Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Több mint 7200 órányi hanganyag, és sok videó található azon a weboldalon, amely az Apollo–13 és legénysége, valamint az őket megmentő NASA-mérnökök előtt kíván emléket állítani. Az Apollo–13 az Apollo-program hetedik küldetése volt, amely egy baleset miatt majdnem tragédiával végződött: az űrhajó kiszolgáló egységének egyik oxigéntartálya meghibásodott, ami miatt a legénység közvetlen életveszélybe került. A misszió fő feladata ezek után megváltozott,
a cél ugyanis az űrhajósok biztonságos hazajutása lett.
Az Apollo–13 legénysége 1970. április 11-én, 50 éve indult útjára. A start és az azt megelőző pillanatok újraélhetők egy interaktív weboldalon. Ráadásul úgy, mintha mi is ott lennénk a NASA irányítóközpontjában. Az oldalt ennek megfelelően úgy tervezték még, hogy külsőre egy NASA-mérnök számítógépére hasonlítson, illetve azokra a képernyőkre, amiket a szakemberek is néztek az űrhajó indulása előtt. Az oldalon visszanézhető a kilövés pillanata, és az is, mindezt hogyan élték meg a program felelősei 50 évvel korábban.
Noha a küldetés nem érte el a célját, hiszen a legénység soha nem járt a Hold felszínén, az űrhajósok visszanavigálása így is fontos mérföldkő lett. A misszió ugyanis bizonyította, hogy a NASA szakemberei egy rossz technikai körülmények közé került űrhajót is képesek biztonságban visszahozni a Földre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
