Telekom
Telekom

A közepes- és kisvállalatok versenyképessége a rugalmasságukon nyugszik. De ahhoz, hogy prosperáljanak, növekedniük kell. Ez viszont ma már elképzelhetetlen a profi informatikai és kommunikációs technológiák és az ezekhez értő szakemberek bevetése. Különben legjobb esetben is csak a vegetálás marad.

Nemrégiben nagy port kavart, hogy a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) versenyképességi rangsorában Magyarország csúnyán visszaesett. A számos tényezőt vizsgáló mutató egyik eleme a technológiai fejlettség volt, amiben nem csak az Európai Unió egészéhez, hanem a régió országaihoz képest is rosszul állunk. Ehhez hozzájárul, hogy a kis- és középvállalatok – amelyek jelentős szerepet töltenek be a jövedelem termelésében, a külföldi tőke működtetésében, a beruházásokban, a munkahelyteremtésben és foglalkoztatásban is – nem elég versenyképesek.

Egy korábbi tanulmány szerint a hazai KKV-szektorban minden fontos, a versenyképességet jellemző mutató pozitívan korrelál a vállalkozás méretével: a nagyobb cégek tőkeintenzitása magasabb, az alkalmazottaik és a vezetőik képzettebbek, gyakrabban valósítanak meg innovációt, többet fordítanak kutatás-fejlesztésre, jobb eséllyel jutnak külső finanszírozási forrásokhoz, és jobbak a fajlagos eredménymutatóik is.

A növekedéshez a KKV-knek jobban meg kellene szervezniük a működésüket, amelynek az egyik legfontosabb eszközkészletét az infokommunikációs technológiák adják: ezeknek a cégeknek létérdekük volna a professzionális infokommunikáció használata.

Ennek ellenére a Telekom kutatásból – amelyet 2016 első felében a BellResearch-csel közösen készített a szektor infokommunikációs helyzetének feltérképezésére – az derült ki, hogy a kkv-szektor az alapszintűnek tekinthető digitális megoldások széleskörű alkalmazása mellett kevésbé vagy egyáltalán nem él a professzionális infokommunikációs szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel.

Noha minden második KKV tisztában van vele, hogy informatikai eszközökkel képes lenne javítani az üzleti tevékenységén, túlnyomórészt továbbra is az a jellemző, hogy az IT-t házi megoldásokkal, vagy a területen valamennyire jártas ismerőseik bevonásával próbálják kezelni. Ez a helyzet takarékossági megfontolások és ismerethiány miatt alakult ki.

Lakatos Péter, a Telekom kis- és középvállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese kifejtette, további komoly edukációra van szükség a hazai KKV piacon, hogy a vállalkozások felismerjék az infokommunikációban rejlő lehetőségeket, és segítséget, lehetőséget lássanak a modern infokommunikációs megoldásokban. „A hazai KKV-k döntő többsége még mindig csak az árbevétel kevesebb, mint 1 százalékát fordítja infokommunikációra, pedig ezek a digitális szolgáltatások nélkülözhetetlenek a vállalkozások sikeres és perspektivikus működéséhez” – mondta a szakember. 

A Telekom friss kutatási adataiból is kiderült, hogy a növekedéshez valójában a tudás hiányzik. Megdöbbentő, hogy miközben a világban teljes technológiai átalakulás megy végbe, a magyar KKV-knél a  digitalizációval való lépéstartást kevesen sorolják a fontos kihívások közé. „Tény, hogy a vállalkozások digitalizációja növeli a hatékonyságot és valamelyest orvosolhatja a munkaerőhiányt is. Ám sok cég vezetése a modern megoldásokkal ismeretek hiányában nem is számol” – mutatott rá Lakatos Péter.

Fontos megállapítása a felmérésnek, hogy a személyes ügyféltámogatás szerepe kiemelt fontosságú. A vállalkozásoknak ugyanis nincsen sem affinitásuk, sem idejük önállóan megtanulni az új informatikai megoldások használatát, ezért az edukáció, és a professzionális segítség nagyon fontos a számukra.

A cégek mintegy fele érzi úgy, hogy az informatika képes támogatni őket az üzleti kihívásokban.  A felmérés eredményei szerint a magyar vállalkozások többsége mégis „okosban oldja meg” az informatikát. Az IT üzemeltetést a vállalkozások nagy többsége házon belül kezeli, kisebb vállalkozások esetében a cégvezető végzi, míg nagyobb KKV cégek esetében már van dedikált informatikai vezető vagy munkatárs. Nem utasítják el a felhő alapú digitális szolgáltatásokat, de még kevesen fizetnek ezekért. Igaz, az ilyen költés dinamikusan nő. 

A cégvezetők kétharmada tartja magát nagyobbrészt felkészültnek távközlési-informatikai témában, de csak ötödük mondja, hogy igazán otthon van abban, milyen lehetőségeket kínálnak a cégének az online megoldások. A megkérdezetteknek ugyanakkor a fele hajlik rá, hogy az összes számukra szükséges informatikai, távközlési szolgáltatást ugyanattól a szolgáltatótól vegye igénybe. 

Honlapot a számítógépet használó kisebb cégek 40 százaléka működtet, a nagyobb KKV-k-nál pedig 68 százalékos ez az arány. Sok weblapot ugyanakkor amatőrök (kolléga vagy családtag) hozott létre. A honlapot nem üzemeltetők számára nem fontos az új ügyfelek ilyen úton való megszerzése, vagyis megítélésük szerint olyan iparágban dolgoznak, ahol a személyes ajánlás a fontosabb. A számítógéppel dolgozó vállalkozások harmada gondolja fontosnak, hogy a közösségi médiában, saját Facebook-profillal is megjelenjen, s ugyanennyinek van közösségi oldala.

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom Nyrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.