A BYD 2025-ben négyszeresére növelte eladásait az európai országokban, ám a szegedi gyárból kikerülő autók és a velük járó szerviztámogatás teheti tartóssá a kínai autógyártó sikerét.
A Magyarországon is megtelepedő, elektromos autókat gyártó cég olyan durva árháborúba kezdett, aminek nagyon rossz vége is lehet.
A kínai autógyár vízfogyasztása egy kisvároséval ér majd fel.
Magyarországot (még) nem tájékoztatták, belsős információk szerint az Európai Bizottság azt vizsgálja, kapott-e a gyár tiltott állami támogatást Kínából.
A most épülő magyar és török gyárak kapacitása félmillió autó lehet évenként, ezek mellé jöhet egy harmadik gyár is.
Három olyan gigaberuházás indul el 2025-ben – a BMW, a CATL és a BYD gyára is termelni fog több év előkészítés után –, amely közül már egy is nagyot lökne a gazdasági teljesítményen, hát még a három egyszerre. Az MNB kiszámolta, hogy ez mennyivel dobja meg a magyar gazdaságot az új évben, és azt is, hogy mennyire fogja a három üzem növelni a GDP-t és a foglalkoztatottságot egészen 2030-ig.
A város újabb területet adott át a beruházónak, a vételárból visszafizetik az államtól kapott támogatást.
A következő három évben legalább négymillió tonna ömlesztett árut kell vasúton Szegedre szállítani.
Hasonló formatervű autókat eddig leginkább a Ferraritól vagy az Aston Martintól láttunk.
Egy német tanulmány szerint a nálunk is terjeszkedő vállalat az állami ösztönzők messze legnagyobb haszonélvezője.
Túl nagyok a kínai villanyautó-gyártók kapacitásai. Mivel exportjuk útjába az USA akadályokat állított, Európa felé vették az irányt.
A kínai BYD autógyár vezetősége szombaton tárgyalt Orbán Viktorral.
Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly novemberben jelentette be, hogy hazánkba érkezik a kínai óriás.
Aláírták a kínai BYD jövőbeli szegedi üzemének helyszínt biztosító telek adásvételi előszerződését – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Szeged polgármestere korábban kijelentette, hogy a városban nem lesz akkugyár.
Egyelőre két csarnokra kért engedélyt kínai beruházó.
Jól jön Botka László polgármesternek, hogy az önkormányzati választás előtt ekkora ipari fejlesztést mutathat fel – noha korábban pont a fenntarthatóság fontosságával érvelt, hogy miért nem érkezik ilyen projekt a városba.
Azt mondják, a város közigazgatási határain belül berendezkedő BYD és HTNS egységei úgy kértek környezethasználati engedélyt maguknak, hogy nem számoltak a másikkal. Csakhogy a két üzem együttesen egészen más hatással tud lenni a környezetre, mint ha csak az egyik létezne, érvelnek. A perek kedden kezdődtek a bíróságon.
A városba nem akkumulátorgyár, hanem elektromos buszokat gyártó üzem érkezhet, bár ez még nincs kőbe vésve. De annak farvizén újabb akksigyár is épülhet, Kisteleken. És akár egy BYD elektromosautó-gyárat is felhúzhatnak Dél-Pesten.
