Az Európai Unió magyarázatot vár, hogy miért késnek az oltóanyagok, az orosz vakcina viszont szabadon beszerezhető a tagállamok részéről. Kiderült, a magyar hatóság nem szólt a Bizottságnak az engedélyezésről.
A magyar hatóság szerint meg lehet adni az engedélyt az Egyesült Királyságban jóváhagyott gyógyszereknek Magyarországon.
Kigyulladt egy épület csütörtökön a világ legnagyobb vakcinagyártó intézetében Indiában. Ott gyártják az országnak és a térségnek szánt koronavírus elleni oltások nagy részét. Nagy-Britanniában eközben áradás fenyegeti az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját gyártó üzemet.
Mindkét vakcina esetében kérdéses, mikor kezdhetik meg vele a lakosság oltását. A Szputnyikhoz még hiányzik az NNK engedélye, a brit oltóanyagot pedig az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása nélkül nem szállíthatják. Mivel az utóbbi jövő héten érkezik, kérdéses, egyáltalán miért volt szükség a magyar hatóságok különutasságára.
Kevésnek tűnhet a 78 ezer koronavírus ellen beoltott magyar egy 10 milliós országban, de az, hogy hány ember kapja meg az életmentő vakcinát az országban és mennyi idő alatt, nem csak a magyar kormányon múlik. Ha minden a terv szerint halad és az Európai Gyógyszerügynökség január végén engedélyezi az AstraZeneca oltóanyagát, néhány hónapon belül akár a jelenlegi oltóanyag-mennyiség sokszorosa érkezhet az országba. A siker azonban a vakcinák gyártásán, szállításán és a magyar oltási terven is múlik. Elmagyarázzuk, miért.
Most érkezett be az Európai Gyógyszerügynökséghez az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájának engedélyezési kérelme, gyorsított eljárásban január 29-én dönthetnek róla.
A 128 milliós lakosságú Mexikóban regisztrálták világszerte a negyedik legtöbb fertőzöttet.
Gyorsan fel akarják pörgetni a termelést.
Nem az előírt 3-4 hét után adják be a következő adag vakcinát.
Egyedül a Pfizer oltásából annyi dózis jut Magyarországnak, hogy 2021 első negyedévében 600 ezren szerezhetnek védettséget a koronavírussal szemben. Köszönjük, Brüsszel – mondhatná a kormány, helyette titkolózik és trükközik, hatékonyan csökkentve az oltási hajlandóságot.
A Pfizer és a BioNTech vakcinájáról kiderült, hogy a két oltás között is elkezd hatni, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca pedig minden korábbinál részletes tesztadatokat tett közzé a 90 százalékban hatékony vakcinájukról.
Egy tervezett vakcinakísérlet során kétfajta koronavírus-oltást kapnának a vizsgálatba bevont brit önkéntesek. Arra kíváncsiak, hogy hatékonyabb-e, ha egy vakcinát egy másikkal kevernek.
A Financial Times értesülése szerint napokon belül megtörténhet az engedélyezés.
Belátható közelségbe került a koronavírus elleni vakcina, ezzel egy időben viszont meg is kezdődött érte az élet-halál harc a világ országai között. Gulyás Gergely egyenesen a lélegeztetőgépek utáni versenyfutáshoz hasonlította a versenyt, amelyben az nyer, akinek több a pénze és nagyobb a lobbiereje. A Pfizer eközben bejelentette, hogy először az Egyesült Államokba szállít, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagáról pedig tegnap derült ki, hogy újra kell vizsgálni. De mi lesz így a Magyarország által lekötött 12 millió adaggal?
Az új teszt segíthet eloszlati a nemrég kiderült gyártási hiba miatti kétségeket. A vakcinagyártó vezérigazgatója szerint ez nem késlelteti a védőoltás európai engedélyeztetési folyamatát.
Kérdéses, hogy az oltás 90 százalékos hatásosságot kimutató kísérletében nem a résztvevők fiatalabb életkora játszotta-e a döntő szerepet.
Hiába „csak” 70 százalékos az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának hatásossága, ettől még tökéletes fegyver lehet a járvány elleni harcban. Könnyű szállíthatósága és viszonylag alacsony ára pedig még előnyt is jelenthet. De pontosan mit takar, hogy egy vakcina hány százalékban hatásos, és milyen eredményekkel sikerült legyőzni korábban olyan járványokat, mint a himlő vagy a gyermekbénulás? Mindent elmagyarázunk, amit az eddigi oltóanyagokról tudni kell.
Komoly vizsgálatokon mennek keresztül, két évig gyűjtik az adataikat, és még azt sem tudják, pontosan mit kaptak. A koronavírus elleni oltóanyagot tesztelő önkéntesek csak egy dologban biztosak: kötelességüknek érezték, hogy tegyenek valamit a járvány megállításáért. A hvg360-nak most hárman mesélték el, milyen érzés volt, amikor a klinikai kísérletek harmadik fázisában karjukba kapták az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna oltóanyagát – vagy placebóját.
Sajtóhírek szerint a brazil önkéntes placebót kapott, nem pedig az oltóanyagot. Fertőzött volt, két kórházban is dolgozott, mielőtt elhunyt.
