szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Szent Péter téren vasárnap tisztelgett az 50. évforduló előtt.

Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Friss cikkek a témában

A katolikus egyházfő szorgalmazta, hogy az emberiségnek az akkori nagy előrelépése

ma is a közös fejlődés iránti vágyat élessze még nagyobb célok felé, mint a gyengéknek biztosított nagyobb méltóság, több igazság a népeknek, több jövő közös otthonunk a Föld számára.

A Vatican Insider vatikáni hírportál visszaemlékezése szerint az 1969. július 20. és 21. közötti éjszakán az akkori egyházfő, VI. Pál a Rómához közeli Castel Gandolfo pápai rezidenciáján az olasz televízió egyenes közvetítésében követte a Holdra-szállást.

Azon az éjszakán a pápa rövid közleményben áldását adta az űrhajósokra. Ezt megelőzően 1969. májusában - a tervezett Holdra-szállás bejelentésekor - VI. Pál külön beszédet mondott az expedícióról: kijelentette, csodálni kell, mennyi mindent tud és mennyi mindenre képes az ember.

"A hatékonyság azonban mindig az ember javát szolgálja? Jobbá és emberségesebbé teszi az embert?" - tette fel a kérdést a pápa, amelyre azt válaszolva, hogy minden "az ember szívétől függ".

1969. októberében VI. Pál fogadta az amerikai űrhajósokat a Vatikánban. Ajándékként az egyházfő az üstökös útját követő három királyok kis kerámiaszobrát adta át az amerikai űrhajósóknak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!