A magyar családi vállalkozások és családi vállalatok többsége nagyon izgalmas és kihívásokkal teli időszakot él meg: a közel 20-25 éve megalapított cégek az utódlás problémájával szembesülnek. A kérdés a nem családi cégek esetében sem egyszerű, a családi cégek számára pedig egyenesen az egyik legnagyobb feladat. Főleg akkor, ha első ízben esnek át a generációváltáson, mint jelenleg a legtöbb magyar családi cég.
Miként lehet a marketing, az IT-szektor és az adatvédelmi szakértők szoros együttműködése sikeres üzleti stratégiánk kulcsa? – Benkő Lívia kommunikációs tanácsadó írása.
A digitalizáció gyökeresen átalakítja a munkaidő fogalmát, hiszen a mobil eszközök térnyerése révén az alkalmazottak egyre nagyobb részének adott a távoli, rugalmas munkavégzés lehetősége. A digitális korszak ugyanakkor új követelményeket támaszt az adatbiztonság területén is. Ezeknek a követelményeknek pedig – legyen szó nagyvállalatokról vagy kisvállalkozásokról – a felhővel lehet megfelelni.
Minden gyerek előítélet nélkül születik, a hosszú évek alatt mégis a társadalom, neveltetés és a közösségi élet során észrevétlenül épülnek be a sztereotípiák, az elvárások másokkal szemben. A toleranciára való nevelést és ön-nevelést, valamint a világra való nyitottságot folyamatosan lehet tanulni, sőt ha idejekorán elkezdjük, az egész jövőnket meghatározó, életre szóló élményt szerezhetünk ezzel: a középiskolás csereprogramoktól kezdve a külföldi önkéntes szolgálatokon át, egészen a nemzetközi szakmai programokig.
A rendszerváltás környékén indult családi vállalkozások alapítói ma 50-60 évesek és lassan át kell adniuk a stafétát. A nemzetközi statisztikák szerint a generációváltást a vállalkozások alig egyharmada éli túl. Megnéztük, hogyan tud jól működni a többgenerációs modell.
A kevesebb mindig több – tartják a minimalizmus hívei. A minimalizmus átható időtlenségből adódóan szinte minden korszakban találhatunk példákat a formai és tartalmi letisztultságra, legyen szó művészetről, designról, brandingről vagy formatervezésről.
Tökéletes recept nincsen, itt van viszont 8 komoly és kevésbé komoly jó tanács, amit ha már fiatalkorban megfogadunk, később örömmel és büszkén tekintünk vissza ifjúkori önmagunkra.
A nagy embertömegek egészséges és olcsó élelmezéséhez jó minőségű alapanyagok kellenek. Ennek egyik alappillére a szaktudáson alapuló növényvédelem, mely garantálja a legkevesebb növényvédőszer-terheléssel előállított, nagy mennyiségű és jó minőségű termést.
Hogyan lehet a gyerekek tanulását segíteni okostelefonos alkalmazásokkal?
Úgy tűnhet, manapság a csapból is a digital bullying folyik, ami lefordítva nagyjából online zaklatást, megfélemlítést jelent. Ám a témáról nem lehet eleget beszélni, főleg, mert sokan még mindig a gyermekek internettől való tiltását tartják a leghatékonyabb megoldásnak, pedig ezzel több kárt okozhatunk mint hasznot.
A digitális technológia egyszerűen beépült az életünkbe, és nem is nagyon izgat bennünket, hogy miként kapjuk meg a Facebook posztokat, hogyan jelzi előre a meteorológia az időjárásváltozást, hogyan vagyunk képesek keresni az interneten, hogyan működnek a közlekedésben az utastájékoztatási rendszerek, vagy éppen hogyan vásárolhatunk szinte bármit pár gombnyomásra. Nem gondolkozunk rajta, hogy az efféle dolgok mögött adatközpontok állnak. De mik is azok?
Évről évre szaporodnak a világsajtót bejáró vállalkozói sikertörténetek, és köztük mind több európai, sőt magyar startupról is olvashatunk. Bár a befutottak állítják, az efféle világhírnév, egyszersmind az üzleti siker elérésére nincs egyetemleges recept, mégis léteznek olyan vállalkozói evidenciák, melyeket az induló startupok vezetőinek feltétlenül szem előtt kell tartani.
Milyen eszközökkel tehetjük vállalkozásunkat sikeresebbé, napi feladatainkat pedig könnyebbé, gördülékenyebbé?
Még ma is akadnak bőven, akik úgy gondolják: az internet, a számítástechnika és a telekommunikáció az ő vállalkozásukat nem érinti. Pedig a digitális iparágaktól legmesszebb álló szakterületeknek is hihetetlen sokat jelentene, ha a legújabb kori technológiákat beépítenék az üzletmenetükbe.
281 méter. Ennyit úszott egy levegővétellel a horvát Goran Čolak még 2013-ban. Ez a jelenlegi világrekord. Három évvel később én egy hasonlóan embert próbáló kísérletnek vetettem alá magam: vajon milyen messzire jutok el egy átlagos nap, mobilnet nélkül?
Van valami, amit minden egyes nap „el kell adnunk”, akkor is, ha nem értékesítésben vagy kereskedelem területén dolgozunk. Saját magunkat ugyanis folyamatosan képviseljük különböző embereknek, különböző szerepekben és helyzetekben. A karrierépítés során ráadásul a legjobb formánkat kell hoznunk, hiszen egy kiválasztási folyamatban, egy bértárgyaláson vagy éppen egy partneri egyeztetésen a jövőnk is múlhat.
Minél több erőfeszítést teszünk bele valamibe, annál jobban hiszünk az adott dologban – még akkor is, ha ez ellentmond annak, ami ésszerű volna. A hamis önigazolással viszont rontunk a teljesítményünkön, és csak növeljük a belső szorongást.
A „Kína gazdasága 2018-ra megelőzi Amerikát” (Forbes), vagy „A kínaiak túl sokáig halogatták” növekedési modelljük módosítását (Soros György), illetve hasonló jellegű előrejelzéseket nap, mint nap hallhatunk a hírek között. Ezek gyakran igen ellentmondóak és zavarba ejtők, ráadásul az sem segít, hogy Kínáról közismert, az országukra vonatkozó híreket szigorú ellenőrzés alatt tartják.
A sok megabittel száguldó technológiai fejlődés néhány évtized alatt teljesen átformálta a világot, és egy olyan új, tudatosabb generációt nevelt fel, amely merőben más szempontokat vesz figyelembe a vásárlási döntések meghozatalakor.
