Hol tartunk a fenntarthatósági jelentéstételeinkkel?

7 perc

2025.03.25. 13:36

A globális trendekkel összhangban 2024-ben a magyar nagyvállalatok több mint háromnegyede tett közzé fenntarthatósági jelentést, a kibocsátási célok és a lényegességi felmérés gyakorlatát tekintve pedig felül is múlják a világátlagot. Nagy Julianna szenior menedzser és Anga Adrienn menedzser összefoglalója a KPMG ehavi ESG hírlevélében.

A KPMG 2024-es összesítése szerint a fenntarthatósági jelentéstétel és a szén-dioxid-kibocsátási célok kitűzése mára már a szokásos üzletmenet részévé vált. A G250 vállalatok 96 százaléka és az N100 vállalatok 79 százaléka tett közzé fenntarthatósági jelentést.

Világszinten a legnépszerűbb szabvány az elemzés szerint továbbra is a Global Reporting Initiative (GRI), ezt használta a G250 vállalatok 77 százaléka, de a top100-ak körében is 71 százalékra emelkedett ez az arány. Ugyanakkor nőtt a Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és a tőzsdei iránymutatások használata is, de ez utóbbi alkalmazása a következő években várhatóan csökkeni fog, hiszen sok, elsősorban európai, vállalatnak kell áttérnie a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) jelentéstételi szabványára, a European Sustainability Reporting Standardsre (ESRS).

5800 nagyvállalat
A KPMG elemzése a világ 250 legnagyobb vállalatának (G250), valamint 58 ország – köztük hazánk – top100 cégeinek (N100 cégek), összesen tehát 5800 nagyvállalat adatait vette alapul. A top100 magyar cég legtöbbje külföldi tulajdonban van, és anyavállalatán keresztül jelent, így a hazai eredmények nem kizárólag az itthon tett lépéseket tükrözik.

Lényegességi elemzést a G250 csoport csaknem négyötöde alkalmaz, és hasonló az arány az N100 cégek között is. A G250-es vállalatok gyakrabban használnak kettős lényegesség szerinti elemzést, mely segítségével mind a társadalomra és környezetre, mind a pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatást értékelik. A kettős lényegesség (Double Materiality Assessment, DMA) a CSRD-nek való megfelelés egyik sarokköve, így azok közül, akik ezt már bevezették, azért tették, hogy felkészüljenek annak kötelezővé válására.

Biológiai sokféleséget érintő kockázataikról a G250, illetve az N100 csoport tagjainak mintegy fele számolt be, ez duplája a négy évvel ezelőtti aránynak, bár az utóbbi két évben a növekedés lassabb volt. A G250 vállalatainak csaknem háromnegyede az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételi munkacsoport ajánlásainak (TCFD) megfelelően számol be az éghajlati kockázatokról. Mivel a TCFD kulcsfontosságú input volt mind az ISSB sztenderdek, mind az ESRS kidolgozásában, az, aki már lépett, előnyben van az új sztenderdek átvételekor.

A száz vezető magyarországi cég (H100) gyakorlata összhangban áll a globális trendekkel. A vizsgálati év során 78 százalékuk tett közzé fenntarthatósági jelentést (ezek többsége csoportszinten, konszolidált alapon készült). A 11 legnagyobb magyarországi ágazat közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban, illetve a gyógyszeriparban érték el, itt a vállalatok 100 százaléka számolt be fenntarthatósági teljesítményéről.

A magyar vállalatok esetén a GRI alkalmazása 2022-hez képest 11 százalékkal nőtt, 2024-re 86 százalékuk használta a szabványt, míg a SASB veszített népszerűségéből. A CSRD implementálása a magyar számviteli törvénybe jelentős előkészítő lépéseket követel meg, így a GRI használatát várhatóan a szabvánnyal szoros kapcsolatban lévő, de mégis eltérő ESRS-ek használata váltja fel.