Tanuljuk meg kezelni az információkat! – Adatvezérelt tudás a mindennapokban
Miként lehet a marketing, az IT-szektor és az adatvédelmi szakértők szoros együttműködése sikeres üzleti stratégiánk kulcsa? – Benkő Lívia kommunikációs tanácsadó írása.
Nemzetközi szakmai portálokon kiemelt téma, hogy milyen módon képezhetjük azokat a kommunikációs tanácsadókat, marketingszakembereket, akik holisztikusan látnak át és leadelnek adatfókuszú kampányokat. A marketing és az IT szemléletnek, nyelvezetnek közelítenie kell egymáshoz, hiszen a hatékony együttműködés kulcsfontosságú, amikor az adatokban rejlik kapcsolódásunk vásárlóinkhoz, üzleti partnereinkhez. A másik fontos kérdés az adatkiadás körülményeinek megismerése: milyen tényezők gátolják és támogatják vásárlóinkat abban, hogy megosszák velünk szokásaikat?
Az SAS globális marketingvezetője, Adele Sweetwood nemrégiben könyvet írt The Analytical Marketer címmel, melyben kifejti, hogy egy vállalatot hogyan alakíthatunk át úgy, hogy teljes egészében megfeleljen az adatvezérelt szemléletnek, és miként választhatjuk ki azokat a tehetségeket, akik az IT, a marketing és a jogi osztállyal együttműködve irányítanak Big data projekteket.
Ha versenyképes tudást akarunk szerezni, akkor a kérdés az, hogy lehetünk-e egyszerre IT-s, marketinges szakemberek némi kutatói vénával, akik prediktív analízist készítenek, és közben kreatív ötleteikkel reklámdíjakat nyernek. Véleményem szerint olyan tudást kell megszerezni, melyet a megfelelő helyeken tudunk áramoltatni: nem veszi át a marketing osztály a fejlesztők munkáját, de mindkét terület tisztában van azzal, hogy miért problémás egy applikáció, vagy ha 10 különböző adatkezelő van a projektben, akkor a felhasználó felé milyen elven működjön a transzparencia. Ne a projekt végén keressük meg a jogi osztályt annak jóváhagyására, hogy az adatokat milyen mechanizmussal szerezzük meg, hiszen az első pillanattól kell együttdolgoznia egy olyan csapatnak, akik kellő nyitottsággal rendelkeznek ahhoz, hogy értsék a társterületek működését, lehetőségeit és kihívásait. Így a marketingszakembernek nyomon kell követnie, hogy az EU-s adatvédelmi rendelet elfogadása miatt milyen változások következnek be a piacon, az IT szakembernek ismernie kell, hogy milyen nagyobb nemzetközi projektek alakulnak az Open Data bemutatására, a jogászoknak pedig ismerniük kell az emberek információszerzési szokásait.
Adatvédelem Magyarországon és a nemzetközi piacon
Milyen ökoszisztéma szükséges ahhoz, hogy innovatív üzleti megoldások szülessenek és megmaradjon az egyik legfontosabb alkotmányos jogunk, az adatvédelem? Kinek a felelőssége a fogyasztók edukációja programokkal, cikkekkel? Könnyű polarizált vita témájává tenni az adatkiadást azokban az időkben, amikor összefolynak a háttér-információk a terrorizmus és a megfigyelés növelésének kérdésében, a Google-per kapcsán a felejtéshez vagy a tudáshoz való jogról vitázik a tudományos elit, és a nagy digitális forradalom és adatgyűjtés robbanásának hajnalán a vállalatok még mindig nem kezelik kellő helyén az adatbázisok fontosságát.
A hazai piacra is a kettősség jellemző: a nagyvállalati oldalon kevés Big data projekt indul el, mégis egyre több adatelemző start-up bukkan fel, akik komoly tőkebefektetést kapnak külföldi vállalatoktól. Az adatvezérelt szemlélet a felsőoktatásban sem terjedt még el, elszigetelten foglalkoznak a területtel az egyes egyetemek, pedig összefésülhetnék a társadalomkutatókat, az IT hallgatókat és az adatvédelmi jogászokat a kommunikációs szakemberekkel, ahogyan ez nyáron Hollandiában, Nijmegenben az első interdiszciplináris adatvédelmi találkozón meg is valósult.
Az adatvezérelt szemlélet megágyazását első lépésben a társadalomban kell elkezdeni: érzékenyíteni kell őket a digitalizáció témájára, meg kell teremteni a fogyasztóknál a tudatosságot és a bizalmat, hogy eldönthessék: mikor adják ki adataikat akár egy egészségügyi kutatáshoz, civil szervezeti kezdeményezéshez, és jogtalan adathasználat esetén mely szervezethez fordulhatnak panasztételért. Ha egy nemzetközi cég kampányát valósítják meg a magyar piacon, akkor érdekes kérdés lehet az is, hogy várhatunk-e ugyanolyan adatkiadási hajlandóságot. Tényező lehet az adott országra jellemző történelmi háttér, vallási-és kulturális eltérések, politikai környezet, a digitális fejlettség szintje, az internet-elérés nagysága.
Ha a kommunikációs iparág feladatáról és felelősségéről beszélünk, akkor mindenképpen azzal érdemes kezdeni az adatvezérelt kampányokat, hogy a munkatársaknak gyakorlatokkal, közös beszélgetésekkel kialakított tréningeket tartunk, ahol bemutatjuk, hogy mit is jelent az egyéni és a közösségi adatvédelem, hogyan befolyásolják az adatkiadási hajlandóságot a napi hírek és a vásárlási akciók.
A cikk szerzője Benkő Lívia, kommunikációs tanácsadó, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájának PhD hallgatója, a Budapesti Gazdasági Egyetem vendégoktatója.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Szemináriumok & Konferenciák közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
