihez képest elvégezte a kérdéses dokumentumok olyan mértékű tartalmi vizsgálatát, amely alapján az indítványozó által kiadni kért adatok milyenségét az Alaptörvény által meghatározott, az Alkotmánybíróság által pedig részletesen kibontott mérce szerint meg tudta ítélni. Egy olyan nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai fontosságú beruházást érintő tárgyalássorozatban, mint a Paksi Atomerőmű bővítését célzó Megvalósítási Megállapodások megkötése, a magyar tárgyaló fél és a Magyar Állam pozícióinak védelme szükségessé teheti a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását – mondta ki a bírósággal egyetértve az Ab.

Nem titkosak a paksi dokumentumok, csak megnézni nem lehet őket

Épp azokba a papírokba nem lehet betekinteni, amelyekből kiderülne, pontosan mit várhatunk az oroszoktól, és hogy miként lehetne kihátrálni a szerződésekből.

Stumpf István és Szabó Marcel alkotmánybíró különvéleményében ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett Megvalósítási Megállapodásokat már 2014 végén, a jogerős bírósági ítélet meghozatala előtt megkötötték, tehát az Ab most önmagának is ellentmondva fogadta el a döntéselőkészítésre vonatkozó érvet. Ráadásul egy másik bíróság ez év elején kötelezte a céget a vitatott adatok közzétételére, azok fenn is vannak a paks2.hu honlapján, így „hiábavaló küzdelem”, hogy az alkotmánybírák többsége most a régi tiltó ítéletnek adott igazat.

A két leszavazott alkotmánybíró arra is utal, hogy több mint négy éve hevert a testületnél ez a panasz: „A feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra lehetőséget adó jogerős ítélet mindezek alapján nyilvánvalóan alaptörvény-ellenes volt, amit az Alkotmánybíróságnak észszerű határidőn belül eljárva meg kellett volna állapítania.”

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!