Rekordmértékű privatizációból akarja finanszírozni a költségvetést a populista kormány Rómában. 18 milliárd eurós állami vagyont akar pénzzé tenni a gondokkal küszködő olasz kabinet, hogy így válaszoljon Brüsszelnek arra a kérdésére, hogy mégiscsak miből kívánja fenntartani a büdzsé egyensúlyát.
Ne politizálja át a volt macedón vezető menedékkérelmi ügyét a magyar kormány, mondja az EU, amely a balkáni sajtószolgálatnak nyilatkozott. Ez nem jó hír Gruevszkinek, legális körülmények között ugyanis nagyon nehezen kapja meg a hőn áhított menekültstátuszt.
Mi vár a szigetországban dolgozó, illetve mostanában oda készülő magyar munkavállalókra a Brexit ügyében kedden bejelentett fejlemények után? Mi a menetrend, mit kell mérlegelni? Ezekre a kérdésekre kértünk válaszokat a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szakjogásztól.
A vezető európai politikusok ugyan megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy a demokraták többséget szereztek az amerikai kongresszus alsóházában, ám nem számítanak arra, hogy rövid távon gyökeresen megváltozna az USA bel- és külpolitikája. A populisták Trump győzelmeként értékelik a voksolás eredményét. .
Athén nyerte el idén az Európai Unió leginnovatívabb városának járó egymillió eurós díjazású kitüntetést – közölte az Európai Bizottság.
Az Európai Néppárt szerdán kezdődő, kétnapos helsinki kongresszusán színvallásra bírná Orbán Viktort, milyen a viszonya a demokráciával.
Az uniós támogatások felpörgetett magyarországi kifizetése és "a beérkező támogatások várakozástól számottevően elmaradó mértéke" 2018-ban és 2019-ben is növelheti az államháztartás pénzforgalmi hiányát, ami így a továbbra is magas finanszírozási igényen keresztül az államadósság-rátára is kihat - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank a minapi költségvetési elemzésében.
Egyértelművé vált, hogy a kilépésre voksolók jórészt teljesíthetetlen ígéretekben bízva szavaztak Nagy-Britannia távozására az Európai Unióból – legalábbis ezt állítja Sir John Major. A volt konzervatív brit miniszterelnök szerint "emiatt sziklaszilárd megalapozottsága" lenne egy újabb népszavazásnak a brit EU-tagságról.
A kelet-közép-európai „mini-Trumpok” célja az, hogy a lehető legtöbb profitot zsebre vágják az EU-ból, írja Guy Verhofstadt az osztrák Die Presse hétfői számában.
Az Európai Parlament állásfoglalásban arra is kérte az uniós tagországokat, hogy tiltsák be a nácizmust dicsőítő egyesületeteket, illetve kötelezte a nemzeti sportegyesületeket, hogy lépjenek fel a rasszizmus ellen.
A rangos brüsszeli lap ezt azzal indokolja, hogy hazánk - Lengyelországgal együtt - nem vezette be az eurót, és egyhamar ezt nem is tervezik, ám a migráció miatti viták is egyre távolabb lökik őket a centrumtól. Magyarország azonban a kialakuló, Putyinéhoz hasonló autokrácia miatt Lengyelországnál is távolabb esett.
A korábban tervezett 2019-es cél helyett csak 2021-ben szűnhet meg az óraátállítás az EU-ban.
Magyarországgal és a V4-ekkel foglalkozik különszámában a Visegrad Insight – és sötét forgatókönyvet vázol fel.
Őt úgy kell elfogadni, ahogy van – mondta.
Az Európai Néppárthoz tartozó pártok vezetői Orbán Viktor kivételével előre támogatásáról biztosították Manfred Webert, aki az Európai Bizottság következő elnöke lenne. Később Rogán Antal azt mondta, ha csak az eddig ismert két jelölt közül lehet választani, akkor mégis Webert támogatná Orbán.
A kormányfő is szeretné a Nagy-Britannia uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak egyéves meghosszabbítását. A kiválási tárgyalások legfőbb vitás pontja az ír-északír határellenőrzés visszaállításának mikéntje.
Egyre valószínűbb, hogy az uniós döntéshozók is úgy gondolják, nem volna tartható az olasz kormány költségvetési tervezete.
Kormányinfót tart Gulyás Gergely miniszter, aki szerint boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen. Hajléktalankérdésben az a kormány célja, hogy rend és tisztaság legyen. A lakáskasszáról úgy véli, inkább volt kassza, mint lakás. A konstrukció már nem is létezik. De átalakul a csok, ami felújításra is jó lesz.
Hiába szidja a kormány Sorost és Brüsszelt: a magyarok még soha ennyire nem szerették az EU-t, mint most. Az európaiak 48 százaléka pedig erősebb EU-t szeretne, és csak 27 százalékuk gyengébbet.
