Sosem látott szinten menő karórát dobnak piacra: pont olyan, mint az Apollo-program számítógépe
A DSKY Moonwatch nemcsak nevében, kinézetében is pontosan olyan, mint az Apollo-program űrhajóin használt számítógép beviteli eszköze.
A DSKY Moonwatch nemcsak nevében, kinézetében is pontosan olyan, mint az Apollo-program űrhajóin használt számítógép beviteli eszköze.
Harrison H. Schmitt 1972 decemberében járt a Holdon, és több kőzetmintát is gyűjtött a felszínen. A leszállóegységben aztán váratlan meglepetés érte.
Mivel nagyon nehéz volt a Hold felszínén landolni, a földi irányítás néhány órás pihenőt ütemezett be Neil Armstrongnak és Buzz Aldrinnak. Ebből azonban nem lett semmi.
Gerald Carr, Edward Gibson, William Pogue, a NASA három amerikai űrhajósa történelmi feladatot hajtott végre, amikor 1973. november 22-én megették a hálaadás napi vacsorát a Skylab űrállomás fedélzetén.
A NASA nyolc hónapon át mérte a Hold rengéseit három szeizmográf segítségével, és volt olyan adat, amelynek eredetére nem találtak magyarázatot. Most megtalálták.
Az amerikai Apollo-program során a tudósok csak kevés oxidált vasat találtak a Holdról hozott kőzetmintákban. A kínai Csang'o-5 mintáival más a helyzet.
Az Apollo-7 küldetés segítette a NASA tudósait abban, hogy egy évvel később sikerüljön a holdra szállás. A legénység utolsó élő tagja, Walter Cunningham 90 évesen vesztette életét.
Még az Apollo-17 repülése során gyűjtötték be az űrhajósok azokat a holdmintákat, amik azóta is érintetlenül hevernek egy speciális tárolóban. A NASA azonban már nagyon szeretné felnyitni, és ezt hamarosan meg is teszi.
Rohamléptekkel fejlődik a technika: a hálózati adapterek ma már okosabbak, mint azok az évtizedekkel korábbi számítógépes rendszerek, amiket az Apollo-programhoz terveztek.
Bár az Apollo–13 legénysége egy baleset miatt soha nem szállt le a Holdon, küldetésük így is rengeteg tapasztalattal bővítette a NASA mérnökeinek tudását. Egy most elérhetővé vált weboldalon még az űrhajó indulásának pillanata is visszanézhető.
Ötven éve, 1970. április 11-én indult útnak az amerikai Hold-program egyetlen sikertelen küldetése, az Apollo-13. A három űrhajós számára egy műszaki hiba után már nem a Holdra szállás, hanem a túlélés lett a cél, s végül sikerült épségben Földet érniük.
A NASA a korabeli adatok és frissebb felvételek felhasználásával 4K-ban újraalkotta a Holdról készült mozgóképet, hogy megmutassa, mit láttak égi kísérőnkből 50 évvel ezelőtt az Apollo-13 űrhajósai.
Érdekes kutatást végzett az Apple egyik fejlesztője, aki nem a mai telefonokat, hanem töltőik képességeit hasonlította az Apollo-missziók által használt fedélzeti számítógép teljesítményéhez.
A Szent Péter téren vasárnap tisztelgett az 50. évforduló előtt.
A Time magazin is kiveszi a részét a holdra szállás 50. évfordulójának megünnepléséből. Igazi különlegességgel készültek.
Az emberiség egyik óriási bravúrja a világtörténelem hatalmas gaztettével kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a náci Németország történetének egy részét.
Farkas Bertalan fiatal mérnökhallgatóként ünnepelte az első holdra szállást, és úgy véli, az emberiségnek ismét célba kellene vennie égi kísérőnket. Az első magyar űrhajóssal az Apollo-11 küldetés 50. évfordulója és a misszió eddig nem látott felvételeit bemutató dokumentumfilmje kapcsán beszélgetett a History tévécsatorna munkatársa.
Annak ellenére, hogy ezernyi bizonyíték van arra, hogy az amerikaiak több alkalommal megfordultak a Holdon, világszerte tartják magukat azok az összeesküvés-elméletek, amelyek szerint az egész csak egy óriási kamu: a filmeket és fényképeket egy stúdióban rögzítették, Armstrongékra pedig a színészkedés feladata hárult. Az amerikaiak 11 százaléka ma sem biztos abban, hogy járt ember égi kísérőnkön.
Ötven évvel ezelőtt, 1969 július 20-án elsőként lépett ember a Holdra. Emlékszik még, hogy zajlott a történelmi küldetés? Most ellenőrizheti tudását!