Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az akkumulátoroktól kezdve a drónokon át a napelemekig a zöldtechnológiák gyártása kritikusan fontos
nyersanyagokat igényel, mint például a lítium, a nikkel vagy a kobalt. Európa jelenleg alapvetően külföldről szerzi be a fontos nyersanyagokat: például Dél-Afrikából jön a mangán 41, Chiléből a lítium 79
százaléka. Eközben az akkumulátorgyártás 70 százalékát Kína ellenőrzi, így Európa nem áll az élen a
nyersanyagbányák ügyféllistáin – írta a Conversation magazin, abban a cikkében, amely a városi
bányászatot, azaz a nyersanyagok újrahasznosításának helyzetét vizsgálta.
Panama Pictures / picture alliance / Christoph Hardt
A cikk szerint az Európai Bizottság Joint Research Centre (JRC) intézetének kutatói keresik az újrahasznosítás felpörgetésének lehetőségeit. Az esetleges beszállítói gondok elkerülése mellett a másik érv a városi bányászat mellett (ami kivonja a végtermékekben lévő nyersanyagokat), a kisebb környezetterhelés. Például egy kilogramm kobalt eredeti kitermelése 250 kilogramm víz felhasználásával és 100 kilogramm hulladék keletkezésével jár. Ugyanennyi mennyiséget korábbi végtermékekből 100 kilogramm víz segítségével ki lehet nyerni.
Masszív kínai fölény
Szabályozásban nincs hiány. Európát követve Japánban és Kínában, továbbá számos USA-beli államban fogadtak el az akkumulátorok újrahasznosításával kapcsolatos jogszabályokat. Eközben a végrehajtásban megint Kína jár az élen, a világ 20 legnagyobb városibánya-cége kínai.
Várakozások szerint 2030-ban ennek az iparágnak a 75 százaléka Kínában lesz, 10 százaléka az Egyesült Államokban és 5 százaléka az Európai Unióban. Márpedig a nyersanyagok nyersanyagából, azaz a hulladékból nem lesz hiány: a világon 2022-ben 62 millió tonna elektronikus hulladék keletkezett, amely 1,55 millió negyven tonnás kamiont töltene meg – ez annyi, amely egymás mögé állva körbeérné az Egyenlítőt.
További gond, hogy az Európában keletkező hulladék jelentős részét a kontinensen kívül dolgozzák fel az olcsóbb munkaerő és a meglévő technológia miatt. A JRC kutatói éppen azon dolgoznak, hogyan lehetne „itthon tartani” a városi bányászkodást.
