A jegybanki szakértők azonban most is nyugtatnak, még ezzel a finanszírozási nehézséggel együtt is könnyedén teljesül a kormány egyik legfőbb célja: a GDP-arányos adósságráta csökkenése – írta a portfolio.hu. Sőt, ez eléggé lendületes is lesz. Egyúttal újra azt szorgalmazzák, hogy a magasabb finanszírozási igényt devizakötvény kibocsátása helyett a lakossági állampapírok kibocsátásának "megnyomásával" finanszírozza az állam, mert ez a sérülékenységet is tovább csökkenti.

Az elmúlt két évben a 2014-2020-as uniós programokhoz tartozó 4400 milliárd forintos itthoni kiadással szemben mindössze 1700 milliárd forint pénzforgalmi bevételt számolt el a költségvetés. A kiadások és bevételek közötti eltérés elsődleges oka a 2016 és 2017 során összesen közel 3000 milliárd forintot kitevő (egyébként eléggé bőkezű, de idén szeptembertől visszafogottabbá tett) előlegkifizetés – emlékeztet a gazdasági portál.

Idén egyébként a magas, 1600 milliárd forintot meghaladó első nyolc havi pénzforgalmi hiány legfőbb oka az volt, hogy az idei évben 1390 milliárd forintos itthoni EU-s kifizetéssel szemben mindössze 190 milliárd forint uniós bevételt számoltak el a költségvetésben, ami az előlegkifizetések továbbra is magas arányára utalt.

 

Az EU-s támogatások megelőlegezése és a bevételek elmaradása okozta magas finanszírozási igény 2018-ban lassítja az államadósság gyors csökkenését - hívják fel a figyelmet az MNB szakemberei. Azt is hozzáteszik azonban, hogy az augusztusban vázolt 1,1%-pontos csökkenés helyett még így is 0,9%-ponttal tovább tud majd csökkeni idén a GDP-arányos adósságráta.

Ezen túlmenően az is vázolják, hogy a finanszírozási igény a jövőben mérséklődni fog (a sok elmaradt brüsszeli átutalás idővel beérkezhet, míg itthon már lassul a kifizetések üteme) és így az adósságcsökkenés még dinamikusabbá válhat. A MNB prognózisa szerint a robusztus gazdasági növekedés következtében a GDP-arányos államadósság ráta előretekintve évente több mint 2 százalékponttal mérséklődhet, és 2020 végére 68 százalék alá csökkenhet

Az MNB emlékeztet arra is, hogy a 2011. év végi 50 százalékról 2018. június végére mintegy 20 százalékra csökkent a központi államadósság devizaaránya, ami érdemben hozzájárult a gazdaság külső sérülékenységének mérséklődéséhez. "A belföldi értékesítés folytatódó emelkedése a devizaadósság további mérséklődését és ezzel párhuzamosan a külföldi tulajdoni hányad csökkenését eredményezi, ami stabilabb adósságszerkezethez vezet" – tette hozzá a központi bank.