Minimálisan tudott csak nőni a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, az eredeti növekedési ígéreteknek a közelében sem voltunk – derül ki a KSH most kiadott éves számaiból. Apró jó hír legalább az, hogy a technikai recesszióból kijöttünk, október-decemberben már nagyobb volt a GDP, mint az év közepén.
Decemberben 1077 milliárd forinttal mérsékelte az államadósságot a pénzügyi tárca, majd a múlt héten csaknem ugyanannyival növelte, ám ezzel sem sikerült az év végén az államadósság rátáját csökkenteni.
Tavaly 0,2 százalékkal csökkent a német bruttó hazai termék 2023-hoz képest. 2025-ben sem várható nagy változás az elemzők szerint.
Három olyan gigaberuházás indul el 2025-ben – a BMW, a CATL és a BYD gyára is termelni fog több év előkészítés után –, amely közül már egy is nagyot lökne a gazdasági teljesítményen, hát még a három egyszerre. Az MNB kiszámolta, hogy ez mennyivel dobja meg a magyar gazdaságot az új évben, és azt is, hogy mennyire fogja a három üzem növelni a GDP-t és a foglalkoztatottságot egészen 2030-ig.
Csehország, Lengyelország és a részben függetlenedő Szlovákia GDP-je is jobban nőtt a 2022–2024-es időszakban, mint a miénk, illetve a mi gazdaságunk sokkal jobban lassult a háború kitörése óta, mint az övék.
A kormány inflációkövető adóemelést vezet be, ezzel jóval feljebb tolja az árakat, de a harmatgyenge forint sem segít – mutatta be a Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentése. A gazdaság sem biztos, hogy nagyon pörögni fog 2025-ben, még úgy sem, hogy három óriásberuházás is most fog elindulni.
Nem lesz jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedés. Sőt még 2026-ban sem.
Idén csak 0,5 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, de e tekintetben jövőre javulnak a kilátások. Az inflációt viszont emelik a kormány adóemelései és a gyenge forint, a pálya 0,5 százalékponttal csúszott fel, csak 2026-ban lehet meg a 3 százalékos jegybanki cél. A jegybank kész huzamos ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot.
Elmaradt az orosz gazdaság növekedése a harmadik negyedévben éves szinten a második és az első negyedévhez képest az orosz statisztikai hivatal adatai szerint.
A márciustól Varga Mihály vezette jegybanknak szűk lesz a mozgástere, ha pedig szükség lesz rá, várhatóan újra többes kamatrendszer jöhet. Egyre kevésbé várható, hogy az euróval szemben tartósan visszatér a 400 alatti forintárfolyam. Jövőre komoly izgalmat jelent, hogy mi lesz a 7000 milliárd forintnál nagyobb állományú inflációkövető állampapírokkal – vélik a Concorde elemzői.
A gyengélkedő autó- és akkuipar, valamint az aszály húzta mélybe a gazdaságot; átlépte a bitcoin a 100 ezer dolláros álomhatárt; az európai piacokon a francia kormány bukása miatt aggódhatnak. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nyolc százalékkal maradt el a mezőgazdaság idei teljesítménye az előző évitől. Hiába nőtt az állattenyésztés kibocsátása, nem tudta kompenzálni a többi visszaesését. Majd harmadával kevesebb árpa és alma, tizedével kevesebb napraforgó termett, csak barackból lett több. A gazdák zsebe is megérezte az aszályt: tavalyhoz képest 35 százalékkal csökkent a jövedelmük.
Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
A legfrissebb adatok szerint a vártnál kevésbé lassult az éves infláció Törökországban, bár az utóbbi hónapokban tapasztalható, hogy mérséklődtek az árak a szállodákban, éttermekben, kávézókban.
Az autógyártás és az akkuipar rosszul teljesített, a bajokat pedig csak tetézte, hogy megérkezett nyáron az aszály is – mutatta be a KSH, miből állt össze a minden várakozásnál rosszabb július–szeptemberi GDP-adatunk.
Jelentős változásokon megy át az európai gazdasági kormányzás, az új szabályozás értelmében az Európai Bizottság két ütemben teszi közzé a tagállamok gazdálkodására és az általuk benyújtott növekedési tervek értékelésére vonatkozó álláspontját és a túlzott deficittel rendelkező országokkal kapcsolatos ajánlásait.
Az elmaradó állami beruházások, a repülőtér megvásárlásának finanszírozása és az autóipar válsága is rontja az ország pénzügyi helyzetét, miközben az infláció tartósan az uniós átlag felett marad. Az Európai Bizottság közzétette negyedéves gazdasági értékelését, amelyben az EU egészéről és valamennyi tagállamról elemzéseket közöl.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett, a 21 pontos gazdasági akciótervével a kormány 4000 milliárd forintot mozgat meg.
Öt éven belül harmadszor csúszott recesszióba a magyar gazdaság, egyre távolabb kerülve a miniszterelnök céljától, az évi 3–6 százalékos növekedéstől. A kudarc okairól hallgatnak Orbánék.
